Köszöntõ

Magyar Krónika, február 9.
Miska János

Márciusban ünnepli a Vancouveri Magyar Szó elsõ évfordulóját. Mintha tegnap lett volna, amikor a lap szerkesztõje, Gyarmati Farkas Dezsõ közölte velünk az újság megalapítása hírét, jelezvén annak szükségességét, célját, s közremûködésünket kérte.

Örömmel fogadtuk a kellemes hírt, mert az újszülött érkezte a nagy családban mindig boldogságot, izgalmat s új reményt jelent. Posta fordultával mindjárt küldtük a visszajelzést. Tiszta szívbõl gratuláltunk leendõ szerkesztõ társunknak, sok sikert kívántunk nemes és felelõsségteljes munkájában.

Nemes, mert nagy erkölcsi és anyagi áldozatot kíván egy magyar nyelvû újság szerkesztése és kiadása ebben az idegen nyelvtengerben. Felelõsségteljes, mert a sajtó, más magyar intézményeinkkel, az egyházakkal, kulturális és társadalmi szervezeteinkkel karöltve, fontos szerepet játszik nyelvünk, hagyományaink megõrzésében, szellemi és erkölcsi életünk nemesbítésében.

Száztizennyolc éves kanadai történetünk során, az elvárásokat meghaladva, a magyar sajtó derekasan megállta a helyét választott hazánkban. Mint jeleztük már korábban is, több mint kétszáz magyar nyelvû újság jelent meg Kanadában a múlt század elejétõl. Az elsõ magyar nyelvû lap 1905-ben látott napvilágot Kanadai Magyarság címmel, s öt éven át szolgálta olvasóit a préri fõvárosában, Winnipegen. Ezt követte 1920-ban Edmontonban a Canadai Magyar Farmer, majd a Kanadai Magyar Újság, 1924-ben, újból Winnipegen. Ugyanebben az évben indult a Canadai Magyarság a saskatchewani Kiplingben.

Az újságok jó része rövid életû volt. Tudunk olyanról is, mint a hamiltoni Dr. Papp György Msgr. kiadásában megjelent Magyar Kultúra, mely 1968-ban egy számot ért meg. Voltak és vannak azonban olyanok is, mint a már említett Kanadai Magyar Újság, s a Torontóban megjelenõ Kanadai Magyarság és Magyar Élet, amelyek több évtizeden át szolgáltak és egzisztálnak ma is.

Reményteljes hagyományokra építhette a Vancouveri Magyar Szó a jövõjét, hiszen vannak itt is, Victoriában is jeles elõfutárai, a három évtizedet megélt Tárogató és a Szigeti Magyarság. Gyarmati Farkas Dezsõ ezekkel a gondolatokkal indította útjára újszülöttét: "Ne azt keresd, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt!"

S azt írja bemutatkozásul az elsõ szám fedõlapján:
Újságunk – reméljük – újabb színfolttal gazdagítja majd British Columbia, szûkebben Vancouver és környéke sajtóvilágának palettáját. Mi az itt élõ emberek életérõl, sorsáról szeretnénk Önöknek minél színesebben, szélesebb körben beszámolni. Legfõbb törekvésünk, hogy tárgyilagosak, tényszerûek legyünk... A Vancouveri Magyar Szó nem politikai újság. Amint fejlécünkön is olvasható: társadalmi, közéleti lapot tart kezében az olvasó. Számunkra nem léteznek különféle érdekcsoportok, táborok, ellentétek! Mi mindenrõl és mindenkirõl szeretnénk írni, ami hozzájárul a szórvány-magyarság nyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolásához, megõrzéséhez...

A megjelent számokat újra lapozva, meggyõzõdhetünk arról, hogy a VMSz beváltotta ígéretét. Hûen szolgálta egy éven át olvasóit, hírt adott a helyi, de a tágabb régióban, Victoriában, az Okanagan vidékén, de még az Albertában élõ magyarok életérõl is. Munkatársai beszámoltak eredményeinkrõl, s az eredményeket elérõ emberekrõl, akikre büszkén felnézhetünk.

Újat jelentenek az újságban megjelenõ gyakorlati tárgyú ismertetések, gyermek-lélektanról, hivatalos vagy bürokratikus ügyek bonyodalmas útvesztõirõl, nyelvünk ápolásáról. Valamennyi hasznos és élvezetes rovat. További sikereket kívánunk ezek és új gondolatok tudatosításában. S nem utolsó sorban, jelenünk írásbeli megörökítésben a lábnyomainkat követõk tanulságául.

Kedves Dezsõ Barátom és Áldozatos Munkatársaid!
Gratulálunk az elsõ– s bizonyára a legnehezebb - év eredményeihez! Köszönjük a szíves meghívást, s lélekben, de talán fizikailag is jelen leszünk a március 20-án rendezendõ évforduló megünneplésén, melyre a New Westminster Clubban kerül sor. Reméljük, az esemény jótékonysági szempontból anyagilag is, erkölcsileg is megérdemelt buzdítást jelent majd számotokra.