A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
 


 ROVATOK
 Mozaik
 Zsebsite
 Dömötor Ödön
 Táltos Ákos


 FÓRUMOK
 Hozzászólás

 


Az idõjárás közgazdasági hatása


szeptember 27.
Mailáth József

A Max Walsh, Ausztrália egyik neves közgazdasági kommentátora, a Bulletin heti folyóirat szeptember 17-én megjelent írásában felhívta a figyelmet arra, hogy az idõjárásnak milyen befolyása van a világ gazdasági fejlõdésére.
A cikk némely érdekes gondolatát szeretném megosztani kedves Olvasóimmal.

Az emberek a szárazságot általában regionális jelenségnek tekintik, pedig ma már nyílvánvaló, hogy az idõjárás globális és az idõjárás ingatagsága, legyen az árvíz Európában, vagy szárazság Ausztráliában, öszzefüggõ jelenségek. A világviszonylatban nagyon is ingadozó gazdasági helyzetben a természet változékonysága súlyos következményekkel járhat.

Ausztráliában a mezogazdasági tevékenység az ország bruttó hazai termelésének csak 3%-át teszi ki. Ez nem látszik soknak. Mégis, a Westpac bank számítása szerint, az idei szárazság 0.8%-kal csökkenti az ország bruttó hazai termelését , ami több mint 20%-a a jelenlegi évi fejlõdésnek.

Az erõs szárazság az Egyesült Államok közép-nyugati régiójában a szójabab és a kukorica egyharmados áremelését okozta. Ez az emelkedés elõbb-utóbb a háztartási költségek felemelkedését vonja majd maga utáni, ami ugyanazt az általános hatást éri el majd, mint a kereseti adó felemelése. Mivel a fogyasztási költekezés jelenleg az egyetlen tevékenység, amely az Egyesült Államokban meggátolja a depressziót, a szárazság befolyása az amerikai közgazdaságra globális jelentõségû.

Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában, a nagykiterjedésû pusztító árvizek miatt, a kormány kénytelen volt a tervezett adócsökkentést feladni. Van még egy fontos dimenziója az idõjárás befolyásának a közgazdasági tevékenységre. Az árvizek meggyorsították a jelenlegi európai pénzügyi egyesség válságát. Németország, Franciaország, Olaszország és Portugália olyan költségvetési lépéseket terveznek, amelyek megszegnék a Maastricht-i stabilizációs egyezményt, amely elõírja, hogy a tagállamok nemzeti költségvetési hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termelés 3%-át. Bár itt is, mint minden szabálynál, van kivétel rendkívüli esetben, de ennek igénybevétele káros következményekkel járna.

Németországban, ahol nagyon nagy súlyt fektetnek a pénzügyi stabilizációra, az egyezmény bármilyen kismértékû megszegése is az euro dollár értékének a gyengülését vonhatja maga után. Bár az árvizek hatása az egész európai közösségre súlyos hatással lesz, a gondolat, hogy az árvíz által okozott károk elég ok az egyezmény megszegésére, kétségesnek tekinthetõ. Ha a stabilizációs egyezmény elveszítené hatásosságát, az eur dollár jövõje is, mint hiteles nemzetközi pénzegység, kétségessé válna.

Azt a tényt, hogy az idõjárás szeszélyességének közös eredete van, mégpedig a tenger hõmérsékletének emelkedése Peru partján, csak nemrégen fogadták el a meteorológusok. Az idõjárás elõre jelzésénél az El Nino-jelenséget csak az 1980-as években kezdték használni a meteorológusok. Egy érdekes utóirat ehhez a témához: azt tudjuk, hogy a Nílus évi áradása milyen nagy szerepet játszott az egyiptomi mezõgazdasági termelésben és ezáltal milyen nagy befolyással volt az ország gazdasági fejlõdésére.

Azt is tudjuk, hogy az idõk folyamán a Nílus évi áradása nem volt egyforma. Az El Nino-jelenség múltbeli tevékenységét hatásosan lehetne megállapítani a régi feljegyzésekbõl, amelyek a Nílus vízmagasságát jegyezték le.

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2000 Magyar Krónika Rt