Magyar Krónika

Május 2012.

Magyar Krónika,


Bencsics Klára

Montreál

Zrínyi Miklós, gróf

Ozaly, 1620. máj. 1. - Csáktornya, 1664. nov. 18.

költő, hadvezér és politikus. Zrinyi György horvát bán és Széchy Magdolna fia. A grazi jezsuita kollégiumban, majd Bécsben és Nagyszombatban tanult. 1636-ban itáliai tanulmányútján megismerkedett az itáliai művészettel és az olasz irodalommal. Hazatérve dunántúli és horváto.-i családi birtokainak védelmében, családja hagyományait követve állandó és kérlelhetetlen harcot folytatott a török ellen. 1646-ban Horváto. kapitánya. Zala vm. főispánja 1664-ig. 1647-ben a törökök elleni légrádi győzelme jutalmaként horvát bán. De Zrinyi látta, hogy a Habsburg uralom a törökök elleni harcot akadályozza, ezért szembefordult a bécsi udvarral, nemzeti pártot szervezett, melyet a Habsburg kormányzat és m. hívei egyre nagyobb ellenszenvvel figyeltek, s 1655-ben megakadályozták nádorrá választását. 1661-ben Zrinyi a bécsi udvar tiltakozása ellenére a Muraköz védelmére felépítette Új Zrínyivárat (Új-Zerinvár), s visszaverte a török támadásokat. 1663 - 64-ben átmenetileg elfoglalta Berzencét, Babócsát, Szigetvárat, bevette Pécset és felgyújtotta az eszéki török hadihidat. A nagyvezér seregével ÚjZrtnyivár ellen vonult, s miközben Montecuccoli seregével tétlenül nézte, a várat elfoglalta és levegőbe röpítette. A háború a lehangoló vasvári békével végződött. Pusztán feltételezés tárgya lehet, hogy az elkeseredett Zrinyi valóban gondolt-e Habsburg-ellenes szervezkedésre, mint ahogy öccse, ~ Péter és társai az ún. Wesselényi-féle összeesküvést hozták létre a továbbiakban; Zrinyit ugyanis egy vadászat alkalmával egy vadkan megölte. A 17. sz.-i magyarirodalom legnagyobb alakja, a központosított nemzeti királyság híve és megvalósításának harcosa volt. Életének fő célja, politikai elgondolása az volt, hogy a török kiűzését fegyverrel magának a magyar népnek kell kezdeményeznie, ugyanakkor erőt kell képviselnie a Habsburgok ellen is. Politikai elképzeléseinek megfogalmazását adja az 1645 - 46 telén írt Szigeti Veszedelem c. nagy eposza, amelyben hősi halált halt dédapja emlékét örökítette meg. Úgy ábrázolja a m. történelemnek ezt az elmúlt nagy eseményét, hogy a jelennek szóljon, sőt a jövő útjait is egyengesse. A kitűnően szerkesztett hőskölteményt felező tizenkettősökben, ún. Zrínyi-versszakokban írta. Az eposz és ~ lírai költeményei Adriai tengernek Syrenaia. címmel (Bécs, 1651) jelentek meg nyomtatásban. Hadtudományi munkáiban (Tábori kis trakta, 1646 - 48, Vitéz hadnagy, 1650 - 53) a korszerű hadviselés elveit fektette le. Amikor végérvényesen csalódott a bécsi udvarban, a Mátyás király életéről való elmélkedések (1656 - 57) c. munkájában a nemzeti uralkodó eszményt állította példaképül kortársai elé. Legnagyobb hatású politikai röpiratában, Az török áfium ellen való orvosságban (1661 - 62 telén írta) az állandó m. hadsereg felállítását sürgette. Prózai művei kéziratban terjedtek és már a maguk korában is nagy hatásúak voltak. - Művei: Zrínyi Miklós költő művei (szerk. Négyesy László, Bp., 1914); Zrínyi Miklós prózai művei (szerk. Markó Árpád, Bp., 1939); Zrínyi Miklós levelei (Bp., 1950); Zrínyi Miklós válogatott művei (Magy. Klasszikusok szerk. Bán Imre, Bp., 1952); Zrínyi Miklós hadtudományi munkái (Bp., 1957); Zrínyi Miklós összes művei (I - II., szerk. Csapodi Csaba és Klaniczay Tibor, Bp., 1958)

