Július 2013.
461 éve
Bécsben megszületett I. Rudolf magyar király, akit a politikánál jobban érdekelt az asztrológia.
II. Rudolf néven német-római császár és cseh király. A politika helyett az asztrológia, az alkímia és a művészetek érdekelték. Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő fiaként 1563-tól 1571-ig nagybátyja, II. Fülöp spanyol király udvarában nevelkedett. 1572. szeptember 8-án koronázták magyar királlyá Pozsonyban, 1575-ben cseh és római királlyá, 1576-ban pedig német-római császárrá. 1583-tól a prágai Hradzsinban élt, ahová áttette a birodalom kormányzati székhelyét is. Fokozatosan romlott az elmeállapota, gyűlölték a rokonai és összeesküvéseket szőttek ellene. Szembe kellett néznie a birodalmat fenyegető törökökkel és a vallási megosztottsággal. 1606-ban a Bocskai István vezette felkelők a bécsi béke megkötésére kényszeríttették, amelyben le kellett mondania Erdélyről, biztosítania kellett a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megerősítenie a rendi alkotmányt Magyarországon. 1608-ban II. Mátyásnak részben sikerült kiszorítania a hatalomból az osztrák, a magyar és a morva rendek segítségével. Minden tényleges hatalomtól megfosztva, bezárkózva élt a Hradzsinban, ahová meghívta a kor neves művészeit és tudósait. Korának legnagyobb műgyűjtője volt. 1612. január 20-án halt meg, a prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el.
447 éve
Meghalt Nostradamus francia orvos és asztrológus jövendőmondó.
Salon-de-Provence-ban 62 éves korában halt meg. Eredeti nevén: Michel de Nostredame Orvosként a pestis leküzdéséért harcolt, de ebből nem tudott megélni, így egy obszervatóriumot állított fel. 1555-ben megjelentette "Prophéties" című művét, amely jövendöléseket tartalmazott történelmi eseményekkel, találmányokkal és katasztrófákkal kapcsolatban. Megjósolta, hogy II. Henriket egy lovagi tornán halálos baleset éri. Amikor ez beigazolódott, általánosan elismerték és híres jövendőmondó lett, akinek jóslatai máig is hatnak.
423 éve
Befejezték a Károli Biblia, vagy más néven a Vizsolyi Biblia kinyomtatását.
A nyomtatás Vizsolyban zajlott. A Bibliát Károli Gáspár református prédikátor és lelkész társai fordították, ez volt az első teljes magyar nyelvű Bibliafordítás. Mantskovits Bálint lengyel származású tipográfus és nyomdász vezetésével történt a munka.
214 éve
Megtalálják a Rosette-i követ, aminek a segítségével fejtették meg az egyiptomi hieroglifákat.
Néhol rosettai kő néven is említik. Sötét színű gránit tömb, melyre ugyanannak a szövegnek három fordítását vésték: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. A három nyelvű szöveg segítségül szolgált 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez. A követ 1802 óta a londoni British Museum őrzi.
212 éve
Jean-Louis Pons francia csillagász először fedezett fel üstököst.
A következő 27 évben további 36 üstököst fedezett fel, többet, mint bárki más a történelemben. Az üstökös olyan kis Naprendszer-béli égitest, mely a Nap körül kering, és a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlődik - mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed.
195 éve
Semmelweis nap - A magyar egészségügy napja
A magyar egészségügy napja Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője, az "anyák megmentője" születésének emlékére. Buda, 1818.07.01. - Bécs, 1865.08.13. Tabáni kereskedő családból származott - szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban.
191 éve
Megszületett Johann Gregor Mendel osztrák biológus, a tudományos örökléstan megalapítója.
Veteményborsóval végzett keresztezési kísérleteiből megállapította, hogy a tulajdonságok öröklődéséért különböző faktorok, mai szóval gének felelősek. Emlékének tisztelegve tételeit Mendel-szabályoknak nevezték el.
157 éve
A Magyar Királyságban megszületett Nikola Tesla, a váltóáram rendszer feltalálója.
Smiljan, születésekor Magyar Királyság, ma Horvátország, 1856. július 10. - New York, 1943. január 7.
