Szeptember 2012.
1939. szeptember 1., a II. világháború emléknapja
1939-ben Németország megtámadta Lengyelországot - és ezzel kezdetét vette a "II. nagy háború", amelyet az utókor II. világháborúként ismer. Világszerte ezen a napon emlékeznek meg a 6 évig tartó, Európát megviselő pusztító és embertelen időszakról.
1994. szeptember 1. Pécs napja,
annak emlékére, megszületett az egyetem alapítására feljogosító beleegyező oklevél.
1367. szeptember 1-i V. Orbán pápa dátummal megküldte a városba az ottani egyetem alapítását engedélyező oklevelet. Ennek emlékére 1994- ben ezt a napot Pécs napjává nyilvánították. Az első magyarországi egyetem felállítását Nagy Lajos király kezdeményezte. A jelenlegi tudományegyetem az egykori pozsonyi Erzsébet Egyetem jogutódja, amelyet a város Trianont követő elcsatolása után telepítettek át Pécsre és 1923-ban nyitottak meg.
1872. szeptember 1. Európában harmadikként Budapesten megalapították az Iparművészeti Múzeumot.
Az 1872. évi országgyűlés 50 ezer forintot szavazott meg a felállítandó Mű- és Iparmúzeum céljára. Az alakuló múzeum vásárlások és ajándékozások révén gyarapodott. Első kiállítását még a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezték. 1896-ban a Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett - ma is működő -épületbe költözött, amelyet októberben avattak fel. A múzeumban a magyar és a külföldi iparművészet kiemelkedő alkotásai kapnak helyet, számuk meghaladja a 60 ezret. A tárgyak műfajok szerint öt osztályra tagozódnak: bútor-, textil-, ötvösművészeti osztály, kerámia illetve üvegtár és az ún. kisgyűjtemények osztálya.
1945. szeptember 2. Véget ért a II. világháború.
A japán küldöttség aláírta az amerikaiak előtt a kapitulációs okmányt.
A Missouri amerikai hadihajó fedélzetén történt az aláírás. A háború befejezésének előzményei: 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én az amerikai légierő atombombát dobott Hirosima, illetve Nagaszaki japán városokra. Főként ennek hatására a japán vezetés -miután 1945. augusztus 14-én bejelentette, hogy elfogadja az európai háború lezárását követően Potsdamban összeült értekezlet Nyilatkozatát. A kapitulációról szóló okmányt az amerikai Missouri hadihajó fedélzetén írták alá a felek. Ezzel a szövetségesek győzelmével véget ért az 50 milliós emberáldozatot követelő II. világháború.1951. szeptember 8-án 48 állam békeszerződést kötött Japánnal San Franciscóban. (Valójában különbékét kötöttek, amelyet aláírt az Egyesült Államok, Nagy - Britannia és Franciaország, de nem írta alá például a Szovjetunió, Kína, India. Ezzel a békekötés is részévé vált a hidegháborús felek szembenállásának.) A szerződés elismerte Japán teljes szuverenitását, ugyanakkor Japán lemondott néhány vitatott területről (Tajvan, Kuril-szigetek, Dél-Szahalin) és elismerte Korea függetlenségét.
301. szeptember 3.Létrejött San Marino.
A titán hegyen Szent Marinus szerzetes megalapította San Marinót, ami azóta köztárssaság és egyben a legrégebbi is.
1939. szeptember 3. Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
Chamberlain angol miniszterelnök jelentette be. Ez válasz volt arra, hogy Németország szeptember 1-jén lerohanta Lengyelországot, ami kirobbantotta a II. világháborút.
1837. szeptember. 4.Samuel Morse bemutatta távíróját a New York- i egyetemen.
Morse amerikai feltaláló 1832-ben álmodta meg a távíró elvét. Ezután következett a megvalósítás hosszú időszaka. Az első nyilvános sikert végül az 1837. szeptember 4-én a New York-i egyetemen tartott bemutató hozta meg. Morse akkor fél kilométerrel távolabb levő munkatársa adni kezdte a jeleket, majd az előadóteremben álló készülék ingája tüskéket rajzolt a papírszalagra. Ezután Morse leolvasta a számokat és mivel fejből tudta a kódokat, felolvasta a papíron álló szöveget "Sikeres kísérlet a telegráffal 1837. szeptember 4-én." Az egységes nemzetközi jelzésrendszerré vált pont-vonal kombinációt Morse csak 1839-ben dolgozta ki. Az első távíróvonal Baltimore és Washington között épült, amelyen 1844-ben futott végig az első mondat.
