Augusztus 2013.
5127 éve
A maja időszámítás kezdete.
Egyes kutatások szerint ezen a napon kezdődött a Maják időszámítása. A maják naptára három elemből épült fel. A haab, amely 18-szor 20 napos hónapokból állt, kiegészítve 5 nappal. A tzolkin naptáruk 260 napos, 13-szor 20 napos hónap, amelyet szent kör néven említettek. Ez párhuzamosan számlál a napévvel. Volt egy hosszú számítás elnevezésű időszámítási rendszerük is: a Nagy kör. Az időszámlálást körülbelül 5125 évente újból kezdik és korszakonként számolják. Az új időszámítási kezdet (új kor) 2012. december 22-én kezdődik a majáknál. Az idő nem ér véget, hanem csak az időszámítás aktuális ciklusa.
290 éve
Meghalt Antonie van Leeuwenhoek holland természettudós, a mikrobiológia megteremtője, a hímivarsejtek felfedezője.
Delftben 91 éves korában halt meg. Főbb felfedezései: vörösvérsejtek, infusoriák, baktériumok, hímivarsejtek, harántizmok rostjai. A neves tudós, aki mikroszkópos vizsgálataival lendítette előre a természettudományt, egy textilkereskedő alkalmazottjaként dolgozott könyvelőként és pénztárosként. Kutatásait szabad idejében végezte. Tudományos előképzettség nélkül, saját maga fejlesztette ki és készítette el mikrószkópjait, amelyekkel a növényi, állati és emberi szöveteket vizsgálta. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. Feltárta az emberi test fontos alkotóelemeit, és elsőként fedezett fel addig ismeretlen apró élőlényeket a vízben és a levegőben. Az élő szervezetek fejlődéséről alkotott véleménye szerint a fejlődés csupán a csírában már létezett részek kibontakozásából áll. Mikroorganizmusokról nyert megfigyeléseit csak Louis Pasteur fejlesztette tovább. 1673-1674-ben fedezte fel a vörösvérsejteket, 1674-ben az infusoriákat, 1677-ben a baktériumokat és a hímivarsejteket, 1682-ben pedig a harántizmok hisztológiai szerkezetét.
200 éve
Meghalt Diószegi Sámuel református lelkész, botanikus, a magyar rendszeres növénytan megalapítója.
Leghíresebb művét, a Magyar Füvészkönyvet, mely többnyire hazai növényfajokat ismertet, sógorával, Fazekas Mihállyal együtt írta.
167 éve
Megszületett Kresz Géza orvos, a budapesti Önkéntes Mentő Egye¬sület, a mai mentőszolgálat elődjének meg¬ala¬pítója.
Az 1887. március 27-én alapított egyesület az év május 10-én, a még épülő Szent István Bazilika tövében, a Lipót bazár tér 47.szám alatti épület szűk kis helyiségében kezdte meg működését.
Személyzete kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentőből állt. Az első napon lépett szolgálatba a bécsi mentőktől ajándékba kapott első, lóvontatású, hordággyal felszerelt, zárt mentőkocsi, mely az akkori idő szerint korszerűnek volt mondható. A jármű nyitott bakján a kocsis és még egy személy, a belsejében pedig az orvos és a segédje foglaltak helyet. A mentőkocsi az egyébként engedélyezettnél nagyobb sebességgel haladhatott, de csengetéssel kellett jeleznie jöttét, hogy a közlekedés más résztvevői neki szabad utat engedhessenek.
Az egyesület, működése első napján két hívást kapott. Az emberek azonban hamar megismerték a hasznos feladatot ellátó intézményt, és rövidesen már napi 25 hívásnak kellett eleget tennie a fővárosban.
148 éve
Meghalt Semmelweiss Ignác, gyermekágyi láz okának felfedezője, az "anyák megmentője".
Bécsben halt meg. Tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban
118 éve
Megszületett Almásy László Ede, autóversenyző, pilóta, Afrika-kutató, felfedező, " Az angol beteg".
Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria) született. Felfedezte a Zarzura oázist, feltárta a Líbiai-sivatag addig ismeretlen fenn¬sík¬ját, a Gilf Kebirt. A történelem előtti korból szár¬ma¬zó sziklafestményeket talált az Uvainat-hegység bar¬langjaiban. 1935-ben egy olyan Nílus-szigeti törzsről tudósított, mely azzal a hittel tartotta magát magyarnak, hogy őseiket XVI. században Szulejmán szultán telepítette oda az osztrákok országából. 1929-ben Egyiptomban repülő¬is¬ko¬lát létesített, 1932-ben megalapította az Al-Maza repülőteret. 1949-ben egy vitorlázó re¬pülőgépnek Párizsból Kairóba való vontatásával harmadmagával távolsági vi¬lág¬rekordot állított fel. A kilencszeres Oscar-díjas "Az angol beteg" című filmben róla mintázták a sivatagkutató főhőst. Nevét a térképen a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy őrzi.
89 éve
Megszületett Kisfaludy Lajos állami-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, a Cavinton előállítója.
Kisfaludy 1956-től haláláig a kőbányai gyógyszergyárban dolgozott. Számos ismert gyógyszer előállítása fűződött a nevéhez, például Seduxen, Eunoctin, Oxitocin, Suprastin, Cavinton. Ipari kutatási eredményeit közel 80 szabadalom védi. 1965-66-ban New Yorkban a St. John's University vendégkutatója volt. (Meghalt 1988.10.30)
64 éve
Megszületett Farkas Bertalan, a mindeddig egyetlen magyar űrhajós.
Gyulaházán megszületett Farkas Bertalan, aki pályafutását 1972-ben repülőgépvezetőként kezdte a pápai vadászrepülő alakulatnál. 1977-ben vadászpilótaként dolgozott, mikor az Interkozmosz nevű programnak köszönhetően lehetőség nyílt a szovjet-magyar közös űrrepülésre. A magyar jelölteket abban az évben kezdték kiválogatni a szigorú orvosi követelmények alapján. Végül csak ketten kaptak kiképzést 1978 tavaszától Csillagvárosban, a Gagarin Űrhajós Központban: Farkas Bertalan és Magyari Béla. Két év alatt, kemény fizikai felkészülés mellett kellett megtanulniuk mindent az űrhajóról, az űrrepülésről és az űrállomásról, miközben tudták: csak egyikük mehet majd. Az 1980. május 26-án kilőtt Szojuz 36 fedélzetén Farkas Bertalan lett a magyar résztvevő, társa a tapasztalt szovjet asztronauta, Valerij Kubaszov volt. 1980-ban az Interkozmosz programban nyolc napos űrrepülést hajtott végre V. Kubaszov, L. Popov és V. Rjumin szovjet űrhajósokkal együtt a Szaljut-6, Szojuz-35 és Szojuz-36 űrkomplexumra, ahol orvosbiológiai és fizikai kutatásokat, távérzékelési és erőforráskutatási kísérleteket végeztek. A világűrben eltöltött egy hét alatt több magyar kísérleti programot is végrehajtottak. Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel. 1986 óta az MTA Interkozmosz Tanácsnál kutató mérnök ezredes és elnökségi tag, 1989-től a a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottsági tagja.
25 éve
Megszületett az első magyar lombikbébi.
Reggel 7 óra 9 perckor a pécsi orvostudományi egyetemen meglátta a napvilágot az első magyar lombikbébi, egy 3.850 grammos kislány. A módszer lényege az volt, hogy a méhtüszőből kiemelt érett petesejtet egyesítették a férfi spermiummal, utána mindjárt visszahelyezték a méhkürtbe. Az első "igazi" lombikbébi 1989-ben született Pécsett, amikor méhen kívül - in vitro, azaz lombikban - történt a megtermékenyítés: az embrió csírasejtet a sejtosztódást követően ültették be az anya testébe.
1 éve
Meghalt Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.
Vadászpilóta volt a koreai háborúban, majd 1962-ben, kezdhette meg űrhajóskiképzését. 1969 júliusában az Apollo-program keretében indították az Apollo?11-et, amelynek parancsnoka volt. Edwin Aldrinnal együtt 1969. július 20-án szállt le a Holdra. Korábban részt vett már egy Gemini küldetésen is. Tiszteletére az 1982 PC aszteroidát (6469 Armstrong), valamint a Hold túlsó oldalán egy 4 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla. Ugyancsak Armstrong űrhajós nevének részletét viseli az egyik olyan ásvány, amelyet az első holdraszállás űrhajósairól neveztek: az armalcolit. Gyakran idézett mondata: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. (That's one small step for a man, one giant leap for mankind.)