|
|
 |
A fûnyíró elindult
június 21.
A fûnyíró elindult:
a régi módszerekhez híven, törvénynek,
szokásjognak fittyet hányva, egy MSZP-pártirodából
fax ment a határon túliakat segítõ
legnagyobb közalapítványhoz: kezek
a tarkóra, álljatok a fal mellé,
motozás következik.
A magát a nemzeti közép kormányának
nevezõ hatalom államtitkárai még
a saját kormányuk hivatalba lépésével
sincsenek tisztában, második - szintén
faxon küldött - utasításukban
arra figyelmeztetik az Illyés Közalapítvány
elnökét, hogy a "2002. május 15-én
megalakult új Kormány" szerint a kuratórium
személyi összetétele nem felel meg
a parlamenti választási eredményeknek.
Az mellékes, hogy az új kormány késõbb
lépett hivatalba (tizenötödikén
az új Országgyûlés alakult
meg), az sem számít, hogy kormányhatározattal
és nem faxon lehet visszahívni egy közalapítvány
kuratóriumát, sõt az sem zavarja
õket, hogy az elõzõ kormány
még a mandátum lejárta után
is hónapokig hivatalában hagyta az elõzõ
kurátorokat: csak az a fontos, hogy mindent azonnal
lenyúljanak, tönkretegyenek. Nem tudnak októberig
várni (akkor járna le a kuratórium
mandátuma), még kormánydöntést
hozni sincs idõ: majd minden törvényes
lesz, mondják, utólag mindent meg fognak
magyarázni.
Az Illyés Közalapítvány az elmúlt
három évben több pályázatot
iktatott, többet bírált el és
több pénzt osztott, mint az azt megelõzõ
kilenc esztendõben összesen. A döntései
zömét teljes konszenzussal hozza (a kuratóriumban
jól megférnek egymással a különbözõ
pártok emberei), az elmúlt években
egy Kárpát-medencét lefedõ
közszolgálati elektronikus hírhálózatot
hozott létre, határon túli intézmények
teremtéséhez adott támogatást
és most õ osztja-osztaná a státustörvény
által biztosított oktatási támogatást
is. Támogatásai átláthatóak,
döntései pedig - a környezõ országokban
létrehozott alkuratóriumoknak köszönhetõen
- úttörõ módon decentralizáltak.
Mindez nem számít.
A határon túliak elleni jól megkomponált
támadás Kovács László
külügyminiszter egyik elsõ nyilatkozatával
kezdõdött, amikor a Duna Televízióban
a költségvetési forintokból
a határon túl létrehozott magánszoláriumokról
beszélt - persze tények, adatok említése
nélkül. Utána Szabó Vilmos,
a kisebbségi magyarokkal foglalkozó államtitkár
sírta el, hogy az Orbán-kormány "túlszerette"
a határon túli magyarokat, és ez
bizony az érintetteknek is nagyon fájt.
Aztán ugyanõ - Bársony András
külügyi politikai államtitkárral
kéz a kézben - törvénytelenül,
faxutasításokban próbálja
mûködésképtelenné tenni
a határon túliak támogatását.
Értjük a célt: a státustörvényhez
nem mernek hozzányúlni (esetleg újratárgyalják
a románokkal), ezért ellehetetlenítik
az azt gyakorlatba ültetõ intézményeket.
A közalapítvány asztalán jelenleg
több mint háromezer oktatási támogatási
pályázat vár elbírálásra,
dönteni kellene nyári táborok, továbbképzõ
tanfolyamok, halasztást nem tûrõ programok
támogatásában is. De nem lehet kifizetni
a korábbi, érvényes határozatok
után járó támogatást
sem: az elsõ fax a számlák zárolására
utasított.
Így néz ki az erdélyi származással
járó, tizenötmillió magyar iránti
felelõsség 2002 nyarán, Budapesten.
Fõhadnagy elvtárs, csak így tovább!
Ahogy tanították.
Kérészlesõben
- Dúsan virágzott az idén a Tisza
forrás: http://www.magyar-szo.co.yu/
Furcsa teremtmény a tiszavirág, és
különös dolog a hozzá fûzõdõ
emberi érzület is. A kérészek
alrendjébe tartozó rovar voltaképpen
senkit sem izgat addig a három évig, amíg
lárva állapotában a folyó mederfalaiba
fúrt lyukakban éldegél. De amikor röpke
néhány órácskára csapatostul
kirajzik a víz fölé, és kurta
nászát ünnepli étlen-szomjan,
majd holtan belerévül a folyóba, akkor
belesajdul a szív a szomorúságában
is szép látványba. Megszámlálhatatlanul
sokan vigadnak sírva egy-egy mulatságon a
Temetõ a Tisza, mikor kivirágzik kezdetû
nótára, ám valószínûleg
sokkal kevesebben láttak kérészt, mint
ahányan ismerik ezt a szöveget és dallamot.
