|
|
Betelt a pohár
Sok múlik
most Mécs Imrén! Kis János és
Hack Péter kilépett az SZDSZ-bõl
augusztus 19.
Budapest, (MTI)
Kilépett
a Szabad Demokraták Szövetségébõl
Kis János és Hack Péter, a párt
két korábbi meghatározó személyisége.
Kis János - aki az SZDSZ elsõ elnöke,
majd távozása elõtt a párt
salgótarjáni szervezetének tagja
volt - az MTI értesülései szerint a
múlt héten levélben értesítette
az ügyvivõket kilépésérõl.
Kis János június 19-én, a Medgyessy-ügy
kirobbanását követõen a Magyar
Hírlapban megjelent írásában
fejtette ki azt az álláspontját,
hogy a kormányfõnek "mennie kell".
Az akkori írásban leszögezi: egészen
addig marad a párt tagja, "míg van
rá remény, hogy a konstruktív bizalmatlansági
indítvány intézménye - elõször
a köztársaság történetében
- még ezen a héten mûködésbe
lép".
Hack Péter, aki az SZDSZ egyik alapítója
volt az Élet és Irodalom címû
folyóirat augusztus 9-i számában
közölt interjúban júliusi kilépése
indoklásaként közli, hogy lépése
betetõzése volt egy hosszú folyamatnak
amely valamikor 1996 táján indult el.
- Azóta egyre kevésbé tudtam egy
sor dologgal egyetérteni, amit az SZDSZ képviselt,
ahogy képviselte - közli Hack Péter
az interjúban.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke sajnálatosnak,
ugyanakkor az eseményekre történõ
túlzott reagálásnak tartja Kis János
és Hack Péter kilépését.
Vélekedése szerint a politika mozgásterét
az elvek, a lehetõségek és kompromisszumok
határozzák meg. Leszögezte: az elvekben
nincs különbség közöttük.
Kuncze Gábor beszámolt arról, hogy
a két érintett levélben tájékoztatta
õt a kilépésrõl. Hozzátette:
az SZDSZ következõ országos tanácsának
ülésén ad tájékoztatást
a történtekrõl a tagságnak.
Gusztos Péter szerint intõ jel és
elgondolkodtató, hogy a Szabad Demokraták
Szövetségének elsõ, "legendás
elnöke", valamint az egyik legfelkészültebb
volt képviselõje kilépett az SZDSZ-bõl.
Az SZDSZ ügyvivõje, salgótarjáni
elnöke az MTI-nek pénteken nyilatkozva különösen
fájdalmasnak nevezte Kis János távozását.
Határozat
képtelen a Mécs-bizottság Répássyék
felfüggesztették tevékenységüket
MTI
A Felfüggesztik tevékenységüket
az ellenzéki képviselõk az úgynevezett
állambiztonsági múltat vizsgáló
parlamenti bizottságban, mivel az adatvédelmi
biztos megállapította: a testület
munkája legalább öt ponton sérti
az alkotmányt és legkevesebb két
törvénnyel ellentétes. Répássy
Róbert, Kovács Zoltán fideszes
és Csáky András MDF-es képviselo
pénteki, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján
felhívták a vizsgálóbizottság
kormánypárti tagjainak figyelmét
arra, hogy további tevékenységük
büntetõ- és polgári jogi következményeket
vonhat maga után.
Az adatvédelmi ombudsman megállapításai
közül kiemelték, hogy a bizottságnak
nincs alkotmányos felhatalmazása személyes
adatok kezelésére, alkotmányellenes
megkülönböztetést alkalmaz a testület
a vizsgálandó személyek körét
illetõen. Kitértek arra, hogy a vizsgálat
visszaható hatálya alkotmányellenes,
illetve, hogy a testületi vizsgálat eredménye
alkotmányosan nem hozható nyilvánosságra.
Leszögezték: a bizottság eddigi munkájában
azzal a szándékkal vettek részt,
hogy biztosítsák az állambiztonsági
múlt törvényes vizsgálatát,
de - mint mondták - ez a törekvésük
eredményre már nem vezethet. Az ellenzéki
képviselõk megjegyezték: bíznak
abban, hogy találnak valamilyen megoldást,
ami helyreállítja a törvényességet.
Répássy Róbert egy kérdésre
válaszolva közölte: az adatvédelmi
ombudsman megállapításának
elkészüléséig jóhiszemuen
vettek részt a testület munkájában.
