Június 2013.
1945 éve
Nero császár öngyilkosságot követett el, ezzel kihalt a Iulius-Claudius dinasztia.
Nero (született 37.12.15., eredeti neve: Lucius Domitius Ahenobarbus) római császár a halálba menekült a tartományok légióinak felkelése elől. Galba (a majdani császár) hispániai és Iulius Vindex galliai helytartók felkelése Nero önkényuralma ellen fordult, a praetorianus testőrség elpártolt tőle. Nero császár ellen már több összeesküvésre került sor, amelyek sikertelenek voltak. Az első összesküvést 65-ben Piso consul vezette. Nero az összeesküvés leleplezése után száműzette, öngyilkosságra kényszerítte vagy kivégeztette az uralkodó családok tagjait. Nero 54-ben, Claudius császár meggyilkoltatása után vette át a hatalmat. Uralkodása kezdetén még nevelője, Seneca pozitív hatása alatt állt, majd a költői hírnévre is pályázó császár vetélytársaira (Seneca, Petronius Arbiter) kényszerített öngyilkosság után teljes önkényuralomra tört. Uralkodása idején tűzvész pusztította Rómát, amellyel Nero császárt gyanusították. Állítólag ő maga rendelte el a gyújtogatást, hogy a várost újjáépíttesse, és Róma lángjainál költeményeit énekelte lírájával kísérve. Az utókor szemében Nero a kegyetlen zsarnok megtestesítője volt.
1820 éve
Septimius Severust a római légiók kikiáltották császárnak.
A többi trónkövetelővel folytatott polgárháborúban szerezte meg az uralmat. Marcus Aurelius római császár halála után fia, Commodus uralkodása (180-192) alatt Róma belpolitikáját trónviszályok jellemezték. Commodus ellen - aki uralkodásra alkalmatlan volt - összeesküvésre került sor. Hatalmi mámora, tékozlása miatt a római testőrség parancsnoka újév éjszakáján meggyilkolta. A trónviszályoknak az első "katonacsászár", Septimius Severus (a Severus-dinasztia alapítója) vetett véget. A polgári hatalomnál előbbre tartotta a katonai hatalmat, uralmának fő támasza a hadsereg volt.
1381 éve
Meghalt Mohamed próféta, az iszlám vallás megalapítója.
Medinában, 62 éves korában halt meg. Vallási és politikai tevékenysége révén az Arab-félsziget törzseit egyesítte. Mohamednek negyven évesen voltak először látomásai, amelyek szerint az arabokat kellet vezetnie, hogy megismerjék az egyetlen mindenható istenüket, Allahot. Először Medinában sikerült híveket toboroznia, akik az iszlámot terjesztették Arábiában. Végül 630-ban sikerült meghódítania Mekkát is, amely - Jeruzsálem helyett - az új vallás központjává és zarándokhellyé vált. Az iszlám hívei (muszlimok = muzulmánok) politikai közösséget is alkotnak, élén választott elöljáró, a kalifa ( = utód) áll (Mohamed halála óta), aki az iszlám vallási és világi vezetője. Az első kalifa, Mohamed legkedvesebb feleségének apja, Abu-Bakr volt.
1259 éve
Szent Bonifác, a sörfőzők és a szabók védőszentjének ünnepe
Angol származású német katolikus püspök, vértanú volt. Wessex-ben, Angliában született 672 körül. 722-ben szentelték püspökké, majd német földön 744-től püspökségeket alapított. Fríz pogányok ölték meg, Dokkumban, ami ma Hollandia területén található 754. június 5-én. A legenda szerint halála helyén forrás fakadt. Németország apostolaként tisztelik, ezenkívül Fulda város, valamint a sörfőzők és a szabók védőszentje. Alsó álkapcsa a Főszékesegyházi Kincstárban található Esztergomban.
1220 éve
A normannok első hadjáratuk során kiraboltak egy kolostort, ezzel kezdetét vette a viking korszak Angliában.
A Wales déli partjainál lévő Holy Islanden a Lindisfare kolostort rabolták ki. A mai Norvégia, Dánia és Svédország területéről származó normannok (vikingek) megkezdték hadjárataikat Nyugat- és Kelet-Európában. Betörtek Angliába, Írországba, feldúlták Britanniát és politikai, gazdasági hatalomra tettek szert. A kalandvágyó vikingek katonai sikereinek titka a vakmerő, gyors támadásaikban, nyílt tengeren és folyókon egyaránt használható sekély járatú hajóikban rejlett. 845-ig a normannok rablóhadjáratának áldozatául estek az európai kereskedővárosok, köztük Lisszabon, Sevilla és végül Hamburg.
