Az idõjárás közgazdasági
hatása
szeptember 27.
Mailáth József
A
Max Walsh, Ausztrália egyik neves közgazdasági
kommentátora, a Bulletin heti folyóirat szeptember
17-én megjelent írásában felhívta
a figyelmet arra, hogy az idõjárásnak
milyen befolyása van a világ gazdasági
fejlõdésére.
A cikk némely érdekes gondolatát szeretném
megosztani kedves Olvasóimmal.
Az emberek a szárazságot általában
regionális jelenségnek tekintik, pedig ma már
nyílvánvaló, hogy az idõjárás
globális és az idõjárás
ingatagsága, legyen az árvíz Európában,
vagy szárazság Ausztráliában,
öszzefüggõ jelenségek. A világviszonylatban
nagyon is ingadozó gazdasági helyzetben a természet
változékonysága súlyos következményekkel
járhat.
Ausztráliában a mezogazdasági tevékenység
az ország bruttó hazai termelésének
csak 3%-át teszi ki. Ez nem látszik soknak.
Mégis, a Westpac bank számítása
szerint, az idei szárazság 0.8%-kal csökkenti
az ország bruttó hazai termelését
, ami több mint 20%-a a jelenlegi évi fejlõdésnek.
Az erõs szárazság az Egyesült Államok
közép-nyugati régiójában
a szójabab és a kukorica egyharmados áremelését
okozta. Ez az emelkedés elõbb-utóbb a
háztartási költségek felemelkedését
vonja majd maga utáni, ami ugyanazt az általános
hatást éri el majd, mint a kereseti adó
felemelése. Mivel a fogyasztási költekezés
jelenleg az egyetlen tevékenység, amely az Egyesült
Államokban meggátolja a depressziót,
a szárazság befolyása az amerikai közgazdaságra
globális jelentõségû.
Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában,
a nagykiterjedésû pusztító árvizek
miatt, a kormány kénytelen volt a tervezett
adócsökkentést feladni. Van még
egy fontos dimenziója az idõjárás
befolyásának a közgazdasági tevékenységre.
Az árvizek meggyorsították a jelenlegi
európai pénzügyi egyesség válságát.
Németország, Franciaország, Olaszország
és Portugália olyan költségvetési
lépéseket terveznek, amelyek megszegnék
a Maastricht-i stabilizációs egyezményt,
amely elõírja, hogy a tagállamok nemzeti
költségvetési hiánya nem haladhatja
meg a bruttó hazai termelés 3%-át. Bár
itt is, mint minden szabálynál, van kivétel
rendkívüli esetben, de ennek igénybevétele
káros következményekkel járna.
Németországban, ahol nagyon nagy súlyt
fektetnek a pénzügyi stabilizációra,
az egyezmény bármilyen kismértékû
megszegése is az euro dollár értékének
a gyengülését vonhatja maga után.
Bár az árvizek hatása az egész
európai közösségre súlyos hatással
lesz, a gondolat, hogy az árvíz által
okozott károk elég ok az egyezmény megszegésére,
kétségesnek tekinthetõ. Ha a stabilizációs
egyezmény elveszítené hatásosságát,
az eur dollár jövõje is, mint hiteles nemzetközi
pénzegység, kétségessé
válna.
Azt a tényt, hogy az idõjárás
szeszélyességének közös eredete
van, mégpedig a tenger hõmérsékletének
emelkedése Peru partján, csak nemrégen
fogadták el a meteorológusok. Az idõjárás
elõre jelzésénél az El Nino-jelenséget
csak az 1980-as években kezdték használni
a meteorológusok. Egy érdekes utóirat
ehhez a témához: azt tudjuk, hogy a Nílus
évi áradása milyen nagy szerepet játszott
az egyiptomi mezõgazdasági termelésben
és ezáltal milyen nagy befolyással volt
az ország gazdasági fejlõdésére.
Azt
is tudjuk, hogy az idõk folyamán a Nílus
évi áradása nem volt egyforma. Az El
Nino-jelenség múltbeli tevékenységét
hatásosan lehetne megállapítani a régi
feljegyzésekbõl, amelyek a Nílus vízmagasságát
jegyezték le. |