Végre sikerült egy komoly embernek is elolvasnia a magyar alaptörvényt. Rupert Scholzról van szó. Ő 1972 óta jogászprofesszor, csak a nyolvanas években kapcsolódott be a politikai életbe. 1990-ben lett képviselő, korábban egy évig honvédelmi miniszter is volt.
Scholz professzor, amint a Die Welt számára írt cikkében kifejti, indokolatlannak találta a magyar alaptörvényre vonatkozó kritikákat. Rámutatott arra is, hogy az egyes részterületeken más országok megoldásait is figyelembe vették, ekkęnt a magyar alkotmány szervesen kapcsolódik az alkotmányok egész sorához.
Rupert Scholz arra is kitért, írja a Magyar Nemzet, hogy a hatalmi ágak elválasztását is kihangsúlyozták benne. Aláhúzta, hogy az alkotmány a preambulumában hitet tett a kereszténység mellett, de ugyanakkor biztosítja a vallásszabadságot a másként gondolkozóknak. Hozzátette, hogy biztosítja a szólás- és sajtószabadságot is, valamint hogy a magyar alaptörvény kiemelkedik az EU fiatal demokráciáinak alkotmányai közül.
Ez utóbbin nem csodálkozom, hiszen az évezredes magyar alkotmány talajából nőtt ki.
Scholz cikke nem az első elismerés, amit az alaptörvény kap, ezért remélhetjük, hogy lassan lelepleződik az a rágalomsorozat, amellyel a hazai baloldal elárasztotta a világot.

Surján László

Ime a cikk

Komoly dicséretet kapott az alaptörvény
Forrás: MNO

Rupert Scholz alkotmányjogász a Die Weltben megjelent cikkében megállapította, hogy a magyar alaptörvény sokkal jobb a hírénél, s az alkotmányozás a tagállamok szuverenitásához tartozik.
A korábbi német védelmi miniszter az alkotmánnyal kapcsolatos „szőrszálhasogatások tömegét” meglepőnek és alaptalannak nevezte, megállapítva, hogy bár Magyarország az európai demokráciák közé sorolható, mégis attól tartanak, hogy nem érvényesülnek a jogállamiság elvei, és félnek az ébredező nacionalizmustól. Ezeket a vádakat szintén alaptalannak minősítette Rupert Scholz.

A nemzeti hitvallásról kijelentette, hogy az az ország egységét akarja megóvni, és elhatárolódik a nemzetiszocialista és kommunista diktatúráktól. Kiemelte, hogy ez nem jelent nemet Európára, sőt hitet tesz az európai egység mellett. Rupert Scholz szerint ez az egység a tagállamok nemzeti identitásán nyugszik.

Az alaptörvény stabil demokratikus rendszert épít és minden szempontból biztosítja a jogállamiságot – vélekedett a német alkotmányjogász. Kiemelte, hogy a részletes alapjogi katalógus garantálja a polgári szabadságjogokat és emberi alapjogokat.

Az államadósságra vonatkozó szabályozást példaértékűnek nevezte. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét is világosan szabályozzák az alaptörvényben.

Rupert Scholz arra is kitért, hogy a hatalmi ágak elválasztását is kihangsúlyozták benne. Aláhúzta, hogy az alkotmány a preambulumában hitet tett a kereszténység mellett, de ugyanakkor biztosítja a vallásszabadságot a másként gondolkozóknak. Hozzátette, hogy biztosítja a szólás- és sajtószabadságot is, valamint hogy a magyar alaptörvény kiemelkedik az EU fiatal demokráciáinak alkotmányai közül.

„A magyar alaptörvénnyel az a helyzet, hogy a materiális zsinórmérték tekintetében egy szokatlanul bölcs és modern alkotmánnyal van dolgunk” – nyilatkozta korábban a Mos Maiorum blognak Paul Kirchhof alkotmányjogász. Szerinte az alaptörvényből világosan látszik, hogy a jogászok a világban megtalálható különböző alkotmányos megoldásokhoz nyúltak vissza: a sarkalatos törvények esetében az osztrák mintát követték, az előzetes normakontroll esetében a francia mintát, a költségvetési és adótörvényekre vonatkozó korlátozó szabályok esetében pedig az amerikai mintát.