Zita Mária Adelgunda Mikaéla Rafaéla Gabriella Jozefa Antónia Lujza Ágnes

Pianore kastély, Olaszo., 1892. máj. 9. - Zizers, Svájc, 1989. márc. 14.

bourbon-pármai hercegnő, magyar királyné és osztrák császárné, IV. Károly király felesége. Gyermekéveit atyjának, Róbert pármai hercegnek schwarzaui kastélyában töltötte. 1902-1908-ban a szaléziánus apácák zangbergi (Bajorország) intézetében nevelkedett, magasabb tanulmányait a Wight-szigeten levő bencés apácák kolostorában folytatta. 1911. okt. 21-én lépett házasságra Károly Ferenc József főherceggel. Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után (1914. jún. 28.) trónörökösné lett; Ferenc József császár és király halála után (1916. nov. 21.) Ausztria császárnéja és Mo. királynéja. Magyar királynévá a budavári Boldogasszony-templomban koronázták (1916. dec. 30). A Monarchia összeomlása után Svájcba költözött családjával. 1921-ben volt utoljára Mo.-on IV. Károly királlyal Tihanyban, a "budaörsi csata" után fogságban (okt. 21.-nov. 1). Az antant hatalmak férjével Madeira szigetére száműzték. IV. Károly halála után Spanyolországban talált menedéket. Nyolc gyermekét magyar. környezetben nevelte. A II. világháború alatt az USA-ban élt. 1982-től otthona a svájci Chur melletti Zizers kolostor volt. Itt érte a halál. 1989. ápr. 1-jén a bécsi kapucinus kriptában temették el. Legidősebb fia, Ottó Ferenc József trónigényéről lemondott (1961), Németországban él, Habsburg Ottó az Európa Parlament tagja. - Irod. Gordon Brook- Shepherd: The last Habsburg (London, 1968); Erich Feigl: Kaiserin Zita. Legende und Wahrheit (Mindszenty József előszavával, Wien- München, 1977); E. H. P. Cordfunke: Zita, Kaiserin von Österreich, Königin von Ungarn (Wien-Köln-Graz, 1986); Kulcsár László: Zizers nagyasszonya (Magy. Hírlap, 1988. aug. 6); Józsa György Gábor: Az utolsó magyar királyné halálára (Magy. Nemzet, 1989. márc. 16.); Juhani Nagy János: Zita királyné élete (Magyarország, 1989. 12. sz.).

Pálóczi Horváth Ádám

Kömlőd, 1760. máj. 11. - Nagybajom, 1820. jan. 28.

költő, hagyománygyűjtő. 1773-tól a debreceni ref. kollégiumban tanult. Mivel a papi pályához nem érzett kedvet, 1780-ban kimaradt a kollégiumból s még abban az évben ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. Rövid földmérő mérnöki működés után, 1783-tól fogva, élete végéig Somogy, ill. Zala megyei községekben gazdálkodott. Rendezett anyagi körülmények között élt, de házasélete hányatott volt: első és második feleségétől elvált; a harmadikat, nevelt leányát, már betegeskedve, nem sokkal halála előtt vette nőül. Intenzív és sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtett ki: több kötet versen, két hőskölteményen s egy vígjátékon kívül történeti. nyelvészeti, filozófiai és természettudományi tárgyú műveket, értekezéseket írt, politikai röpiratokat jelentetett meg. 1790 táján már országszerte ismert, népszerű költő volt. Kazinczy Ferenccel éveken át levelezett (később eltávolodtak egymástól); Csokonait bizalmas barátjává fogadta, költői nagyság; ír elsőként ismerte fel. Petrikeresztúri tartózkodása idején (1812 - 1818) a Keszthelyi Helikon mintájára megalakította és összefogta a főként nőírókból álló "Göcseji Helikon"-t. Németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene; agyafúrt ötlettel: a versek megtévesztő átköltésével terelte el magáról a gyanút. Mint diétai követ 1790- től kezdve csaknem minden országgyűlésen részt vett: a vallási vitákban a tolerancia álláspontját képviselte; a nyugati feminista mozgalmat is megelőzve szót emelt a nők választási és hivatalviselési joga érdekében. 1789-től a pesti, később a zalaegerszegi szabadkőműves páholy tagja volt. Palóczi a nyelvéhez i. hagyományaihoz hű, de a felvilágosodás eszméi iránt fogékony köznemesség tipikus. képviselője, a történeti múltra támaszkodó. a régiből (s az ezzel azonosnak tekintett népiből) merítő kulturális haladás ügyének fáradhatatlan munkása. Irodalmi működése is elsősorban ebből a szempontból érdemel figyelmet. Legmaradandóbb munkája (Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek c. kéziratos gyűjteménye (1813), mely a századforduló népszerű dalanyagának páratlan, nagybecsű tárháza: régi (történet) énekeken és népdalokon kívül újabb keletű népies és műdalokat is tartalmaz, köztük ~ sok saját szerzésű dalát. Első, egyben kritikai kiadását szerk. Bartha Dénes-Kiss József (Bp., 1953). Az MTA és az OSZK sok kiadatlan munkáját őrzi. - Főművei. Hunniás (hősi eposz, Győr, 1787); Holmi (versek, I - III., Pest, ill. Győr, 1788 - 1793); A tétényi leány Mátyás királynál (vígjáték, Pest, 1816); Rudolphias (hősköltemény, Bécs, 1817).

