Magyar Krónika-Rövid Hirek

Tisztelt olvasók!

augusztus 2.

Elõrebocsájtom e sorok, írója meggyõzõdéses európai föderalista. Tapasztalatai szerint a magyar sajtó nem a megfelelõ módon tájékoztatja a közvéleményt az EU-val kapcsolatos problémákról és nem készíti fel a polgárt az felvétellel kapcsolatos referendumra. Ez történt már a NATO referendum esetében is. A sajtó természetesen beszél Európáról, ma is olvasható többek között Habsburg Ottótól és Kovács Lászlótól vélemény a témáról. Sajnos nem csak biztatni kell a közvéleményt, de informálni is, és néha kiértékelni a helyzetet.

Azt is tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak nem csak kötelességei de jogai és elvárasai is lehetnek az EU-val kapcsolatban. Ennek is hangot kellene adni. Példa kedvéért, kissé rezümé stílusban ismertetem mit irt errõl a problémáról a "jól értesült francianyelvû belga hetilap,a Le Vif-Express július 5-I 11-es száma. Nádasdi István, a hunsor belgiumi tudósítója tollából.Cím: Keleten, Európa (árfolyama) esik A l'Est, l'Europe est en baisse.
Sylvaine Pasquier.

A volt keleteurópai Kummunista államok közvéleménye és politikai döntéshozói egyre inkább tartanak attól, hogy országaik csak másodrendû tagjai lesznek az Úniónak. Az EU ellenes hangulat növekszik.
Ezt táplálja többek között: az a tény, hogy június 10-én Luxemburgban a külügyminiszterek nem tudtak megegyezni a csatlakozó országoknak juttatandó mezõgazdasági segélyeket illetõen. A paritás a jelenlegi tagokkal csak tíz év múlva valósul meg. A lengyelek már provokációról beszélnek.

Az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia és Svédország alapvetõ reformot követelnek a mezõgazdasági politikában. A hollandok szerint tudni kellene legalább azt, ki lép be és mikor az EU-ba? Addig nem lehet ezt a problémát racionálisan kezelni. Németország és Ausztria védi a saját munkaerõpiacát. Hét éven keresztül szeretné fenntartani az ezzel kapcsolatos korlátozásokat.

A nizzai csúcs határozatai még nincsenek ratifikálva. Verheugen tart egy esetleges politikai kisiklástól. Minden áron szeretné gyorsítani a csatlakozást, ugyanis a keleteurópai országok közvéleménye és politikusai egyre inkább elõtérbe helyezik a nemzeti érdekek védelmét. Csehország úgymond síkraszáll a magántulajdon mellett, de mindenki tudja, hogy itt az elkobzott volt német vagyon megtartásáról van szó. A csehek néha már a zsarolásig mennek azzal fenyegetvén az EU-t, hogy esetleg a parlamentjük nem ratifikálja az EU csatlakozást.

A dekrétumok kérdésében a németek és az osztrákok sõt a magyarok álláspontja egyre kritikusabb és radikálisabb. A magyar választások félelmet keltettek. Szlovákiában a közeljövõben választanak. Az eredmény kérdéses.
A csehek közel egyharmada határozottan EU ellenes, sokan már attól sem riadnak vissza, hogy az EU ellen a monarchiával példálózzanak

