A kárpátaljai magyar szervezetek szerint sérelmeket orvosol a magyar állampolgárság megadása. A legkorábban és a leghangosabban a délvidéki magyarok követelték a törvény hatályba léptetését.

Ezt nem kiváltságnak, hanem természetesnek tartja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és kéri majd a magyar állampolgárságot. Sok székely család azonban még a faluját sem hagyta el, akaratuk ellenére lettek egyik napról a másikra egy másik ország állampolgárai. Közülük sokan szeretnék visszakapni magyar állampolgárságukat. És sokan már most kérelmeznék a magyar állampolgárságot - mondja Magyarország csíkszeredai főkonzulja. Az igényléseket 2011 január elsejétől várják a székelyföldi főkonzulátuson.

Szlovákia azonnal ellentörvényt fogadott el, ami alapján elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét. Ezt ráadásul kötelezően be is kell jelenteni. Aki ezt nem teszi meg, több mint háromezer euró bírságot fizet. A szlovákiai magyarok számára elsősorban érzelmi jelentősége lenne a magyar állampolgárságnak. Gyakorlatilag azoknak segítene, akik Magyarországon tanulnak vagy dolgoznak, és jövőjüket ott is képzelik el. Iveta Radicova jobbközép kormánykoalíciója változtatni kíván az állampolgársági törvényen úgy, hogy ne veszítse el szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét is.

A jogszabálytervezetről a koalíciónak kell megegyeznie, várhatóan őszre kerül a parlament elé. Kormánypárti politikusok szerint 2011 január elsejéig mindenképpen módosítják a szlovákiai állampolgársági törvényt.

Ukrajnában a törvények nem ismerik el a kettős állampolgárságot, a magyar honosítást minden bizonnyal a Magyarországon tanuló vagy dolgozó ukrajnai magyarok, esetleg a határ menti kereskedelemben érintettek igénylik majd.

A határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvény Szent István napi kihirdetését általában nem ellenzi sem a közvélemény, sem pedig a politikum Ukrajnában. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azt mondja: mindig is szorgalmazta, hogy a magyar állam úgy adjon állampolgárságot, hogy azért ne kelljen átköltözni Magyarországra.

A kárpátaljai magyarok örülnek a lehetőségnek. Az ukrán nemzetiségű lakosok többsége sem utasítja el a magyarok kettős állampolgárságát, bár ellenvéleményeket is megfogalmaznak. A kárpátaljai ukrán nyelvű sajtó eddig nem nagyon foglalkozott a kettős állampolgárság kérdésével. A helyei lapok azt emelték ki, hogy azok, akik a II. világháború előtt is itt éltek, magyar állampolgárok voltak.

A kilencvenes évek közepén a Vajdaságban élő horvátoknak már volt kettős állampolgárságuk, és a szerbeknek is joguk van igényelni a szerb állampolgárságot bárhol is éljenek a világban. A magyarok örülnek, hogy végre ők is megszerezhetik a magyar útlevelet, és a jelek szerint amint lehet, sokan igénylik is majd.

Már a kilencvenes években megkezdődött a Délvidéken a kettős állampolgárság követelése. A hivatalos Belgrád soha sem tiltotta egyetlen népnek sem, hogy felvegye anyaországa állampolgárságát. A magyarság úgy élte meg az eddigi elutasítást, mintha nem kellenének anyaországuknak. Most azonban mindenki elégedett. A vajdasági horvátok szavazati jogot is kaptak az állampolgársággal, de ezzel csak kevesen élnek, viszont az útlevelet a vajdasági horvátok nyolcvan százaléka igényelte. Egyelőre még nem tudni, hányan igényelik majd a 290 ezres lélekszámú délvidéki magyarság közül a magyar állampolgárságot, de várhatóan sokan lesznek majd, akik kérik a visszahonosításukat.