Aszódi Weil Erzsébet

Bp., 1901. máj. 14. - Bp., 1976. dec. 31.

festő, grafikus, Munkácsy-díjas (1953, 1961), érdemes művész (1975). Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor növendékeként, majd Fényes Adolfnál tanult. Elnyerte a Szinyei Társaság festészeti díját (1922) és ösztöndíjat kapott. Első önálló kiállítása az Ernst Múzeumban volt (1926), ahol 1930-ban és 1933-ban is rendezett gyűjteményes kiállítást. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. 1929-ben a Zichy grafikai díjat nyerte el. Főként grafikákat készített, impresszionisztikus rézkarcain a m. tájat, a paraszti életet ábrázolta. Számos tárlaton szerepeltek művei, gyűjteményes kiállítása volt 1960-ban a Derkovits-teremben, 1971-ben a Dürer-teremben. Több rézkarcát őrzi az Magyar Nemzeti Galéria.

Bajor Gizi,

Bp., 1893. máj. 19. - Bp., 1951. febr. 12

1915-ig Beyer, Bayer, utána Bayor, majd Bajor színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja (1928), Kossuth-díjas (1948), kiváló művész (1950). A Színművészeti Akadémiát 1911-től 1914-ig végezte mint Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványa. Már növendék korában feltűnt a Nemzeti Színházban, Népoty A kicsinyek c. darabjának egyik szerepében (Villaret Fanny). Tóth Imre 1914. máj.-ban szerződtette a Nemzeti Színházhoz, s mint a színház tagja először Gaál József Peleskei nótárius c. darabjának Lizi szerepét játszotta. Egy év megszakítással - 1924-25-ben a Magyar Színházhoz szerződött - haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. Első sikerét 1915-ben Gárdonyi Géza Annuskájának címszerepében aratta. Ambrus Zoltán igazgatásának első esztendejében (1917-18) került az együttes élvonalába három magyar darab (Móricz Zsigmond: Pacsirtaszó, Bródy Sándor: A dada, Molnár Ferenc: Uri divat) és két Shakespeare-mű (Ahogy tetszik, Romeo és Julia) főszerepeinek feltűnést keltő alakításával. Tehetsége Hevesi Sándor rendezői irányítása mellett bontakozott ki. Igazgatói kinevezése után Hevesi 1922-től kezdve reá építette műsorát. A 20-as évek végén már az ország egyik legnagyobb és legünnepeltebb művésze volt. Gyakran vendégszerepelt fővárosi magánszínházakban is: Medgyaszay Színház (1919), Belvárosi Színház (1920), Budai Színkör (1923), Városi Színház (1924), Vígszínház (1926, 1937), Andrássy úti Kabaré (1931, 1932, 1933), Magyar Színház (1936, 1945, 1947), Pesti Színház (1946), Pódium (1948). 1929-től kezdve rendszeresen fellépett a Rádióban is. 1938-ban rendezte Székely Júlia Nóra leányai c. darabját a Kamaraszínházban. 