Súlyos figyelmeztetés Lengyelországnak
András - HUNSOR

Két évtizeddel eltolódhat az EU-tagság, Macska-egér játék az egész, s ezt Kovácsék is nagyon jól tudják, de ideje volna ezt az átlag magyarnak is megtudnia. Arról meg nem is beszélve, vajon mennyire jön majd kapóra az EU bõvítés ellenségeinek egy forrongó, bizonytalan Magyarország, ahol szinte futószalagon várhatók a kormányelleni tüntetések. Nehogy az legyen, hogy pont amikor már révbe érnének a csatlakozási tárgyalásokon, egy "Verheugenes" döntés majd elodázza húsz évvel a tagságot, hivatkozva arra, hogy a MO-i politikai helyzet labilis.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a lefolyt tüntetések és a jövõbeliek nem helytállóak és jogosak. Korántsem! De mindannyian legyünk tisztában a lehetséges következményekkel. Több fegyelmet, felelõsséget mindkét oldalon! Másképpen hoppon maradunk, mint már olyan sokszor a történelemben.
Ha már a magyar lakosság kb. 80%-a "igenes" ha az úniós tagságról van szó, akkor bizony külügyi téren óriási összefogásra van szükség a hidegháborút folytató otthoni politikai erõk között. Eddig majdnem úgy látszik, hogy a mindenkori ellenzék, legyen az bal vagy jobb, arra törekedett, hogy a kormányzók munkáját megkeserítse, s ha csak lehet akadályokat gördítsenek egymás elé, nehogy még véletlenül is célegyenesbe jusson a másik fél.
Az ország, a nemzet, a magyar társadalom helyzete másodlagos szerepkörbe szorult.
Ideje volna a "kocsirudat" egy irányba fordítani!

A miniszterelnök az EU-integrációs kérdésekben
NÉPSZAVA—MTI-információ

Illetékes személyes különmegbízottjává nevezte ki Horn Gyula exkormányfõt. Gál J. Zoltán kormányszóvivõ közlése szerint Medgyessy Péter meggyõzõdése, hogy Horn Gyula diplomáciai jártassága, elismertsége, személyes presztízse és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere révén hozzájárulhat Magyarország zökkenõmentes EU-integrációjához, illetve a nemzeti érdekek hatékony képviseletéhez a csatlakozási folyamatban.
Mint arról beszámoltunk, a kormányszóvivõ a kabinet pénteki ülése után mondta el, hogy 70. születésnapja alkalmából magas állami kitüntetésre jelölték Horn Gyulát. Az exminiszterelnököt a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetésre terjesztették fel. Horn vasárnap nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, miután a köztársasági elnök sajtóirodája közölte: Mádl és Medgyessy eltérõen vélekednek a kitüntetés kapcsán. A volt miniszterelnök a kialakult helyzettel magyarázta, hogy már egyáltalán nem venné át a neki szánt elismerést.
Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint az ügy kényelmetlen helyzetbe hozta a köztársasági elnököt, lehetetlen helyzetbe — teljesen feleslegesen — Horn Gyulát, illetve a kormányt is. Szerinte a kabinet meggondolatlanul terjesztette fel a volt kormányfõt. A köztársasági elnöknek ugyanis kötelessége, hogy megvédje az 56-os eszméket — mondta.
A kitüntetés ügye szóba került az SZDSZ sajtótájékoztatóján is. Ezzel kapcsolatban Kuncze Gábor pártelnök kijelentette: Horn Gyulának sikerült a vita szereplõi fölé emelkedni, hiszen a kialakult helyzetben nem venné át a kitüntetést. Sajnálatosnak nevezte azonban, hogy így a kitüntetések elveszítik értéküket. Elõfordulhat, hogy nem azt fogjuk nézni, valaki miért kapja, hanem azt, ki terjesztette fel és ki adta át a kitüntetést — mondta.

Európai felhívás magyar kisebbségekhez
MTI

A Belgiumban mûködõ Közép-európai Emberjogvédõ Bizottság felhívást intézett mindazokhoz, akik hátrányos megkülönböztetést szenvednek ebben a térségben nemzeti kisebbségi hovatartozásuk miatt.
A bizottság arra kéri az érintetteket, hogy jogsérelmüket pontos adatokkal írásban küldjék el a bizottságnak, az pedig eljuttatja az Európai Parlament által kinevezett három nemzetközi jogi szaktekintélynek. Végül az Európai Parlamentben is egyre több képviselõ gondolkozik úgy, hogy elképzelhetetlen ezen országok felvétele az Európai Unióba, amíg el nem törlik az emberi jogokat sértõ törvényeket és helyre nem hozzák az elkövetett igazságtalanságokat.