Kilencven éve, 1920. június 4-én írták alá az I. világháború győztes hatalmai Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy Trianon kastélyban a háborút lezáró magyar békeszerződést. 2010. május 31-én az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az Országgyűlés délután emlékülést tartott a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján. Sólyom László itt úgy fogalmazott: ha Magyarország empátiával viseltet partnerei iránt, nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz, de a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges megoldás. Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte: nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának.

Sólyom László szerint nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára, Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében. Az államfő a parlamenti emlékülésen azt mondta: a nemzetpolitika csak akkor lehet hatékony, ha szakpolitikává válik. A köztársasági elnök kitért arra, hogy az emléknap akkor tölti be feladatát, ha valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek. Sólyom László pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt. Szerinte ez az Országgyűlés fontos törvényeket hozott a magyar nemzet egységének szolgálatában.

Az államfő beszédében kitért arra, mit kíván ma a magyar nemzet határon túli része. Mint mondta, a követelések között szerepel egyebek közt a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten, a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga és tényleges lehetősége, a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, illetve felzárkóztatása, a magyar nemzeti szimbólumok hivatalos elismerése, a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén, valamint a magyarországi egyéni emancipáció, vagyis, hogy ne idegen állampolgárként kezeljék nemzettársainkat Magyarországon.

Sólyom László szerint ha Magyarország elvégezte az önvizsgálatot, és empátiával viseltet partnerei iránt, nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz és képviselhetjük álláspontunkat, amely befogadó és pozitív. Kiemelte azonban azt is: a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges és megnyugtató megoldás. Az államfő azt a tanácsot és kérést közvetítette az Országgyűlésnek, hogy forduljon közvetlenül a szomszédos többségi népekhez, saját nyelvükön és folyamatosan tájékoztassa őket a magyarokkal való viszonyt érintő összes kérdésről, és az együttműködés előnyeiről.

Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből – mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke a Trianon-emlékülésen a parlamentben. Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte: nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának. Schmitt Pál hangsúlyozta: az újonnan megalakult Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett a pénteki évfordulóra, törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottak a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről. Schmitt Pál reményének adott hangot, hogy a magyarok lakta térség teljes európai uniós integrációja tíz év múlva, a békeszerződés százéves évfordulójára valósággá válik.
Az ünnepségen felolvasták a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító, a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el. A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét. Az ünnepségen részt vettek a diplomáciai testületek, a határon túli magyarok és a történelmi egyházak képviselői, Mádl Ferenc korábbi államfő és felesége, Antall József néhai miniszterelnök özvegye, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Boross Péter és Medgyessy Péter korábbi kormányfők. Szili Katalin, a szocialista frakció többi tagjával ellentétben, részt vett az emlékülésén. Az emlékülés után, este hat órakor a Szent István-bazilikában ökumenikus mise kezdődött, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrált.

Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát hazájában és szebb jövőjében – mondta Német László nagybecskereki megyéspüspök. Hangsúlyozta: a trianoni trauma feldolgozása mérhetetlen pozitív energiát tudna felszabadítani a magyar nemzetben, és erre vár Magyarország és a magyarok világszerte. Hozzátette: a határon túl élő magyarok néha büszkén, néha csalódottan, néha örömmel, néha fájdalommal nézünk fel erre az országra és szeretjük. Ezért tisztelettel kérjük, hogy ez az ország minket a nemzeti összetartozásra való törekvéseiben a mindenkori politikai és kulturális adottságok keretei között fogadjon el, velünk együttműködjék, együtt érezzen és támogasson.

Több száz ember részvételével tartott megemlékezést a Keresztény Értelmiségiek   Szövetsége (KÉSZ) és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a trianoni szerződés aláírása 90. évfordulójának napján a fővárosi Március 15. téren. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke külön köszöntve a 90 évvel ezelőtt elcsatolt részekről érkezett több tucatnyi, népviseletbe öltözött magyart, beszédében úgy fogalmazott: Trianonra emlékezni nemzeti ügy, mert ez a történelmi tény mindenki szívébe markol, de amíg Európa nem dolgozza fel ezt a gyalázatos eseményt, addig nem teremtődhet meg a kontinensi béke sem.
Osztie Zoltán idegen lelkű és szívű embereknek nevezte Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba MSZP-s országgyűlési képviselőket, akik a kettős állampolgárságról szóló parlamenti szavazáskor nemmel voksoltak, de ugyanide sorolta Lendvai Ildikó leköszönő MSZP-elnököt és Vona Gábort, a Jobbik elnökét és frakcióvezetőjét, mert elkéstek a voksolásról.

Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő, református püspök beszédében azt szorgalmazta: a holokauszt tagadását büntető törvény mellett a kommunista bűnök és Trianon tagadását is törvényileg büntessék. Véget ért a Kun Béla-, Rákosi-, Kádár- és Gyurcsány-korszak, az elhallgatás, a hazaárulás korszaka - jelentette ki, majd áldást kért Orbán Viktor kormányára. Tőkés László a mintegy félezernyi ember előtt mondott beszédében azt mondta: nem vagyunk revizionisták, de új történelmet kell írnunk, az elcsatolt területekért kollektív jogokat, a Kárpát-medencében területi autonómiát kell követelnünk.