1918-1941 között számos filmben játszott, többek között az 1929-30-ban Párizsban forgatott két sokverziós film m. változatában. Közismert jótékonysága és a szegény festők fölsegélyezésére szervezett műteremaukciói csak fokozták rendkívüli népszerűségét. A II. világháború alatt bátran állt ki az üldözöttek mellett is. Első férje dr. Vajda Ödön ügyvéd (1920-1927), a második dr. Paupera Ferenc, a Földhitelbank ig. ja (1928-1932), a harmadik dr. Germán Tibor orr- és gégespecialista, egyetemi tanár (1933-1951) volt. Halála tragikus körülmények között következett be. Férje, attól való indokolatlan félelmében, hogy feleségét teljes süketség, agydaganat és kínos halál fenyegeti, megzavarodott elmével megölte, majd utána öngyilkos lett. A halálát követő évben budai villájában emlékmúzeumot nyitottak meg. Rendkívül széles skálájú művész volt. Klasszikus és modern, drámai és vígjátéki műfajban egyaránt páratlan alakításokat nyújtott. Játékát gondos kidolgozás és szerkesztés, magasfokú beszédtechnika és mimikai készség, gazdag árnyaltság és nagy játékosság, humor, drámai erő és átalakuló képesség jellemezték. Káprázatos technikájával - Hevesi Sándor szerint - a leglehetetlenebb feladatokat is könnyedén meg tudta oldani. A kötött szövegű klasszikusok helyett szívesebben játszott laza szövésű modern darabokat, ahol alakteremtő ereje, ötletessége és technikája szabadabban és gazdagabban érvényesülhetett. Sikereit a darabok százon felüli előadássorozatai jelezték. - Főszerepei:. Miranda (Shakespeare: A vihar, 1920); Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1921); Blanche (Csathó: Az új rokon, 1922); Viola (Shakespeare: Vízkereszt, 1923); Anna (Shaw: Tanner John házassága, 1923); Sárika (Zilahy: Süt a nap, 1924); Wangel Hilda (Ibsen: Solness építőmester, 1924); Fruzsina (Zilahy: Zenebohócok, 1925); Cyprienne (Sardou és Najac: Váljunk el, 1926); Katica (Csathó: Te csak pipálj, Ladányi, 1927); Phoebe (Barrie: Vén leányok, 1927); Haitang (Klabund: A krétakör, 1927); Judit (Zilahy: A tábornok, 1928); Minna (Lessing: Barnhelmi Minna, 1929); Anna (Niccodemi: Hajnalban, délben, este, 1929); Leila (Szép Ernő: Azra, 1929); Szendrey Júlia (Herczeg: Szendrey Júlia, 1930); Erzsébet (Besier: Ahol tilos a szerelem, 1933); Klementina (Zilahy: Az utolsó szerep, 1935); Zilia (Heltai: A néma levente, 1936); Lavinia (O'Neill: Amerikai Elektra, 1937): Cecile (Herczeg: A kék róka, 1937); Juci, Judit (Herczeg: Utolsó tánc, 1938); Donna Diána (Moreto: Donna Diána, 1939); Anna (Bókay: A feleség, 1939); Magdi (Bókay: Négy asszonyt szeretek, 1940); Nóra (Ibsen: Nóra, 1941); Ásvayné (Harsányi: A bolond Ásvayné, 1942); Gauthier Margit (Dumas: A kaméliás hölgy, 1943); Esther (Cocteau: Szent szörnyetegek, 1945); Cleopatra (Shakespeare: Antonius és Cleopatra, 1946); Diana grófnő (Lope de Vega: A kertész kutyája, 1949); Anna (Tolsztoj-Volkov: Karenina Anna, 1949): Lady Milford (Schiller: Ármány és szerelem, 1950). - Legszebb rádióelőadásának hangfelvétele megmaradt: Puskin: Mese Szaltán cárról (1949). - Filmjei kevésbé jelentősek, nem volt sem jó rendezője, sem jó operatőrje. - I. f. A 100 000 koronás ruha (1918); Az ősasszony (1919); A megbűvöltek (1921); Petőfi (1922); Rongyosok (1925); A kacagó asszony (1929-30, Párizs), Az orvos titka (1929-3o, Párizs); Halló Budapest (1935); Kétfogoly (1937); A szűz és a gödölye (1941).

