Május 2016.
1635 éve
Nagy Theodosius kelet-római császár Konstantinápolyban megnyitotta a második ökumenikus zsinatot.
Véglegesen megfogalmazták a kereszténység hitvallását, és befejeződött az ortodox katolikus egyház megalkotása. A második ökumenikus (első konstantinápolyi) zsinaton szentesítették I. Theodosius császár rendeletét, mely szerint a keresztények számára kötelező a Szentháromság elfogadása. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységét hirdető Szentháromság-tant az összes keresztény hitvallásává tették, amelyet az állam támogatott. A pogányoktól és az ettől eltérő keresztényektől (pl. áriánusoktól) megvonták az állami támogatást. Ezt a vallási rendeletet nemcsak a római állampolgárokra, hanem a szövetséges germán törzsekre is kiterjesztették. Nem tiltották be a pogány vallásokat, de korlátozták gyakorlásukat.
1090 éve
A Sankt Gallen-i kaland.
A magyar csapatok Sankt Gallenbe, Dél-Németország legnagyobb bencés monostorába mentek, hogy visszaszerezzék a tőlük korábban elrabolt kincseket. Ezt követően az Atlanti-óceánig nyomultak. Az események központi figurája Heribald barát, aki nem menekült el a magyarok jövetelének hírére, hanem bevárta őket. A kalandozók megkímélték az életét és együtt mulatozhatott velük. Az ő leírásából tudhatunk meg többet a magyarok akkori szokásairól.Néhány történetíró ezeket az utazásokat nevezi a "magyarok kalandozásainak".
616 éve
Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel.
A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik. A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások.
497 éve
Meghalt Leonardo Da Vinci, festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök és természettudós.
67 éves korában halt meg, született: 1452.04.15. Festészetében a művészetet a tudománnyal hozta kapcsolatba, rendelkezett a pontos érzékelés és a megszerzett ismeretek megjelenítésének képességével. Leonardo hírnevét az "Utolsó vacsora" és a "Sziklás Madonna" alapozta meg. Firenzében festett jelentős művei a "Mona Lisa" és a "Szent Anna harmadmagával". Vázlataiban számos műszaki problémát megoldott az utókor számára.
396 éve
Ozalyon megszületett Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, költő, politikus.
Korának leggazdagabb magyar főura, költő és nemzetközi politikus volt. Korán árvaságra jutott, ezért öccsével együtt Pázmány Péter és Sennyei István gyámsága alá kerültek. 1628. és 1634. között a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1636-ban itáliai utazást tett, amelynek során VIII. Orbán pápa is fogadta Rómában. 1641-ben megosztoztak öccsével a családi vagyonon, Zrínyi Miklósnak a muraközi, Péternek a tengermelléki rész jutott. 1642-től 1644-ig harcolt a harmincéves háborúban a svédek ellen Morvaországban és Sziléziában, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen a Felvidéken. 1645-től Zala vármegye főispánja, 1646-ban generális lett, 1647-ben bánná nevezték ki. 1648-ban készült el fő költői műve, a "Szigeti veszedelem", amelyben dédapja hősies helytállását énekelte meg. 1646-ban írta a "Tábori kis trakta", 1650. és 1653. között a "Vitéz hadnagy" című művét. Mivel Bécs nem támogatta politikai elképzeléseit, Velencével és Firenzével épített ki kapcsolatokat. 1660-63-ban "Az török Afium ellen való orvosság" című művét írta meg. 1661. nyarán megkezdte a Muraköz védelmét szolgáló Újzrínyivár építését a bécsi udvar tiltakozása ellenére, 1662-ban gróf R. Montecuccoli császári hadvezért támadta vitairataiban katonai sikertelenségei miatt. 1663-ban elkészítette politikai végrendeletét irodalmi levél formájában, ekkor már külföldön is ismert, nagy tekintélyű hadvezérnek és politikusnak számított. Kinevezték a török ellen harcoló csapatok főparancsnokává, sikeresen harcolt a Duna és Mura mentén, azonban a vele szemben egyre bizalmatlanabb bécsi udvar leváltotta tisztségéről. 1664. januárjában ennek ellenére megindította téli hadjáratait, átmenetileg sikerült elfoglalnia Babócsát, Berzencét, Szigetvárt és Pécset, majd a törökök számára rendkívüli fontosságú eszéki hidat is felgyújtotta, elfoglalta Segesdet. Április végén megkezdte Kanizsa ostromát, amelyhez nem kapott segítséget, így júniusban kénytelen volt visszavonulni. Közben a török fősereg hozzákezdett Újzrínyivár ostromához, amelynek elfoglalását és felrobbantását az ide felvonult Montecuccoli tétlenül nézte végig. A vasvári béke után világosan látta, hogy a magyar rendiség addig elért vívmányait csak a belső erők rendezésével és a szomszédos országok támogatásával lehet megvédeni a bécsi udvar támadásaival szemben, ezért az összeesküvési terveket szövögető rendi vezetőket is próbálta ebben az irányban befolyásolni. Eközben halt meg máig tisztázatlan körülmények között: vadászat alkalmával egy sebesült vadkan áldozatául esett a Csáktornya melletti erdőben. A magyar barokk költészet és próza egyik legkiemelkedőbb alakja volt.
