Az iraki válság reálpolitikája

március 21.
Mailáth József

A nyugati iparosodott államok szövetsége a szétbomlás korai jeleit mutatják. A szövetség, amely nemcsak hogy nagyban elõsegítette az utolsó fél évszázad alatt az eddig sohasem látott gazdasági és szociális elõrehaladást a nyugati iparosodott demokratikus államokban, de komoly háborúk elkerüléséhez is hozzájárult. A szövetség esetleges szétbomlása komoly gondot okoz világszerte, mert bár senki sem tudja megjósolni, hogy majd milyen formában nyilvánul meg, ami utána következik, az majdnem biztos, hogy nem lesz hasonlóan sikeres rendszer.

Azok a körülmények, különösen a hidegháború reálpolitikája, amelyek a nyugati szövetséget összetartották, eltûntek. Az Egyesült Államok egyoldalúsága, ami többek között a nemzetközi büntetõ bíróság és a Kyoto-i protokol visszautasításában nyilvánult meg, elomozdította a Franciaországgal és Németországgal kialakult eddigi szoros viszony megromlását.

Ausztrália nagy lelkesedéssel csatlakozott a nyugati szövetséghez, amikor a kommunizmus terjedése Ázsia felõl veszélyeztette a demokratikus társadalmi rendet. Bár ma már senki sem hisz a kommunizmus dominó-szerû terjedési teóriában, azt el kell ismerni, hogy a fõ õk, amiért Ausztrália résztvett a vietnámi háborúban, az az volt, hogy így mintegy biztosítási díjat fizessen az Amerikával való szoros kapcsolat fenntartásáért. Az volt akkor a reálpolitikai helyzet.

Reálpolitika diktálta, hogy a jelenlegi ausztrál kormány csatlakozzék George W. Bush "hajlandók koalíciójához". Ausztrália megtanulta az amerikai szövetség és az ebbõl fakadó segítség fontosságát. E nélkül Ausztrália például nem tudott volna a Kelet- Timor-i válságba beavatkozni.
Amerika reálpolitikai problémája, mint az egyetlen "szuper nagyhatalom", az az, hogy a terrorista támadások állandó veszélye arra kényszerítette az elnököt, hogy agresszív állást vegyen fel mind az amerikai területek védelmére, mind olyan államok ellen, amelyekrõl feltételezhetõ, hogy a terroristákat tömegpusztító fegyverekkel látja el.

Franciaországnak és Németországnak más reálpolitikai problémái vannak. Mindkét országban nagyszámú fiatal mohamedán él, négy-négy millió mindkét országban. Bármilyen Irak ellenes fegyveres támadásnak, akár az Egyesült Nemzetek felhatalmazásával, akár anélkül, elõre nem látott, súlyos következményei lehetnek mindkét országban, nem szólva a káros gazdasági következményekrõl.

Egy közép-keleti háború lehetséges katasztrofális hatását a világ gazdasági fejlõdésére nem igen veszi számításba a jelenleg az Egyesült Nemzetek elõtt folyó vita. Ezen sorok írója sem sokat morfondíroz ezen, mert akármelyik elképzelhetõ lehetõség szerint a világ gazdasági helyzete nem lesz jobb, mint most. Az elképzelhetõ legrosszabb lehetõség szerint a háború hosszabb ideig tarthat, ami olyan horribilis összegbe kerülhet, ami nagyon könnyen az amerikai dollár értékének zuhanásához vezetne, aminek a következménye egy katasztrofális világméretû recesszió lenne.
Az egyetlen remény az, hogy a háború pár hónap alatt lezajlik.