Pethes Sándor

Kassa, 1899. máj. 20. - Bp., 1981. jún. 29.

színész, érdemes művész (1954) és kiváló művész (1974), Pethes Imre színész fia. A Színművészeti Akaddémia elvégzése után 1920-ban az Apolló Kabaréhoz szerződött, 1922-től negyedszázadon át a Nemzeti Színház tagja volt, utána haláláig a Vígszínházban játszott. 1935-46 között az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában, 1949-50-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán volt tanár. Kiváló komikus volt, évtizedeken át Dénes Györggyel alkottak humoros kettősöket és gyakran szerepeltek különböző kabarékban és pódiumokon. Idősebb korában drámai szerepekben is kiváló volt. Alakításait finom ízlés és mértéktartás jellemezték. 1924-től játszott filmszerepeinek száma 170, többnyire epizódszerepeket játszott. A televízió megindulásától foglalkoztatta. Filmeken sajátos műfaja a paródia volt. - Fő szerepei: Ösztövér, majd Orrondi, majd Dudás (Shakespeare: Szentivánéji álom); Pathelin mester (Ismeretlen szerző); Keszeg András (Shakespeare: Vízkereszt); Diafoirus (Moliere: A képzelt beteg); Báró Házy (Hevesi Sándor: Elzevir); Forgalmista (Zilahy Lajos: Süt a nap); Berregh (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Foldal (Ibsen: John Gabriel Borkman); Lajos (Szigligeti Ede: Szökött katona); Masham (Scribe: Egy pohár víz); Rank doktor (Ibsen: Nóra); Figaro (Beaumarchais: A sevillai borbély); Frigyes (Locher: Szülők lázadása); Öreg zsidó (Miller: Közjáték Vichyben). - I. f. Rongyosok (1925); A kék bálvány (1931); Lila ákác (1934); Budai cukrászda (1935); Magdát kicsapták (1938); Szegény gazdagok (1938); Bors István (1939); Pepitakabát (1940); Juj nem kell megijedni - és Így jártok ti (1941).