1956. szeptember. 5.Kirobbant a Szuezi-válság,
mely háborúhoz vezetett.
Kirobbant a Szuezi-válság. Izrael tiltakozott Egyiptom intézkedése ellen, mely kizárta őt a Szuezi-csatorna használatából. A hónap végén Izrael megtámadta Egyiptomot, és elkezdődött a második arab-izraeli háború.
1522. szeptember. 6.
Néhány túlélővel megérkezett Spanyolországba a világ első körülhajózásából a Victoria nevű hajó.
18 hónap után San Lucar de Barrameda-ba érkeztek meg. Az expedíciót Fernando Magellán vezette, aki meghalt a Fülöp-szigeteken, a benszülöttekkel vívott harc közben. A flottából egyetlen hajó, a "Victoria" tért vissza 18 főnyi legénységgel, bizonyítva azt, hogy a Föld gömbölyű, mivel nyugat felé haladva, Dél-Amerika megkerülésével jutottak el Ázsiába.
1970. szeptember. 6.
Arab terroristák három repülőgépet eltérítve több mint 500 túszt ejtettek.
Egy amerikai repülőgépen 135, egy svájcin 143, és szeptember 9-én egy angol gépen kb 300 utast ejtettek túszul. A túszokat Ammanban tartották fogva, de kénytelenek voltak fokozatosan szabadon engedni őket (az utolsókat szeptember 30-án) anélkül, hogy céljukat - az Izraelben bebörtönzött arab foglyok szabadlábra helyezése - elérték volna.
1666. szeptember. 07.
London városát teljesen elpusztította a szeptember 2-án kitört tűzvész.
A londoni nagy tűzvészben ("Great Fire of London") a Towertől a Temple-ig, a Temzétől Smithfieldig porrá égett a város.
1664. szeptember. 7.
Új-Hollandia kormányzója letette a fegyvert az angolok előtt, a hollandok elvesztették amerikai gyarmataikat.
A fegyvert letevő Petrus Stuyvesant Új-Hollandia utolsó kormányzója volt. Az angolok elfoglalták Új-Amszterdamot, New Jersey-t és Delaware-t. A hollandok elvesztették amerikai gyarmataikat, Új-Amszterdam (II.) Jakab yorki herceg (II. Károly angol király testvére) személyes tulajdonába került, és október 4-től új neve New York lett.
1566. szeptember. 8.
Szigetvár ostrománál hősi halált halt Zrínyi Miklós horvát-dalmát és szlavón bán.
Hősies helytállását dédunokája, gróf Zrínyi Miklós énekelte meg "Szigeti veszedelem" című művében. 1508 körül született a horvátországi Zrinben, horvát főnemesi család sarjaként. 1526-ban, a mohácsi csata után, I. Ferdinándhoz pártolt, 1529-ben a törökök által ostromolt Bécs védelmében vett részt. 1542-ben a király bánná nevezte ki, 1546-ban adományul kapta a Muraközt Csáktornyával együtt. 1556-ig tartó bánsága idején állandó küzdelmet folytatott a törökök ellen: 1542-ben győzelmet aratott Somlyónál, 1545-ben vereséget szenvedett a szlavóniai Szelnicénél, 1556-ban ismét győzött Kosztajnicánál, majd Babócsánál. 1557-ben tábormester lett, 1560-tól haláláig Baranya és Tolna vármegye főispánja, 1561-től Szigetvár kapitánya , valamint 1563 és 1566 között dunántúli főkapitány volt. 1566.08.06-án II. Szulejmán török szultán 100 000 fős seregével megostromolta a 2500 emberrel védett Szigetvárat. A 600 főre csökkent várőrség visszaszorult a belső várba, a száraz idő miatt a vár védelmét erősítő vizesárkok és mocsarak kiszáradtak, a Győrnél táborozó császári hadsereg nem sietett a segítségükre. Végül Zrínyi Miklós a megmaradt 300 fős csapatával kitört a várból, és mindannyian hősi halált haltak az egyenlőtlen küzdelemben.
1157. szeptember. 8.
Megszületett Oroszlánszívű Richárd angol király.
1190 és 1192 között harcolt a harmadik keresztes hadjáratban, részt vett Akkó elfoglalásában. Elérte, hogy a keresztény zarándokok szabad utat kapjanak a szent helyekre, de Jeruzsálem továbbra is az egyiptomi szultán, Szaladin birtokában maradt. Oroszlánszívű Richárd, II. Henrik király harmadik fia, 1189 óta uralkodott Angliában. A harmadik keresztes háborúból hazafelé, 1192-ben elfogták és kiadták VI. Henrik német-római császárnak. 1194-ben engedték szabadon Triefels várából (Pfalz) magas váltságdíj fejében, valamint azzal a feltétellel, hogy hűbérbe veszi királyságát VI. Henriktől. 1195-ben meg kellett védenie a királyságot fivérével, Földnélküli Jánossal szemben, aki - Oroszlánszívű Richárd halála után - 1199.05.27-től követte a trónon.