Fizikus, feltaláló és villamosmérnök. Életében 146 szabadalmat (ebből 112-t az USA-ban) jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. Ausztriában és Csehországban tanult, a forgó mágneses mező felhasználásának lehetőségeit és az indukciós motor alapjait Budapesti tartózkodása alatt dolgozta ki. Párizsban az Edison társaságnak dolgozott, majd 1884-ben 28 éves korában költözött Amerikába. Hosszú ideig küzdelem volt Edison egyenáramú és Tesla-Westinghouse váltóáramú rendszere között. Tesla saját állításai szerint megoldotta az "üzemanyag nélküli motor" problémáját, de ilyen szerkezet nem maradt fenn. Tesla fegyverterveivel és kísérleteivel hozzák összefüggésbe a máig tisztázatlan 1908. június 30-n Közép-Szibériában, a Tunguzka folyó körzetében bekövetkezett robbanást, amelynek ereje 10-15 megatonna TNT-vel lehetett egyenértékű.
143 éve
Meghalt Albrecht von Graefe német szemorvos, a modern szemészet első megalapítója.
Doktor Graefe kiváló módszert dolgozott ki a szürkehályog eltávolítására, illetve a kancsalság operálására. Ő vezette be a Helmholz által szerkesztett szemtükröt a gyakorlati szemészetbe.
128 éve
Louis Pasteur, francia tudós sikeresen próbálta ki a veszettség elleni vakcináját.
Egy fertőzött kutya által megharapott kisfiún segített.
101 éve
Arizonában felrobbant egy nagyjából 190 kg súlyú meteorit.
Holbrook város közelében (Navajo County, Arizona) robbant fel a meteorit, nagyjából 16,000 apró törmelékdarabbal borítva be a várost.
92 éve
Megszületett Rosalyn Sussman Yalow amerikai orvosfizikus, második nőként kapott orvosi Nobel-díjat.
New Yorkban született. Az orvosi Nobel-díjat 1977-ben, a peptidhormonok radioimmunassayjének kidolgozásáért kapta. Tanulmányait a New York-i Hunter College-ban és az Illinois-i Egyetemen Mérnöki Karán, magfizika szakon végezte. 1941-től az Illinois-i Egyetemen fizika tanszékén kutatóként, majd előadóként dolgozott. 1946-tól a New York-i Hunter College fizika tanszékén volt adjunktus. 1950-től 1970-ig a bronxi Veteránok Kórháza radioizotóp laboratóriumának helyettes vezetője, majd vezetője, 1970. és 1980. között az Orvosfizikai Intézet és a Radioaktív immunvizsgáló laboratórium igazgatója volt. 1972-től vezető kutató orvos, 1973. óta a Veteránok Kórháza Orvosi Központ Solomon A. Berson kutatólaboratórium igazgatója. 1968-tól a New York-i Mount Sinai Orvosi Egyetem professzora, 1979-től 1985-ig a yeshivai Albert Einstein Egyetem professzora volt. 1985. óta nyugalmazott professzor. 1975-től a Nemzeti Természettudományi Akadémia, az Amerikai Fizikai Társaság, az Amerikai Sugárzáskutató Társaság, az Amerikai Orvosfizikusok Szövetsége, az Amerikai Biofizikai Társaság, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia, az Amerikai Fiziológiai Társaság és a New York-i Tudományos Akadémia tagja. 1980. és 1985. között a bronxi Montefiore Kórház Klinikai Tudományos osztályának vezetője volt. 1981. óta a Francia Orvostudományi Akadémia külföldi tagja. Kutatási területe: a hipotalamuszvizsgálatok, a peptidhormonok radioimmunológiája, a vértérfogat meghatározása, a jódanyagcsere kinetikája és a pajzsmirigybetegségek diagnosztizálása. Számos orvosi és tudományos díjat kapott, többek között 1960-ban Middleton-, 1972-ben R. Koch-, 1976-ban Lasker-díjjal, 1978-ban Hevesy György Éremmel jutalmazták. 1980-ban Életmű Díjat, 1986-ban Hevesy György-díjat, 1987-ben Dorothy S. Levine Humanitárius Díjat kapott. Levelezési címe: Veterans Administration Medical Center, 130 West Kingsbridge Road, Bronx, New York, N. Y. 10468, illetve 3242 Tibbett Avenue, Bronx, New York, N. Y. 10463, USA
68 éve
Alamogordoban, Új-Mexikóban végrehajtották az első kísérleti atomrobbantást.