Az emberi szempontok háttérbe szorultak a rabló szempontok mellett – emlékeztetett Párdányi Miklós történész a 90 évvel ezelőtti trianoni „barbár békekényszer” eseményeire a Szent Imre városi Fidesz-KDNP, Fidelitas és IKSZ közös  emlékünnepségén. A Szent Imre Gimnázium igazgatója kijelentette: a „békeművészek” tudták, hogy nincs igazuk, a meggondolatlan megoldások egyenesen vezettek a II. világháborúhoz.
Budapest XXI. kerületében Tőkés László EP-képviselő, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, országgyűlési képviselő, valamint Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, országgyűlési képviselő és Németh Szilárd csepeli fideszes országgyűlési képviselő részvételével avattak trianoni emlékművet.

Budakalászon felavatták a Kárpátok őre trianoni emlékművet, az esemény díszvendége Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, Tőkés László, valamint Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke voltak. Kaposváron a Berzsenyi parkban délelőtt avatták fel a Trianon-emlékművet, köszöntőt mondott Szita Károly polgármester, Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke és Melocco Miklós szobrászművész. Fehérgyarmaton a református egységet és hitvallást szimbolizáló Magyar reformátusság a Kárpát-medencében emlékművet avatták fel. Sarkadon trianoni emlékművet és emlékhelyet avattak.
Számos erdélyi településen, többnapos program keretében szerveztek   megemlékezéseket a trianoni szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából. Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének közleménye szerint pénteken délután helyi idő szerint 17 óra 30 perckor megszólaltak a református és az evangélikus templomok harangjai.
Nagyváradon az evangélikus gyülekezet templomában ökumenikus imán vehettek részt a megemlékezők. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) városi szervezete este 21 órakor indult a vasútállomás melletti gyaloghídtól a közeli dombtetőre, ahol egy Trianont jelképező T formájú alakzatot gyujtottak meg az évforduló emlékére. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 17 órakor kezdte megemlékezését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) székházában. Az RMDSZ szatmárnémeti székházában csütörtökön 17 órakor a Szent István Kör szervezésében Thoroczkay Sándor történelemtanár tartott előadást A trianoni békeszerződés előzményei és utóélete címmel. Gyergyószentmiklóson a helyi önkormányzat szervezett műsoros megemlékezést, Rokaly József nyugdíjas történelemtanár A Trianon utóélete címmel tartott előadást.

A Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi szervezete pénteken a belvárosi Erzsébet parkban tartott megemlékezést. Hargita megyében három napig tartó rendezvénysorozat keretében emlékeztek az évfordulóra. Pénteken Trianon: a Magyar Golgota címmel szerveztek felvonulást Csíkszeredában a magyar főkonzulátus épületétől a református templomig, ahol ökumenikus istentiszteletre várták a megemlékezőket. Ezt követően lovas felvonulásra és zenés megemlékezésre került sor a Mikó-várnál, fellépett a Role és az Árvácska együttes. Vasárnap Gyimesbükkön folytatódott a megemlékezés. Délben, 12 órakor a helyi katolikus templomban megemlékező szentmisét tartottak, ezt követően kezdődött a felvonulás az ezeréves határhoz, majd pedig zenés megemlékezés vette kezdetét, melynek keretében többek közt Tőkés László EMNT-elnök, EP-képviselő mondott beszédet. Farkaslakán tartotta meg  a trianoni megemlékezés központi rendezvényét a Magyar Polgári Párt. A rendezvény egyházi körmenettel kezdődött, majd Trianon-emlékművet avattak és megemlékező beszédeket mondtak.

A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián. A szerződést magyar részről Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott miniszter írta alá 1920. június 4-én. A győztes hatalmak részéről a békekonferencia elnöke, aki akkor Georges Clemenceau francia miniszterelnök volt írta alá a dokumentumot. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A szerződés kimondta: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország Szepes és Árva megyékből kapott területeket. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerződés az etnikai helyzetet, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada az új határokon túlra került, felük összefüggő tömbben a határ mentén.
A szerződés a haderő létszámát 35 ezer főben maximálta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzetet, s korlátozta a fegyvergyártást. Az országnak 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, s 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, Északon Somoskő és környéke (kivéve a Somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.

Magyarország 1938-ban az első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, majd 1939-ben Kárpátalja fennmaradó részét, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. 1941-ben Jugoszlávia német megszállása után visszakerült a Délvidék is. Az 1947. február 10-én aláírt, a II. világháborút lezáró párizsi béke lényegében a trianoni határt állította vissza, semmisnek nyilvánítva a bécsi döntéseket, sőt Csehszlovákia megkapott három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.