Szörényi Éva,

1917. május 26. - Los Angeles, 2009. december 1

született Schwáb Elvira, 1921-től szepesbélai báró Lers Elvira (Budapest,. magyar színésznő. Anyai nagyapja, Lers Vilmos nemzetközi jogi író, államtitkár. 1933-ban lépett először színpadra. 1935-ben végzett a Színművészeti Akadémián. A Nemzeti Színház tagja lett (már ösztöndíjasként korábban is játszott ott). 1935-ben játszotta el élete első filmszerepét, György István A nagymama című filmjében, amely Csiky Gergely művéből készült. Ez a film nagy sikert aratott, és további sikeres filmek követték Szörényi Éva főszereplésével: Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1937), Fűszer és csemege (1940), Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941), Elkésett levél (1941), Madách - Egy ember tragédiája (1944). A Nemzeti Színház tagja maradt 1956-ig.1956-ban a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának tagjaként részt vett a forradalomban, majd Szabó Sándor színésszel és feleségével, Bárczy Kató színésznővel külföldre (Ausztriába) távozott, 1957-ben pedig az USA-ban telepedett le. Haláláig ott élt. Személyes jó barátja volt Márai Sándornak, a híres magyar írónak, valamint több 1956-os emigráns írónak-költőnek, például Tollas Tibornak is.Klasszikus és modern művekben, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez. Játékára az átgondoltság és a mély átélés jellemző. Csaknem 30 filmben játszott. A Magyar Rádió több emlékezetes előadást rögzített, amelyekben ő is játszott.Több mint 50 évig a magyar nyelv és kultúra erősítésének meghatározó személyisége volt Amerikában. A forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 2006-ban az amerikai megemlékezések főszervezője és fővédnöke volt. 2006. október 29-én a Fehér Házban részt vett azon a zártkörű díszvacsorán, amelyen George Bush elnök részvételével levetítették a Szabadság, szerelem című 1956-ról szóló filmet.Montrealban kétszer szerepelt, a montreali Kodály Zenei Társaság és a Katolikus Nőszövetség meghívására: 1983 és 1985-ben. 90. Születésnapján a Duna TV ünnepi műsorral köszöntötte. 2007. május 26-án az 1997-ben készült "Egy lány elindul. - Szörényi Éva portré" című portréfilmet tűzte műsorra (Cselényi László, a Duna TV elnöke készítette a filmet), másnap a Fűszer és csemege című filmje volt látható, majd a Szüts Mara házassága, a Beáta és az ördög, az Igen vagy nem, a Régi keringő, a Tavaszi szonáta, a Jelmezbál, majd utolsóként A Tanítónő került műsorra. 2007. október 23-ára Szörényi Éva meghívta Arnold Schwarzeneggert a Los Angelesi Mindszenty térre az emlékünnepségre. A kormányzó elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen részt venni a rendezvényen, de üzenetben köszöntötte Szörényi Évát és méltatta az 1956-os forradalmat: "Csodálatos dolog látni, hogy évtizedekkel később, a világ másik felén még mindig megemlékezünk azoknak a férfiaknak és nőknek a bátorságáról és áldozatáról, akik e küzdelemben a szabadságért felkeltek. (.) Én is osztom az Ön csodálatát és nagyrabecsülését azok iránt, akik részt vettek Magyarország történelmi szabadságharcában." Levelében írta: Szörényi Éva "folyamatos és egyedülálló tevékenységet végez e fontos esemény emlékének a világtörténelemben való megőrzése érdekében". 2008 tavaszán ünnepelte 75 éves színészi jubileumát. Az ünnepi előadást "Színészdal" címmel a hollywoodi Barnsdall Gallery színházban tartották. A művésznő Petőfi Sándor, Illyés Gyula, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Wass Albert verseit adta elő. . Sólyom László köztársasági elnök ünnepi levélben köszöntötte, melyben így fogalmazott: Szörényi Éva életútja "kultúrtörténetünk részévé vált". Bokor Balázs főkonzul így méltatta: "Ön, Madách Tragédiájának Évája, az Othello Desdemonája, a III. Richárd Lady Annája és oly sok színházi-, filmszerep megformálója, az 56-os forradalom hősei közé tartozik. Pályáját adta fel, hazáját el kellett hagynia, majd idegenben kezdett mindent újra és folytatott mindent a régiben. Hűen megtartotta magyarságát és ápolta a forradalom emlékét."
Kitüntetései :1952: Kossuth-díj1954: Érdemes művész, 1955: (?) kiváló művész, 1991: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 1994: Nagy Imre-emlékpakett,1997: Magyar Örökség díj A magyar ügyért folytatott és a Magyar Szabadságharcos Világszövetségben végzett munkája elismeréseként a Világszövetség örökös tiszteletbeli elnökké választották.2008: Mindszenty emlékérem - átadták: Esztergomban, 2008. március 29-én
Főbb szerepei: Cordelia (Shakespeare: Lear király), Tünde (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde), Armande (Moliere: Tudós nők) Elmira (Moliere: Tartuffe) Lujza (Schiller: Ármány és szerelem), Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája), Melinda (Katona József: Bánk bán),Margit (Goethe: Ős-Faust), Rhédey Eszter (Móricz Zsigmond: Úri muri), Lady Anna (Shakespeare: III. Richárd), Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom), Desdemona (Shakespeare: Othello), Filmjei: A nagymama (1935) - MártaBarátságos arcot kérek! (1935) - Éva, Blazsek Mátyás lánya, Mária nővér (1936) - Berényi Mária,A Noszty fiú esete Tóth Marival (1937) - Tóth Mari, Egy lány elindul (1937) - Janka, Garáék lánya, A leányvári boszorkány (1938) - Helén, Mélius lánya, A pusztai királykisasszony (1938) - Balajthay Erzsi, Halálos tavasz (1939) - Nagy JózsaFűszer és csemege (1939) - Vilma, Pénz beszél. (1940) - Kovács Vera,Igen vagy nem? (1940) - Klári, Beáta és az ördög (1940) - Beáta nővér, Elkésett levél (1940)- Torda Mária, Sárga rózsa (1940) - Klári, Szüts Mara házassága (1941) - Szüts Kornélia, Régi keringő (1941) - Tavaszi Erzsi, primadonna, Tavaszi szonáta (1942) - Pálos Éva, Annamária (1942), Annamária Jelmezbál (1942) - Erzsébet,Szeptember végén (1942) - Szendrey Júlia, A Benedek-ház (1943) Benedek Katica, Madách (1944) - Fráter Erzsike, A tanítónő (1945) - Benedek Flóra, Aranyóra (1945) - Bogdán Juci, Könnyű múzsa (1947) - Bernáth Erzsike, Úri muri (1949) - Szakhmáryné Rédey Eszter, Erkel (1952) - Adél, Erkel Ferenc felesége, Egy lány elindul - Szörényi Éva-portré - portréfilm a Duna Televízióban (1997), Amerikai rapszódia (2001)Színészdal - Vendégségben Szörényi Évánál - portréfilm a Duna Televízióban (2008)