1941. szeptember. 8.
Megkezdődött Leningrád 900 napos ostroma.
A II. világháború idején a német megszállók seregei szinte akadály nélkül eljutottak a Szovjetunió belsejébe és támadásuk már Leningrádot fenyegette. A német csapatok Szovjetunió elleni támadása után 1941 júliusára Leningrád védelmének helyzete válságossá vált. Szeptember 8-án a német támadók eljutottak a Ladoga - tóig, majd Leningrádot a szárazföld felől is megközelítve gyűrűbe fogták a várost, de elfoglalni nem tudták. A szovjet hadsereg alakulatai 1943. január 18-án törték át a blokádot, de csak további egy éves küzdelem után, 1944. január 27-én fejeződött be a város 900 napig tartó ostroma.
1919. szeptember. 10.
Ausztria aláírta a Szent Germain-i békét. Nyugat-Magyarország egy része, Burgenland osztrák terület lett.
A szövetségesek elismerték Ausztriát mint független államot. Jelentős területeket vesztett az egykor soknemzetiségű állam: Dél-Tirol a Brenner hágóig, Görz, Trieszt és Isztria Olaszországhoz került, Karintiában határkiigazításhoz jutott Jugoszlávia. Ausztria megkapta Nyugat-Magyarország többségében német lakosságú részét, Burgenlandot. El kellett ismernie Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia állami önállóságát. A Saint-Germain-i békeszerződés megtiltotta Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom), valamint a legkisebb mértékűre korlátozták haderejét - éppúgy, mint Németországban -, és szintén jóvátétel megfizetésére kötelezték.
1515. szeptember. 13.
A Svájci Államszövetség - zsoldoscsapatainak veresége után - kinyílvánította örök semlegességét.
I. Ferenc francia király német zsoldosserege győzte le Marignanónál a milánói Massimiliano Sforza herceg svájci zsoldosait, akiket kiűztek Milánóból, lerombolva ezzel legándás hírű harci dicsőségüket. Napjainkban a svájci zsoldosok utódaiból kerül ki a Vatikán testőrsége.
1899. szeptember. 13.
Először halt meg amerikai ember autóbalesetben.
Henry Bliss volt az első gyalogos, akit autó gázolt halálra Észak Amerikában. A manhattani ingatlanügynök éppen lelépett a járdáról a Nyugati 74. utcában a Central Park Westnél, amikor egy arra haladó autó elütötte. Öntudatlanul esett össze, koponya és a mellkas sérüléseket szenvedett. A következő nap reggelén halt meg. Az autó az akkoriban elterjedtebb elektromos meghajtású jármű volt. A vezetőjét emberölés vádjával letartóztatták. A vádat később ejtették, azzal az indokkal, hogy a Bliss halála nem volt szándékos.
1931. szeptember. 13.
Matuska Szilveszter felrobbantotta a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt biatorbágyi vasúti hidat.
Szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjel 0 óra 20 perckor robbant a híd. A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A helyszínen megtalálták a házilag szerkesztett pokolgépet és egy levelet, amely a kommunistákra terelte a gyanút. Ennek következtében statáriumot, vagyis rögtönítélő bíróságot vezetett be 1932 októberéig. A nyomozás során azonban kiderült, hogy az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter követte el a bűncselekményt, valamint egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. Az osztrák bíróság 6 évi fegyházra, a magyar törvényszék pedig halálra ítélte, de mivel nem volt halálbüntetés Ausztriában, az ottani büntetésének letöltése után életfogytiglani fegyházra ítélték, amelyet a Váci Országos Királyi Fegyintézetben kellett letöltenie. 1944 végén, amikor a felszabadító orosz csapatok Vácra érkeztek, a börtön néhány órára gazdátlan maradt, Matuska Szilveszter megszökött a zűrzavarban és eltűnt. Utoljára szülőfalujában, Csantavéren látták. Mélyen vallásos ember volt, a fegyházban verseket írt, vallási témájú, nagy részletességgel kidolgozott képeket festett, amelyekből később kiállítást is rendeztek. Életéről és a vonatszerencsétlenségről "Viadukt" címen film is készült.
1893. szeptember. 16.