A kísérletet Manhattan Project-nek nevezték. Plútónium alapú bombát robbantottak.
A jelen lévő Teller Ede erről így nyilatkozott: "Olyan volt, mint amikor egy teljesen sötét szobában hirtelen elhúzzák a függönyöket, és mindent elönt a Nap átható ragyogása. Egy pillanatig megrémített, amit láttam".
64 éve
Megszületett Farkas Bertalan, a mindeddig egyetlen magyar űrhajós.
Gyulaházán megszületett Farkas Bertalan, aki pályafutását 1972-ben repülőgépvezetőként kezdte a pápai vadászrepülő alakulatnál. 1977-ben vadászpilótaként dolgozott, mikor az Interkozmosz nevű programnak köszönhetően lehetőség nyílt a szovjet-magyar közös űrrepülésre. A magyar jelölteket abban az évben kezdték kiválogatni a szigorú orvosi követelmények alapján. Végül csak ketten kaptak kiképzést 1978 tavaszától Csillagvárosban, a Gagarin Űrhajós Központban: Farkas Bertalan és Magyari Béla. Két év alatt, kemény fizikai felkészülés mellett kellett megtanulniuk mindent az űrhajóról, az űrrepülésről és az űrállomásról, miközben tudták: csak egyikük mehet majd. Az 1980. május 26-án kilőtt Szojuz 36 fedélzetén Farkas Bertalan lett a magyar résztvevő, társa a tapasztalt szovjet asztronauta, Valerij Kubaszov volt. 1980-ban az Interkozmosz programban nyolc napos űrrepülést hajtott végre V. Kubaszov, L. Popov és V. Rjumin szovjet űrhajósokkal együtt a Szaljut-6, Szojuz-35 és Szojuz-36 űrkomplexumra, ahol orvosbiológiai és fizikai kutatásokat, távérzékelési és erőforráskutatási kísérleteket végeztek. A világűrben eltöltött egy hét alatt több magyar kísérleti programot is végrehajtottak. Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel. 1986 óta az MTA Interkozmosz Tanácsnál kutató mérnök ezredes és elnökségi tag, 1989-től a a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottsági tagja.
44 éve
Először léptek a Holdra az Apollo 11 űrhajósai, Neil Armstrong és Edwin E. Aldrin.
1969.07.20-án, közép-európai idő szerint 21.17 órakor Neil Armstrong és Edwin Aldrin az Apollo-11 Eagle leszállóegységén a Holdra ért. Július 21-én 2.56 órakor Armstrong lépett elsőként a Hold felszínére, valamivel később követte Aldrin is, aki kitűzte az amerikai zászlót. Michael Collins eközben a Hold körül keringett a parancsnoki kabinban. A rakéta indítását és a Holdra szállást mintegy 500 millió ember kísérte figyelemmel. Július 24-én 17.51-kor tért vissza az Apollo-11 űrhajó, és szállt le a Csendes-óceánon. A holdralépés emlékére ezen a napon tartják a Hold Napját.
42 éve
Útjára indult az Apollo-15, a negyedik olyan űrhajó, amely űrhajósokat szállított a Holdra.
Apollo-program kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a Holdra. Az Apollo-15 amerikai űrhajó hajtotta végre az első bővített tudományos programú Holdra-szállást. A fedélzeten David Scott, James Irwin és Alfred Worden űrhajósokkal - július 31-én 0 óra 16 perckor érték el a Hold felszínét. Scott és Irwin a Hadley-szakadéknál szállt be az első utasszállító holdautóba, amellyel - három nap alatt, három út során - összesen 27,9 kilométert tettek meg a Holdon, s 7 kilométerre is eltávolodtak az űrhajótól, összesen 77 kg kőzet- és talajmintát gyűjtöttek. Az Apollo-15 augusztus 7-én sikeresen földet ért.