850 éve
III. István magyar király Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja, IV. István felett.
III. Istvánt száműzött nagybátyja, István herceg (a későbbi IV. István) I. Manuél bizánci császár támogatásával elűzte, így a király Ausztriába menekült. A Bizánci Birodalomtól túlságosan is függő (IV.) László helyett a főurak bátyját, II. Lászlót ismerték el királynak, ő azonban már 1163. januárjában meghalt. Júniusban IV. István döntő vereséget szenvedett, menekülés közben fogságba esett, de III. István szabadon bocsátotta. 1163. őszén megkötötte I. Manuéllal a belgrádi egyezményt, amelyben a bizánci császár Magyarország törvényes uralkodójának ismerte el, valamint a dalmát, horvát és szerémségi területek fejében megvonta további támogatását IV. Istvántól. III. István nem adta át a területeket, így 1164-ben és 1165-ben beavatkozott IV. István oldalán, aki Magyarországot ajánlotta fel neki hűbérül. A Bizánci Birodalom végül 1165-ben bekebelezte Horvátországot, Dalmáciát, a Szerémséget és Boszniát is, sőt Zimonyt is elfoglalta IV. István áprilisban bekövetkezett hirtelen halála után.
782 éve
Szent Antal, a gyermekek védőszentjének napja
Liszabonban megszületett Páduai Szent Antal. A legnépszerűbb legendája szerint egy zsidó embert meg akart győzni arról, hogy Krisztus jelen van az oltáriszentségben. Ezért a zsidó a szamarát a kehely és az ostya elé vezette, ahol az állat letérdelt. Így lett a szamár Szent Antal jelvénye. Másik attribútuma a liliom. Ábrázolásai során ilyen virágot tart a kezében. Antal a gyermekek védőszentje.
1195.08.15. én született és 1231.06.13-án halt meg.
613 éve
Férjjósló, szerelemvarázsló nap: a lány éjszaka a tükörben megláthatja jövendőbelijét.
Hosszú a listája azon hiedelmeknek, melyek valamit tiltanak a hajadonnak, azzal fenyegetve, hogy soha nem megy férjhez. Például: nem szabad naplemente után szemetet kivinnie, az asztal sarkára ülnie, merőkanálból vagy a lábosból ennie, sőt még férfiaknak tüzet adnia is tilos. Állítólag az is jelentősen csökkenti az esélyeit, ha hagyja magát körbesöpörni.
613 éve
Péter-Pál nap, az aratás kezdete
Ezen a napon megszentelték az aratóeszközöket. Szent Péter apostol volt az első pápa, a pápák és halászok védőszentje. Szent Pál a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka, "Actio Cattolica Cursillo" - mozgalmának védőszentje.
557 éve
Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként a pápa elrendelte a déli harangozást.
III. Callixtus pápa rendelte el.
366 éve
Pozsonyban királlyá választották és meg is koronázták IV. Ferdinándot, a Habsburg-ház tagját.
Apja kívánságára, a magyar rendek választották meg. III. Ferdinánd magyar király, egyidejűleg német-római császár és cseh király, és Mária Anna spanyol hercegnő fia volt. Apja korán megismertette vele az államügyeket és bevonta a kormányzásba. 1647-ben koronázták magyar királlyá Pozsonyban, majd Prágában a cseh koronát is a fejére tették. 1653-ban német királlyá választották Augsburgban, Regensburgban pedig megkoronázták. IV. Fülöp spanyol király legidősebb leányát kellett volna feleségül vennie, azonban az ifjú király hirtelen meghalt himlőben 20 éves korában.
380 éve
Galileo Galilei olasz csillagász visszavonta állítását, miszerint a Föld kering a Nap körül.
Rómában, hű katolikusként az inkvizíciós bíróság előtt vonta vissza nézeteit a kopernikuszi tanokról. 1616. 02. 22-én az egyház - mivel veszélyeztetve érezte hatalmát - elutasította a természettudományt. V. Pál pápa felszólította Galileo Galileit, aki matematikus, filozófus és csillagász volt, hogy ismerje el, tudományos nézetei tévesek. Galilei heliocentrikus (Napközpontú) világképe - amely szerint a Föld mozog a Nap körül, vagyis a Föld nem lehet a világegyetem középpontja - szükségesnek tartotta, hogy a Bibliát a természettudomány által bebizonyított tényekkel magyarázzák. A Szentszék eretneknek és dogmatikai tévedésnek tartotta ezt a nézetet, mivel az eddigi vallási világképet is megkérdőjelezte, így hatalmi pozícióját veszélybe sodorta. Galilei ezek után visszavonultan folytatta kutatásait. 1632. februárjában megjelent korszakalkotó munkája "Dialógus a két világrendszerről" címmel, amelyben párbeszéd formájában, közérthetően védte meg a kopernikuszi világképet. Már 1632. augusztusában betiltotta az inkvizíció a könyvet, pert indított Galilei ellen és villájában házi őrizetbe vették.
151 éve
Pozsonyban megszületett Lénárd Fülöp, magyar származású, Nobel-díjas fizikus.