Csáky András sajnálatosnak nevezte,
hogy korábban megfogalmazott aggályaik
- az ombudsman állásfoglalása fényében
- valósnak bizonyultak. - Ha bárki ezt
követõen a különbözõ
hivatalokban megtekinti az adatokat, akkor olyan törvénysértést
követ el, amelyek kapcsán az ügyészségnek
lépéseket kell tennie - tette hozzá
az MDF-es honatya. Kovács Zoltán arra
hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgálat
során a megfigyeltek és a megfigyelõk
összekeverednek. Répássy Róbert
kijelentette: oka fogyottá vált a vizsgálóbizottság,
"törvénysértõ, alkotmányellenesen
muködõ testület nem tevékenykedhet
a magyarjogállamban". Vélekedése
szerint, aki innentõl kezdve részt vesz
a törvényellenesen muködõ grémium
munkájában, esküjével ellentétesen
cselekszik. A fideszes képviselõ egy kérdésre
válaszolva rámutatott: a testületet
létrehozó országgyulési
határozat módosításával
nem lehet helyrepofozni a törvénysértéseket.
Megjegyezte, hogy jogalkotási feladatok következnek
az adatvédelmi biztos ajánlásából.
A sajtótájékoztatón elhangzott:
olyan törvényes vizsgálatról
szóló jogszabály megalkotását
javasolják az Országgyûlésnek,
amelyben nem keverednek össze az egykori állambiztonsági
szolgálatok közremûködõi
az állambiztonsági tevékenység
szenvedõivel. Továbbá javasolják
a vizsgálandó személyek körét
a politikai közhatalmat gyakorlók és
a politikai közéletben részt vevõk
teljes körére kiterjeszteni úgy,
ahogy ez az átvilágítási
törvényben van meghatározva. Az ellenzéki
képviselõk szorgalmazzák a vizsgálóbizottságokra
vonatkozó rendelkezések alkotmánybírósági
értelmezését is, és ennek
alapján a szükséges jogszabályok
megalkotását. Répássy Róbert
egy felvetés kapcsán elmondta: az ombudsman
ajánlásai elsõsorban a Mécs
Imre vezette testületet érintik, de nem
zárta ki, hogy a miniszterelnök titkosszolgálati
múltját vizsgáló parlamenti
bizottság megalakulásánál
is történhettek törvénysértések.
MÉCS IMRE VÉLEMÉNYE
Az ellenzéki képviselõk az elsõ
pillanattól kezdve akadályozták
az állambiztonsági múltat vizsgáló
parlamenti bizottság munkáját -
mondta Mécs Imre, a bizottság elnöke
péntek este az MTI-nek arra a hírre reagálva,
hogy a vizsgálóbizottság ellenzéki
tagjai bejelentették, felfüggesztik tevékenységüket
a testületben. Mécs Imre szerint az ellenzéki
képviselõk magatartását
a joggal való visszaélés jellemzi,
hiszen - mutatott rá - a vizsgálóbizottságoknak
az a feladatuk, hogy a munkájukat elvégezzék.
Aláhúzta: a bizottságok azért
paritásosak, hogy a kisebbség is érvényesíteni
tudja véleményét. Megítélése
szerint az ellenzék tulajdonképpen vétójogot
gyakorolt, a bizottság munkájának
akadályozásával meg akarja gátolni
az adatok napvilágra kerülését
és a vizsgálat befejezõdését.
Mécs Imre szerint az ellenzék minden eszközt
felhasznál arra, hogy eltussolja a vizsgálat
várható eredményeit. A szabad demokrata
honatya hangsúlyozta, hogy az adatkezelés
folyamán még nem tartanak a nyilvánosságra
hozatalnál, a bizottság jogosan kért
adatokat az országgyûlési felhatalmazás
alapján. Mécs Imre közölte:
keddre összehívta a bizottság ülését,
amelyen át kívánják tekinteni
a testület eddigi munkáját és
rögzítik a további feladatokat, valamint
megtárgyalják az adatvédelmi biztos
ajánlását. Lehetségesnek
mondta, hogy ki kell kérni az Országgyûlés
Ügyrendi Bizottságának ajánlását,
mivel az ellenzéki képviselok távolmaradásukkal
akadályozhatják a bizottság mûködõképességét,
s így esetleg még napirendjérõl
sem tud dönteni. Hozzátette, hogy a házszabály
ezen a téren hiányos. Mécs Imre
úgy látja: az a képviselõél
vissza a joggal és esküjével, aki
megszavazta a vizsgálóbizottság
mûködését, majd megakadályozza
annak munkáját.
|
|
|