A Magyarok Világkapcsolata
 
f ó r u m               Keresés a Krónikán 
      
 
the hungarian world connection 
 


 ROVATOK
 Mozaik
 Zsebsite
 Dömötor Ödön
 Táltos Ákos


 FÓRUMOK
 Hozzászólás

 


Kanadai Híradó - Április 10, 2006

Ádám Christopher

 

Stéphane Dion és Michael Ignatieff is indul a liberális pártelnöki választáson

A CTV kanadai televízió információi szerint Stéphane Dion és Michael Ignatieff még a napokban bejelentik, hogy indulnak a Liberális Párt elnökválasztásán és így  a párt miniszterelnök-jelöltjei kívánnak lenni. Dion 51 éves québeci akadémikus, aki már 1996 óta van a politikai életben és miniszter volt a Jean Chrétien  kormányban. Dion erőteljesen védte a föderalizmust és gyakran kemény, verbális harcba szállt a québeci szeparatistákkal. Dion az oktatás fontosságát és a környezetvédelmet akarja a kampányában kiemelni.

Akár csak Dion, az 58 éves Michael Ignatieff is az akadémia világából érkezett a politikába, azonban neki nincs semmi korábbi gyakorlata  ezen a téren. Ignatieff az amerikai Harvard egyetemen tanított és számos könyvet irt politikai, történelmi és társadalmi témákról. A januárban tartott általános választáson  az Etobicoke-Lakeshore torontói választókerületben győzött és április 3-án foglalta el először helyét a kanadai parlamentben.

Ignatieff Kanada decentralizációján készül kampányolni és a külpolitikára összpontosítani. Mint ismeretes: 2003-ban Ignatieff támogatta az iraki háborút, de ma már azt állítja, hogy Chrétien, az akkori miniszterelnök, jól döntött, hogy Kanada nem csatlakozott az amerikai-brit-ausztrál és egyéb koalíciós csapatokhoz. A Liberális Párt december 2-án választja meg új vezetőjét montreáli kongresszusán.

Megkezdődött a 39. parlament tavaszi
ülésszaka - Élőben közvetítették a trónbeszédet

 Április 3-án kezdetét vette az új összeállítású kanadai parlament tavaszi ülésszaka és április 4-én pedig lecserélték a kanadai zászlót a parlament béke tornyán és helyébe felhúzták a brit monarchia királyi lobogóját a trónbeszéd tartamára. A január 23-i konzervatív választási győzelem és kormányalakítás után ez volt az első alkalom, hogy az alsóház újra találkozhatott.

Az összegyűlt képviselők ismét a 60 éves liberális Peter Milliken-t választották házelnöknek, aki 2001 óta tölti be ezt a tisztséget. A konzervatívoknak 125 mandátumuk van, a liberálisoknak 102, a Bloc Québécois-nak 51 és az új demokratáknak pedig 29 képviselőjük van a négypárti, 308 tagú parlamentben. Michaelle Jean, Kanada főkormányzója, illetve II. Erzsébet királynő kanadai képviselője április 4-én mondott trónbeszédet, amelyben Stephen Harper miniszterelnök konzervatív kormányának öt prioritását hangsúlyozta: az ÁFA csökkentés,  új gyermekjáruléki rendszer, keményebb fellépés a bűnözés ellen, a korrupció visszaszorítása a közéletben és csökkentett várakozási idők a kórházi kezelésekre. A liberálisok már jelezték, hogy  a parlamentben ellenzik majd az

ÁFA csökkentést és a konzervatívok által felterjesztett gyermekjárulékot, amelynek értelmében a szülők évi 1200 dollárt kapnának minden hat évnél fiatalabb gyermek után. Ezt a pénzt a gondozás költségeinek fedezésére fordíthatnák. Ezzel szemben a liberálisok  szubvencionált állami napközi otthonok mellett törtek lándzsát.

Igazságtalanságok az ontarioi oktatási rendszerben

Ontario liberális kormányfője, Dalton McGuinty szerint igazságtalan az a helyzet, hogy a katolikus iskolák ugyanannyi támogatást kapnak a kormánytól mint a világi állami iskolák, amikor a más vallású intézményeknek nem jár ilyen jellegű szubvenció. Egyéb felekezeti iskolákban a szülők  kénytelenek magas tandíjakat fizetni. Az ENSZ emberjogi bizottsága már elitélte az ontarioi helyzetet. McGuinty kormányfő éppen Sotirios Athanassoulas-szal, a kanadai görög katolikus egyházfővel tárgyalt. A Jewish Tribune című hetilap információi szerint Gerard Kennedy oktatásügyi miniszter nem szándékozik konkrét lépéseket tenni az oktatásügy terén és a nem-katolikus iskolák valószínűleg továbbra sem kapnak egyenlő támogatást az államtól.

A 2004 decemberében kötött szövetséget a tartomány protestáns, zsidó, muszlim és ortodox egyházak képviselői adtak be tervezetet az esetleges reformokról.  Mr. Kennedy minisztériuma át is vette a javaslatokat, de  azóta sem tettek semmit az ügyben. "Szükségünk van felekezeti iskolákra, de nem akarunk törésvonalakat-"mondta Mr. Kennedy.

az oldal tetejére Impresszum | Hirdetési árak | © 2006 Magyar Krónika Rt.