Töredelmes vallomás következik: e sorok
írója is csak lexikonban, természetfilmben,
gyermekenciklopédiában találkozott
tiszavirággal. Mind ez ideig. Amikor ugyanis Pálinkás
József, a kanizsai sporthorgász-egyesület
vezetõje azzal a hírrel jött, és
fényképpel is alátámasztotta
a dolgot, hogy évek hosszú-hosszú sora
óta nem virágzott ilyen dúsan a Tisza,
akkor nem állhatta meg, hogy errõl személyesen
is meggyõzõdjön. Tapasztalt vezetõ
híján persze nem is olyan egyszerû dolog
a kérészles. Elõször is tudni
kell, hogy a tiszavirág estefelé bontja ki
szárnyait. Azután fel kell fedezni, hogy az
erõs szélben hullámzó vizen
egyrészt a fodrozódó habok tajtékja
fehérlik, másrészt a partmenti nyárfák
temérdek pihéje. Nem tévesztendõ
össze a tiszavirág a vízben vergõdõ
káposztalepkével sem. És nem kell feladni
a nézelõdést akkor sem, ha a sporthorgászok
szerint kb. háromnegyed hat körül van a
rajzás kezdete, de még hat után is
csak a vizet bámulja az ember, hiszen a kérészeknek
nincs órájuk...
Ha a kanizsai strandnál még ekkor sem látunk
tiszavirágra emlékeztetõ akármit,
akkor érdemes letornászni magunkat a sóderrakásnál
levõ törött lépcsõn. Mivel
egy belgrádi rendszámtáblájú
tévés kocsi ott áll a parton, így
felcsillan némi reménysugár: ha felvételeznek,
akkor feltehetõen van mit. Igaz, a csónak
a folyó közepén jár. A parton
csak egyetlen horgász áztatja türelmesen
a damilt, és sorsába beletörõdve
állapítja meg: természetes, hogy nem
eszik a hal, hiszen jóllakott tiszavirággal.
Pedig már azt is próbált a horogra
tenni -- fûzi még hozzá. A horogra tûzött
példány azonban nincs sehol. Ettõl
kicsit elszöntyömpörödik az élményszerzés
feltett szándékával érkezett
újságíró, hiszen kérészt
látni, vagy anélkül visszafordulni, ugyebár,
egyáltalán nem mindegy. Állítólag
vasárnap este volt a rajzás csúcsa,
az élményszerzõ körút pedig
kedd estére esett. Ilyen gyorsan vége lenne
a Tisza virágzásának? De nem! Valami
aprócska lény vergõdik a part mentén.
Villás farkain még ott a le nem vetett hártya,
de kétségtelenül õ az, akit keresünk.
Azután meglátjuk a folyó közepe
felé a társait is. Már nem túl
nagy csapatokban rajzanak, de itt-ott látni belõlük
néhány felröppenõt. Valóban
megható, megrendítõ a kép. Furcsa
teremtmény ez a tiszavirág. Talán sajnálná
is az ember, de ekkor eszébe ötlik: hiszen örülni
kell annak, hogy ilyen sok rovar hullik bele a fodrozódó
vízbe, mert ez azt jelenti, hogy végre egészséges
a folyó.
AZ ÚJ MAGYAR KORMÁNY
TAGJAI.....
MINISZTERELNÖK: MEDGYESSY Péter ( 1942)
Horn kormány Pénzügyminisztere. Kádár
kormány MSZMP KB. tagja. Grosz kormány Pénzügyminisztere.
Német kormány Miniszterelnök helyettese.
KÜLÜGYMINISZTER: KOVÁCS LÁSZLÓ
(1939) MSZP elnöke. MSZMP KB tagja, Horn kormány
külügyminisztere.laszlo.kovacs@mszp.parlament.hu
SPORTMINISZTER: BARÁTH ETELE (1942) 1980 óta
az MSZMP tagja.
GAZDASÁGI MINISZTER : KUNCZE GÁBOR,
SzDSz elnöke, gabor.kuncze@szdsz.parlament.hu
PÉNZÜGYMINISZTER: LÁSZLÓ CSABA
(1962) Horn kormány Pénzügyi államtitkára.
MSZMP tag.
EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER : CSEHÁK
JUDIT (1940) MSZMP Közp. Bizottsági és
Politikai Bizottsági tag.
HONVÉDELMI MINISZTER: JUHÁSZ FERENC
(1960)Komm. Ifjusági Szöv. Titkára
ferenc.juhasz@mszp.parlament.hu
OKTATÁSI MINISZTER : MAGYAR BÁLINT
(1952) Horn kormány Oktatási Minisztere Balint.Magyar@szdsz.parlament.hu
MUNKAÜGYI MINISZTER : KISS PÉTER (1959)
Kom. Ifjusági Szöv. titkára, Horn kormány
munkaügyi minisztere.peter.kiss@mszp.parlament.hu
KULTURMINISZTER : LENDVAI ILDIKÓ, MSZMP KB
tagja. ildiko.lendvai@mszp.parlament.hu
NEMZETI KULTURÖRÖKSÉG: GÖRGEY GÁBOR.
VIZÜGYI MINISZTER: KORODI MÁRIA, maria.korodi@szdsz.parlament.hu
BELÜGYMINISZTER: LAMPERTH MONIKA, monika.lamperth@mszp.parlament.hu
INFORMATIKA MINISZTER: KOVÁCS KÁLMÁN
IGAZSÁGÜGYI MINISZTER: BÁRÁNDY
PÉTER
FÖLDMÛVELÉSI MINISZTER: NÉMETH
IMRE imre.nemeth@mszp.parlament.hu
|
|
 |