Megszületett Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar orvos és kutató, a C-vitamin felfedezője.
Budapesten született. Szent-Györgyi Albert 1917-ben szerzett Budapesten orvosi oklevelet, majd Európa több városában tanult biológiát, élettant, gyógyszertant, illetve fizikát és kémiát. Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot fedezett fel a mellékvesében, amelyet hexuronsavnak nevezett el. Miután második doktorátusát megszerezte Cambridge-ben, 1931-től újra Magyarországon dolgozott, és a szegedi tudományegyetemen növényekből próbálta kivonni a korábban felfedezett anyagot. Végül a paradicsompaprikával folytatott kísérletei során azonosította a hexuronsavat a C-vitaminnal, és segítségével a paprikából kiinduló C-vitamin gyártásának módszerét is kidolgozták Szegeden. A témakörben folytatott kutatásaiért 1937-ben kapott élettani-orvosi Nobel-díjat. 1947-től kezdve az Egyesült Államokban élt, és főként az izomműködés, a rosszindulatú daganatok, valamint a sejtszintű szabályozás területén folytatott kutatásokat. Több amerikai egyetemnek volt igazgatója vagy professzora, a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1987-ben vette fel a nevét.
1982. szeptember. 16
Az izraeli hadsereggel együttműködő jobboldali libanoni milicisták menekülttáborokban élő ártatlanokat öltek meg.Az izraeli hadsereggel együttműködő jobboldali libanoni milicisták "palesztin gerillák felkutatása" ürügyével hatoltak be a Libanon területén levő szabrai és satilai palesztin menekülttáborokba, és ott asszonyok, gyerekek, öregek között szörnyű vérengzést rendeztek. Az utólagos vizsgálatok szerint 328 holttestet találtak, 911 személyt pedig eltűntnek nyilvánítottak. A nemzetközi felháborodás nyomása alatt az izraeli kormány kénytelen volt hivatalos vizsgálatot elrendelni. Az ún. Kahan-bizottság 1983. február 8-án nyilvánosságra hozott jelentése feltárta több izraeli vezető felelősségét. Ariel Saron hadügyminiszter emiatt 1983. február 11-én lemondott.
1939. szeptember. 17.
A Szovjetunió betört Lengyelországba. Németország már szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot.
Az ukrán és belorusz kisebbség biztonságára hivatkozva indított támadást a Szovjetunió Lengyelország ellen, hogy megszerezze azokat a területeket, melyeket a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradéka a szovjet érdekszférába sorolt. A Molotov által csak ?versailles-i fattyúnak? titulált Lengyelország 20 év után ismét eltűnt a térképről.
1939. szeptember. 17.
Budapesten Rákosi Mátyás utasítására felrobbantották a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot.
1889. szeptember. 24.
A Nemzetközi Méterbizottság kiosztotta a méter és a kilogramm etalonokat a méterrendszert bevezető államoknak.
Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban. A méterrendszerre való áttérésre vonatkozó javaslatot azonban már jóval előbb, 1874. januárjában nyújtották be a magyar képviselőházban, s az már az év április 20-án törvényerőre emelkedett. A törvény rendelkezéseit 1876. január 1-jével léptették életbe. A méterrendszert egyes európai országokban akkor már alkalmazták. A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette meg nemzetközi hosszmértékegységként, és az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. A gyakorlati fokméréseket a franciaországi Dunkerque és a spanyolországi Barcelona között végezték. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg. Az 1875-ben Párizsban kötött első méter-egyezményt 18 ország írta alá, és vállalta a méterrendszer bevezetését. Az Egyesült Államok és Anglia nem csatlakozott az egyezményhez.
1787. szeptember . 28.
Megszületett az amerikai alkotmány.
Az amerikai Alkotmányozó Konvenció 1787. május 25 - szeptember 17. között teljesen új alkotmányt készített, amelyet azután szeptember 28-án nyújtottak be ratifikálásra. A ma is érvényben lévő legrégibb írott alaptörvény hivatalosan 1788. június 21-én lépett életbe, miután 9 állam már ratifikálta. Az Angliától elszakadt 12 volt észak - amerikai gyarmat konföderációját kimondó törvény a világ akkori leghaladóbb intézményrendszerét hozta létre. Széles körű jogokat biztosított az Unió tagállamainak, így akadályozva meg a túlzott központosító törekvéseket, a személyi hatalommal való visszaélést. Ennek alapján jött létre és szilárdult meg - George Washington elnöksége idején- az új kormányzati rendszer az erős végrehajtó hatalommal, a kétkamarás kongreszszussal és a nemzeti szintű bírói hatalommal.