2012. január 11., szerda 07:19 Orbán Viktort keresztre feszítették volna azért, amit Gyurcsány Ferenc tett a 2006-os választások előtt – mondta el a Lánchíd Rádiónak az Európai Néppárt alelnöke. Mario David szerint a most olyan hangos baloldali újságírók és politikusok kettős mércét alkalmaznak, pedig szerinte Magyarország ma is a szocialista kormányzás következményeitől szenved. Hozzátette azt is, hogy az Orbán-kormány már sokszorosan bizonyította európai elkötelezettségét. Az Európai Néppárt alelnökével Pál Amanda készített interjút.

Miért tartott ennyi ideig, hogy az Európai Néppárt kiálljon Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett az elmúlt hetek támadásai után?

Nem azért léptünk, mert a Fidesz a mi pártcsaládunk tagja. Azért tettük, mert amit Magyarország elért, mindaz a teljesítmény, amit felmutatott az uniós elnökség alatt, és mindazok a képességek, amelyeket bizonyított – mindez megmutatta Magyarország és a jelenlegi kormány elkötelezettségét az európai célok iránt. Eddig pedig nem volt semmi, ismétlem: semmi, ami akár az Európai Bizottság, akár más európai szerv rosszallását kiválthatta azzal, hogy nem felelt volna meg, vagy szembe ment volna az uniós irányelvekkel. Ugyanakkor nincs kétségünk, hogy ha akár a bizottság, akár más szerv azt kérné Magyarországtól és kormányától, hogy változtasson meg egy jogszabályt, mert az nem felel meg az európai értéknek, akkor ha változtatni kell, változtatnak. Orbán Viktor miniszterelnök ezt a napokban is leszögezte. De ha meg nincs erre szükség, az azt jelenti, hogy minden rendben volt.

Az elmúlt hetekben számos újságcikk, vélemény és karikatúra jelent meg, amelyekben Orbán Viktort a fehérorosz Lukasenkához, a francia Le Penhez vagy a venezuelai diktátorhoz, Chávezhez hasonlítják. Mit gondol ezekről a megnyilvánulásokról?

Erre azért nehéz válaszolnom, mert régóta személyes jó barátja vagyok Orbán Viktornak. Megbízom az elképzeléseiben, megbízom az értékítéletében. Húsz éve vagyunk barátok, és ahogy ezalatt megismertem, Viktor egy olyan úriember, akit vagy gyűlölsz, vagy szeretsz. Úgyhogy nem lep meg, hogy sokan kritizálják, mivel olyan ember, aki vállalja a konfrontációt. Ez alatt azt értem, hogy ő nem bújik semmi mögé, mindig elmondja a véleményét, mindenhol. Nemcsak Magyarországon, hanem Brüsszelben és bárhol máshol is. Szóval ez nem lep meg. Ami viszont meglep, az az hogy, amikor 2006-ban, a választások után az akkori szocialista kormányfő azt mondta párttársainak, hogy hazudott minden magyar állampolgárnak a választási kampányban, és hazudott európai kollégáinak is, nem láttam ugyanezt a kampányt.

Mi az oka ennek a kettős mércének, ennek az álszent hozzáállásnak?

Hogy mi? Erre könnyű válaszolnom: a sajtó nagy része baloldali orientáltságú. Hogyha Orbán Viktor tette volna azt, mint szocialista elődje, hogy maga ismeri el: hazudott az embereknek, hazudott a nemzetnek, hazudott a gazdaság állapotáról, hazudott az európai partnereinek, akkor keresztre feszítette volna mind a nemzetközi, mind a magyar sajtó. Mivel a volt szocialista kormányfő tette ezt, mindenki néma maradt.

Miért maradt néma a nemzetközi sajtó, miért maradtak némák a politikusok azután, amit Gyurcsány Ferenc tett?

Mert az európai sajtó többsége baloldali. Így azt mondták: miért lenne ez fontos? Túltesszük magunkat rajta. Azonban a magyar nép ma is ezektől a hazugságoktól szenved. Orbán Viktor kormányának azért kell most kemény intézkedéseket meghoznia, mert ilyen örökséget kapott a szocialista kormánytól. A bajokért azt kell okolni, aki előidézte, nem azt, aki próbálja helyrehozni.

Azok a politikusok és újságírók, akik most ítélkeznek Magyarország fölött, honnan veszik ezt a magabiztosságot, amikor diktatúráról és fasizmusról beszélnek? Ennyire ismernék Magyarországot és Orbán Viktort?

Mi az információkat a 27 tagállamból kapjuk. Nem fordítunk több figyelmet Magyarországra, mint Bulgáriára, Szlovákiára vagy Portugáliára. Olvassuk a nemzetközi média cikkeit, meg kapjuk a tájékoztatásokat.

De mi adja a sajtónak az alapot az ítélkezéshez és kritikákhoz?

Erről őket kellene megkérdeznie. Nem akarok a nevükben beszélni. Néha az a benyomásunk, hogy azok, akik bírálnak, nem igazán olvasták el a törvényt, és nincsenek tisztában a részletekkel, a valódi körülményekkel. Ez azonban az ő felelősségük. Mi csak azután mondunk véleményt, hogy konzultáltunk, hogy megkérdeztük, milyen okok állnak a háttérben.

Amúgy van-e egyáltalán jogunk bírálni az új alaptörvényt, amikor Magyarország az egyetlen ország, ahol a rendszerváltás óta nem írtak új alkotmányt? Az alaptörvényt áprilisban fogadták el, ha jól tudom, most már január van, és egyetlen hivatalos szervezet sem kritizálta. Amikor egyesek a jegybanktörvényt bírálják, akkor megkapják a választ, hogy az elnök kitöltheti ciklusát, addig nem lesz változás. Amikor mások a bírói függetlenség megszűnéséről beszélnek, de maguk az érintettek azt mondják, hogy nem, nincs rajtunk nyomás, függetlenek vagyunk.

Azt hiszem, jobb lenne, ha ezek az emberek megbízható információkra, tényekre alapozva nyilvánulnának meg, nem pedig abból az egyszerű nézőpontból ítélnének meg mindent, hogy jaj, jobbközép kormány van, akkor csináljunk botrányt ebből.

Ha Orbán Viktor helyében lenne, mit tenne? Vagy most mit javasolna neki?

Hát, először is: nem hinném, hogy Orbán Viktornak szüksége lenne a tanácsomra. Sokkal jobban tudja, mi a jó Magyarországnak, mint én. És ez az, amiért küzd. Ahogy már egyértelművé tette: ha bármilyen hivatalos európai szerv kéri, hogy valamin változtassanak, akkor megvizsgálják azt, és reagálnak. Ennél többet nem is kérhetünk tőle. Pontosan ez az, amit tennie kell.