Könyvismertetés

Magyar Krónika, november 18.

A Liszt-életrajz harmadik kötete Budapesten

Dancs Rózsa

Amint a szerzõ által hozzánk eljuttatott sajtóközleménybõl megtudtuk, az Editio Musica Budapest kiadó gondozásában megjelent Alan Walker Liszt Ferenc életútját bemutató könyvének harmadik kötete, amelyet Fejérvári Boldizsár fordított magyarra.

A mû ünnepélyes bemutatására 2003. november 19-én, szerdán kerül sor Budapesten a régi Liszt Ferenc Zeneakadémia koncerttermében. Az esemény házigazdája a zenei kiadó vezérigazgatója, Boronkay Antal. A könyvbemutatón jelen lesz Alan Walker szerzõ is, aki találkozik a magyar zenei élet és a média képviselõivel.

A szerzõi estet követõ napokban Alan Walker vendége lesz a magyar fõváros legnagyobb könyvüzleteinek, ahol olvasókkal, újságírókkal beszélget és aláírja a vásárlók könyveit.
Erre az alkalomra ismét a polcokra kerül a Liszt-monográfia elsõ két, újranyomott kötete is.
További felvilágosításért Péteri Judit szerkesztõhöz fordulhatnak az érdeklõdõk, akinek a címe: Editio Musica, H-1132 Budapest, Victor Hugo utca, 11-15., 5. emelet.

Professor Emeritus Dr. Alan Walker a kanadai Hamilton-ban mûködõ McMaster University zenei fakultásának tanára. Milõtt Észak-Amerikába érkezett, a londoni British Broadcasting Corporation zenei tagozatának tagjaként dolgozott a BBC és a CBC szerkesztõségében. Torontóban a CJRT-FM adó zenei szerkesztõje volt. Egyetemi kurzusaival párhuzamosan szívesen tart elõadásokat a nagyközönségnek a romantikus zenérõl, amely kutatásának fõ területét képezi.

Eddig több mint harminc könyve jelent meg, köztük az A Study in Musical Analysis és az An Anatomy of Musical Criticism. Dr. Walker nemrég fejezte be háromkötetes, díjazott Liszt Ferenc-életrajzát, amelyet New York-ban az Alfred A. Knopf és az angliai Londonban a Farber & Farber kiadók jelentettek meg.

Ez a könyve huszonöt évi kutatómunkájának összefoglalása, és nemcsak a szakmai világ messzemenõ elismerését nyerte el, de hivatalos kitüntetéseket is kapott: a Magyar Köztársaság elnöke a Pro Cultura Hungarica éremmel tüntette ki a szerzõt, a Royal Philharmonic Society díját pedig Kent fõhercegétõl vehette át Londonban.A Time Magazine méltatása szerint, Alan Walker munkája Liszt életének és korának minden idõk legjobb feldolgozása.

A The Wall Street Journal hasonlóképpen, a Liszt-életrajzok tetõzésének, a The Washington Post pedig az Év könyvének nyilvánította a mûvet.

Az elsõ kötet címe: The Virtuoso Years, és az 1811-47 közötti idõszakot öleli fel.
A második kötet, a The Weimar Years az 1848-61 közötti idõkbe vezet vissza, míg a harmadik, a The Final Years Liszt Ferenc életének utolsó szakaszát, az 1861-tõl 86-ig terjedõ korszakot mutatja be, különös tekintettel a zeneszerzõ Bayreuth-ban töltött utolsó tíz napjára.

Szemtanú vallomására, és egy iskolásgyerek kiadatlan naplójára alapozva idézi fel Liszt végzetes betegségét, az orvosi tévedések és a családtagok nemtörõdömségének a sorozatát, végrendeletének semmibevevését.

Alan Walker professzor szervezõje és irányítója a McMaster University és az American Liszt Society közös rendezvényének, az Ontario-i Hamiltonban, The Great Romantics névvel fémjelzett, évenkénti nemzetközi zenei fesztiválnak. 2002-ben a McMaster University-tõl kapott kitüntetése, a „Doctor of Letters, honoris causa” a zenei életben kifejtett munkásságának hivatalos értékelését jelképezi.

Molnár Gergely: Orgoványi napló
(Kortárs Kiadó, BP. 2002. 320 o. 1900 FT)

Gyõri Krisztián

E napló a szerzõ életmûvének java, egy tartalmas, teljes, becsületes élet munkája.
A képlet nagyon egyszerû. Az egyik oldalon adva van egy fiatal, ambiciózus református lelkész, míg a másik oldalon egy alig néhány lelket számláló alföldi település. Hogy a kép teljes legyen, adva van egy napló is, mely összeköti a két oldalt, mégpedig felbonthatatlanul. A történet kezdete az 1800-as évek legvégére nyúlik vissza, s majd félszázadnyi idõt ölel fel.
Molnár Gegely alig huszonnyolc esztendõs, mikor a Duna melléki református egyházkerület Orgoványra helyezi lelkipásztornak. Itt bontakozik ki oly sokfelé ágazó munkássága, amelyet talán a szépíró unoka, a szöveg gondozója, Molnár Miklós foglal össze a legfrappánsabban:"Templomot, iskolát, paplakot épít, családot alapít és nevel, gazdálkodik, kertet, gyümölcsöt és szolot telepít, méhészkedik, falut szervez; a természet tudós búvárja, a pusztai magyarok pallérozója, testi- lelki nyavalyáik istápolója." És mindezek mellett persze ír. Sokmindent s fõleg sokféleképpen.

Molnár Gergely apró ajándékokkal lepi meg olvasóját. Kis képekkel, melyeken embereket, sorsokat láthatunk. A múló napok képei mind egy- egy impresszióként hatolnak gondolatvilágunkba, hogy ott , a tudat horizontján egy kor, egy táj és a hozzá tartozó életforma rajzaként álljanak össze. A mûfaji sajátosságokból adódó monotóniát a napló szövegének nyelvezete kompenzálja, amely már-már Mikszáthot, Móriczot idézi. Ez teszi a mûvet oly élvezhetõvé, embeközelivé. De nem ebben rejlik egyetlen értéke. Meg kell említeni azt a tárgyilagosságot is, amellyel a napló írója a mindennapokat hírértékkel tölti meg. Igen, kedves olvasó, krónika ez a javából!

A szerzõ ambíciója sem kevesebb:"Naplót írok-a jó naplónak pedig objektíven kell az eseményeket megörökíteni, hogy majd egy késõbbi kor történésze felhasználhassa, mint az építõ a legkisebb tégladarabot is." Sajnos, a diárium csak töredékesen maradt fenn az utókor számára. Egyes részletek egyáltalán nem, vagy csak sokadik kézbõl kerültek a hasábok közé. Ez a mû egyetlen gyenge pontja. Ennek ellenére értéke megkérdõjelezhetetlen.

A napló olvasása közben az embernek olyan érzése támad, mintha nagyapái, dédapái világába csöppenne, s megelevenedni látszik mindaz, mit eddig csak az öregek meséibõl hallhattunk. De éppen ez a szép ebben. Látni és megélni a történelmet. Sírni és nevetni, félni és feloldódni. Kedves olvasó, hát nem errõl szól az élet?
Gyõri Krisztián