147 éve
Megnyílt a párizsi Folies Bergère, akkor még Folies Trévise néven.
Az 1869-ben Folies Trévise néven megnyílt szórakozóhely eredetileg operaháznak épült, étkezéssel egybekötött operettekkel, vígoperával, népszerű dalokkal, és tornával várták a közönséget. A francia „folies” szó szabadtéri szórakozóhelyet jelöl, A Trévise szó egy közeli utca nevéből jött. Azonban Duc de Trévise nemesember nem akarta, hogy a neve egy erkölcstelen táncteremmel legyen kapcsolatba hozva, így 1873-ban átkeresztelték Folies Bergère-re, egy másik, közeli utca után (rue Bergère).
1886-ban a közönség igényeit figyelembevéve alkotta meg a hely vezetősége a fantasztikus kosztümökbe öltözött hölgyek szereplésével előadott színpadi revüműsort, ami hatalmas siker lett. Az 1890-es évektől egyre inkább szerepeltek a műsorban sztriptíz részletek és közel meztelen táncosnők. A táncosokon kívül 200 fő dolgozott a revük során, ahol 40 díszletet és nagyjából 1000 kosztümöt használtak.
120 éve
Budapesten felavatták a földalatti vasútat, a "kisföldalattit".
A világ első földalatti vasútja Angliában, Londonban nyílt meg 1863. január 10-én. A budapesti volt erurópában a második. A "kisföldalatti" az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta "a Világörökség része" kitüntető címet.
116 éve
Meghalt Munkácsy Mihály festőművész (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota). Eredeti nevén: Lieb Mihály A magyarországi realizmus egyik legkiemelkedőbb egyénisége. 1844. február 20-án született Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. 1850 Előbb édesanyja, majd apja is meghalt. 1854-1858 Asztalosinasnak tanult Békéscsabán, majd a segédi bizonyítvány megszerzése után Aradra ment. 1860 Betegsége miatt kénytelen volt visszatérni nagybátyjához Gyulára, ahol először egy Fischer nevű helyi rajztanártól vett órákat, majd Szamossy Elek tanítványa lett. 1863 Megfestette első olajképét, a Levélolvasást. 1863-1864 Budapesten elnyerte a Képzőművészeti Társulat támogatását, lelkes pártfogókra talált Ligeti Antal és Than Mór személyében. 1865 Felvették a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahonnan a tandíj befizetésének elmulasztása okán fél év múlva kizárták. 1866 Beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, mestere Wagner Sándor volt. Ekkor készült a Vihar a pusztán. 1867 A Párizsi Világkiállításra utazott, ahol meghatározó hatást gyakoroltak rá Gustave Courbet művei. Elhagyta az akadémiát; megismerkedett Wilhelm Leibl német festővel. 1868 Düsseldorfban megfestette az Ásító inast. 1870 A Siralomház elnyerte a párizsi Salon aranyérmét. A képhez fotótanulmányokat készített. 1871 Párizsba költözött, ahol műtermet bérelt. 1872 Depressziós lett, öngyilkosságot kísérelt meg. 1873 Öt műve szerepelt a Bécsi Világkiállításon; barátjával, Paál Lászlóval Barbizonba utazott; az év végén elfoglalta új, igen előkelő műtermét. 1874 Házasságot kötött De Marches báró özvegyével, Cecile-lel, a Colpachról induló, a többek között Baselt, Genfet, Freiburgot, Milánót, Velencét, Bécset és Pestet érintő nászút egyik állomása Békéscsaba volt, ahol műtermet rendezett be, ekkor készült a Poros út I.. A Salonban kiállította a Zálogházat. 1876 Bemutatta a Műteremben c. festményt, ami új alkotói szakasz kezdete volt. 1878 A Párizsi Világkiállításon a Miltonnal szerepelt, amely révén új műkereskedővel került kapcsolatba Sedelmayer személyében, aki a képet Európa számos művészeti központjában bemutatta. 1881 Elkészült a Krisztus Pilátus előtt. 1882 Budapesten nemességet kapott Ferenc Józseftől. 1884 Befejezte a Golgotát. 1886 Megfestette Haynald Lajos kalocsai érsek, Liszt Ferenc, Paál László, majd amerikai utazása alatt többek között Wanemaker kisasszony portréját, valamint a Mozart halálát. 1887 Felkérték a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképének megfestésére, A reneszánsz apotheozisa 1890-ben került a helyére. 1891 Hozzáfogott az akkor épülő Parlament számára megrendelt Honfoglalás c. képhez. A műhöz különböző embertípusokról számtalan fotótanulmányt készített Magyarországon. 1893-ban fejezte be a munkát. 1896 Az elkészült Ecce Homot Budapesten mutatta be és részt vett a millenniumi ünnepségeken. Visszautazott Párizsba, ahol titkárával, Malonyay Dezsővel leltárba veszik a műterem állományát. Egyre romló idegállapota miatt először Baden Badenba, egy évvel később az endenichi szanatóriumba szállították. 1900. május 1-jén halt meg.