Adorján Andor, André A

Bp., 1909. máj. 28. - Bp., 1960. febr. 22.

színész, rendező, Kossuth-díjas (1954), Jászai Mari-díjas (1953), érdemes művész (1955). A Színművészeti Akadémia elvégzése után 1931-ben a Fővárosi Operett-színházhoz, 1932-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1937-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Rendezői munkássága 1945 után bontakozott ki. 1946-ban a Vígszínház, 1947-ben a Művész, 1949-ben a Vidám Színház színésze és rendezője. 1950-52 között a Fővárosi Operettszínház főrendezője. 1952-55 között az Ifjúsági Színház rendezője. 1956-tól haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. 1950-53 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanár. Mind színészi, mind rendezői tevékenységét a sokoldalúság és a játékos elemeket is magába olvasztó realizmus jellemezte. Felesége Sennyei Vera színésznő volt. - Nevezetesebb rendezései: Shakespeare: Makrancos hölgy; Schiller: Don Carlos; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés. - Szerepei:. Peer Gynt (Ibsen), Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Tanítvány (Goethe: Faust), Toto (Pirandello: Az ember, az állat és az erény), Mochet (Sartre: Temetetlen holtak), A férfi (Brecht: A rettegés birodalma). - Mint filmrendező 1945 előtt és után - az elsők között - társadalmi elkötelezettségű realista filmstílus kialakítására törekedett. Számos filmben is játszott. I. f. Rákóczi-induló (1933), Toprini nász (1939), A harmincadik (1942), A 28-as (1943, társrendező, szerző), Idegen utakon (1944, rendező), Forró mezők (1948, rendező), Tűz (rendező, 1948), Semmelweis (1952), Gázolás (1955), Tanár úr kérem (1956), Játék a szerelemmel (1957, rendező), Vörös tinta (l959).

Apáthi Imre

Bp., 1909. máj. 28. - Bp., 1960. febr. 22.

Apponyi Albert, gróf

Bécs, 1846. máj. 29. - Genf, 1933. febr. 7:

politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja (t. 1898, ig. 1908). Apponyi György fia. 1872-től Deák-párti, majd a Sennyey-féle konzervatív párthoz csatlakozott. 1878-tól az egyesült, majd mérsékelt ellenzéki párt vezére. 1899-ben belépett a kormánypártba (Szabadelvű Párt), 1901-től 1903-ig a képviselőház elnöke volt. 1903 végén kilépett a Szabadelvű Pártból és újból megszervezte az ellenzéki Nemzeti Pártot, 1904. nov.-ben belépett az Ellenzéki Pártok Szövetségébe, majd 1904. dec.-ben a Függetlenségi Pártba. Ettől kezdve az I. világháború végéig a párt egyik vezetője, 1906. ápr. 8-tól 1910. jan. 17-ig a koalíciós kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. . 1910-től a Kossuth-párt tagja, 1914-től elnöke. 1917. jún. 15-től 1918. máj. 8-ig ismét közoktatásügyi miniszter. Az I. világháború után a m. békedelegáció vezetője volt. 1920-tól mint képviselő a legitimista ellenzék vezérszónoka. 1923-tól haláláig Mo. fődelegátusa a Népszövetségben. 1893-tól a Kisfaludy Társ. tagja. Kitűnt nagy nyelvtudásával és szónoki képességével, amelyet a trianoni békeszerződés revíziójáért folytatott harc szolgálatába állított. - Művei. Beszédei (I-II., Bp., 1896); Emlékirataim (I-II., Bp., 1922-34); Élmények és emlékek (Bp., 1933). - .