Lénárd Fülöp már fiatalon is érdeklődött a természettudományok iránt, így a bécsi és a budapesti egyetemen fizikát és kémiát hallgatott, majd Heidelbergben és Berlinben matematikát is. 1886-ban Heidelbergben doktorált, ez után rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott, majd 1887-től Németországban élt. Katódsugaras kísérleteit 1890-ben, Bonnban kezdte meg, a szabad térbe kivezetett katódsugarak vizsgálatához segédelektródos katódsugárcsövet szerkesztett. Ezért a munkájáért 1896-ban a bécsi egyetemtől Baumgartner-díjat kapott és elnyerte a Royal Society Rumford-díját is. A katódsugarakon kívül a foszforeszencia jelenségének vizsgálatával foglalkozott leginkább. 1901. és 1905. között minden évben jelölték Nobel-díjra, amelyet végül 1905-ben meg is kapott, a fotoelektromos hatásra adott magyarázatáért és a a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (az ő elmélete volt a Rutherford-féle atommodell alapja). 1922. környékén volt Lénárdnál először megfigyelhető, hogy szembeállította a zsidó fizikát a német fizikával, majd későbbi tudományos műveiben is faji alapon tárgyalt bizonyos kérdéseket. A második világháború hajnalán Lénárd a náci Németország hivatalos és sokat ünnepelt tudósává vált, még a röntgensugarakat is róla nevezték el. A náci Németország bukása után Lénárd egy világtól elzárt, Berlin környéki kis faluban élt haláláig.
513 éve
A Szent Iván éji tűzgyújtás napja
Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfontosabb időpontja, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék. A más időpontokban gyújtott ünnepi tüzek népszerűsége nem vetekedhetett a nyári napforduló időpontjában gyújtott tűzzel. A tüzet azért gyújtják - a falun kívül, dombon, temetőben -, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék. Ezért a tűzzel csontokat, szemetet égetnek, hogy nagy füstje legyen. ("Mintha az ördögnek akarnának tömjénezni.") A tüzet a lányok át szokták ugrani, ebből jósolnak férjhezmenetelükre vonatkozóan. A szokás a XVI. században már általánosan ismert volt. Szintén a XVI. század óta ismert ez a szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének." Heltai Gáspár 1570-ben ezt írta: "Hallottam, hogy igen hosszú a Szent Iván éneke, hogy az ördög megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta." A XIX. századtól a magyar proverbiumgyűjtemények a szólást a tűzgyújtást kísérő több részes, igen szép rítusének-sorozatra vonatkoztatták, mely a Nyitra környéki magyarok közt volt ismeretes. Akárcsak a pünkösdölő ének, ez is gazdag mitikus motívumkincset ölel át. A szentiváni tűzgyújtáshoz sokféle hiedelem fűződött. Bod Péter feljegyzése szerint (1750-es évek) üszögöket vittek a gyermekek, és felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszkösödjék. A tűzugrás alkalmából a tűzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szokás volt mezei virágokból, füvekből koszorút kötni s ezt a ház elejére akasztani, tűzvész ellen.
103 éve
Megszületett az Alfa Romeo márka.
Az Alfa Romeo sportautóiról nevezetes olasz autógyár, a Fiat-konszern része. ?ALFA: a név önmagában egy program, vagy inkább egy program egyértelmű magyarázata. Az ábécé első betűjét jelöli, egyfajta kiindulópontot szimbolizál, valaminek a kezdetét, egy új élet kialakulását??
99 éve
Meghalt Feszty Árpád festőművész (Magyarok bejövetele - körkép).
Főleg vallási tárgyú és történeti képeket festett. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1896) c. körképének köszönhette, amely II. világháború alatt nagyon megsérült. Jelenleg az Ópusztaszeri Történelmi Parkban látható.
Feszty Árpád elsőként a családjának vetette fel gondolatát, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójára panorámaképet festene. Apósa, Jókai Mór író, a "nagy mesemondó" azonnal támogatta, bátorította őt. A kép témája is Jókaitól ered, aki rábeszélte vejét, hogy a bibliai özönvíz helyett inkább a magyarok bejövetelét fesse meg. Ezzel több évre szóló munkát adott vejének, és országgyűlési képviselőként ékesszólását is latba vetette, hogy pénzt teremtsen a hazafias vállalkozáshoz.
93 éve
Aláírták a trianoni békeszerződést, melynek értelmében Magyarország elvesztette területének kétharmad részét.
A szövetségesek és Magyarország képviselői, a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció írták alá. A Trianonban megkötött szerződés szerint Magyarország lemondott Szlovákiáról Csehszlovákia, Horvátországról, Szlovéniáról és a Bánság egy részéről Jugoszlávia, a Bánság másik részéről, Erdélyről és a Partiumról Románia javára, valamint Burgenland Ausztria része lett. A konferencia adatai szerint mintegy 3 millió magyar lakost csatolt el a béke, amely viszont kimondta az ország függetlenségét. 35 000 főnyi hadsereg fenntartására jogosította fel Magyarországot, és jóvátétel fizetésére kötelezte a többi vesztes országhoz hasonlóan. A szerződés első része a Népszövetség első részét tartalmazta, a második rögzítette Magyarország új határait. Ennek értelmében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3 241 895 (30%) magyar anyanyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt. A harmadik részben a kisebbségekről volt szó, valamint még rögzítették a hadseregre vonatkozó intézkedéseket is, amelynek létszámát 35 000 főben maximálták és csak fizetett, zsoldos hadsereg, nem önkéntes lehetett. A jóvátétel összegét még nem határozták meg, de kimondták, hogy 30 esztendőn át törlesztendő.