Bubimentes ásványvizet iszogató titkosszolgáknak tűnő illetők, a romániai szélsőjobb, a Noua Dreapă (Új Jobboldal) képviselőinek diszkrét jelenléte mutatta, hogy valami nagy esemény készülődik Tusványoson. Ez volt az idei Orbán Viktor - Traian Băsescu találkozó.

A tavalyihoz hasonló felállásban kezdődött el a tusványosi csúcstalálkozó. Ám Németh Zsolt, külügyminisztériumi államtitkár már az elején figyelmeztetett, a tavaly óta nagy változások történtek. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Tőkés László pedig az Európai Parlament alelnöke lett. Băsescut pedig újraválasztották mint államelnök.

Közép-Európa közepéről,

annak jövőjéről, román-magyar kapcsolatokról, gazdasági válságról valamint autonómiáról is szó esett a beszélgetés során. Németh Zsolt elmondta, hogy 2011 Közép-Európa éve lehet, hiszen Magyarország és Lengyelország fogják ellátni az EU-s elnökséget.

A találkozás 2010-ben

Tőkés László a román-magyar kapcsolatokat helyezte ebbe a keretbe szorgalmazva a "mentális vasfüggönyök" lebontását. Kijelentette, nem szabad hamis kártyákkal játszani, hiszen csak ez jelentheti az együttműködés alapját. "Eszünk ágában sincs elvenni Erdélyt" - kapcsolódott be a nyílt lapok paradigmájába az EP frissen megválasztott elnöke. A rendszerváltás érdemi továbbvitelét szorgalmazta, amelynek fontos eleme a román-magyar közös érdekérvényesítés. Tavalyi felszólalásához hasonlóan hangsúlyozta, a határon túli magyar és román nemzetrészek őt egyaránt foglalkoztatják, és ez jelentheti a közös cselekvés egyik pillérét.

Más közös pontok

is bekerültek Tőkés bemutatójába, és a későbbi felszólalókéba is. A közös agrárpolitika, a Duna-stratégia, a környezetvédelem mind-mind összekapcsoló elemekként működhetnek. A rendszerváltás nem csak a kommunizmus bukását kellett volna elhozza, hanem a nacionalizmusét is - vélekedett a politikus. Végezetül arra kérte a román államelnököt, hogy támogassa a magyarok autonómiatörekvéseit.

Felütésében Orbán Viktor arról a szívélyes viszonyról beszélt, amely Traian Băsescuhoz fűzi. Ezek után azokról a kihívásokról beszélt, melyek a közép-európai régió előtt állnak.

Felemlegette agazdasági válság

Kattintson és nézegessen képeket is!által előidézett új gazdasági filozófiáját is, mely szerint a piaci mechanizmusoknak moráli alapon kell működniük. Azt vizionálta, hogy Európa gazdaságilag vissza fog csúszni oda, ahol 150 évvel ezelőtt volt. A gazdasági változások pedig politikai változásokat is elő fog idézni. Orbán meglátása szerint Európa kilábalási esélyéit az Oroszországgal történő sajátos együttműködési forma megtalálása szolgálhatja. "Közép-Európa nem lehet ennek áldozata" - jelentette ki a miniszterelnök úr, utalva az oroszokkal való viszony történelmi dimenzióira. Ezt pedig csak szoros együttműködéssel lehet elérni, legyen bár szó olyan változó területekről is, mint az energetikai függetlenség vagy a közlekedés fejlesztése.

A magyarországi gazdasági helyzetet is felvázolta röviden. Kormánya fő célja egy olyan berendezkedés megteremtése, amelyben a becsületesnek és tisztességesnek lenni jobb, mint tiszteletlennek és becstelennek.

Traian Băsescu tavalyi szerepléséhez képest sokkal visszahúzódottabb   volt és főként Orbán Viktor kisugárzásának szélárnyékában próbált beszélni. A régióval kapcsolatos elképzeléseit tekintve a kiegyensúlyozott kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta, beleértve az államközi, az emberközi valamint a többség és kisebbség közötti viszonyokat is. Egy ilyen kiegyensúlyozott Közép-Európa egyik pillére pedig a román-magyar megbékélés lehet.

A gazdasági válság kapcsán a térség legsebezhetőbb pontjának a nemzeti költségvetések egyensúlyi hiányát jelölte meg. Ennek kapcsán beszélt a romániai helyzetről is. A jelenlegi román kormány által életbe léptetett megszorító intézkedéseket az Orbán Viktor által korábban leírt keretbe helyezte. Beszélt arról, hogy az elmúlt időben milyen felelőtlen módon lehetett hiteleket felvenni, és ez nem szolgálta a népesség való érdekeit. Azt is elmondta, hogy a szociális kiadásokat sem szabad folytonosan kölcsönökből fenntartani, innen a megszorítások szükségessége.

Kerülte a kényes témákat és jól sikerült az Orbán által elmondottakhoz kapcsolódni, így nem kapott kifütyüléseket. Sőt még a megszorítások kapcsán mondottakat is megtapsolták helyenként.

 A találkozó 2009-ben

Az autonómia is csak a közönség kérdései kapcsán merült fel. Az idén sem ígért semmit a székelység számára, ám tavalyi erős kijelentései idén elmaradtak. Újra elmondta, hogy olyan autonómia híve, amely egyenlő módon megadatik minden román állampolgárnak etnikai hovatartozástól függetlenül. Ennek kapcsán leírta a tavaly óta történt decentralizációs fejleményeket, főként ami az egészségügyet és az oktatást illeti.

A közönség kérdéseire adott válaszok során Orbán Viktor nemcsak beszélgetőpartnerének, de Emil Boc román miniszterelnöknek is népszerűségi tőkét adott át. Méltatta diplomáciai készségeit, illetve azt is elmondta, hogy a román miniszterelnök helyzete sokkal nehezebb a sajátjához képest. Ennek oka az, hogy közjogi értelemben egy sokkal bonyolultabb hatalmi struktúrának a tagja, míg a magyar miniszterelnök sokkal egyértelműbb közjogi dominanciával rendelkezik.

A román-magyar kapcsolatok tekintetében Orbán csatlakozott a Németh Zsolt és Tőkés László által kijelentettekhez, miszerint a két ország kapcsolata soha nem volt még ilyen jó. Ám arra is felhívta a figyelmet, hogy a kapcsolatokhoz egy erős pszichológiai alapra is szükség van, amely jelen pillanatban létezik, de még nem elég erős.