Freund Tamást Barroso tudományos tanácsadó testületének tagjává választották

Freund Tamás Agy-díjas akadémikust beválasztották José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének tudományos és technológiai tanácsadó testületébe (Science and Technology Advisory Council), amelynek tizenöt tagja között olyan neves tudósok vannak, mint Ada Jonat izraeli kémiai Nobel-díjas vagy Cedric Villani Fields-érmes francia matematikus.

Nagy megtiszteltetésnek nevezte Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója tagságát egy olyan, kormányoktól független testületben, amely szakterületeken átívelő feladatokat lát majd el.

„Nem a tagállamokat képviseljük, hanem egyéni alapon kaptunk meghívást. Éppen ezért a tagok a saját, szűk diszciplínájukon kívül a társadalmat érzékenyen érintő, általános érvényű kérdésekkel is foglalkoznak" - magyarázta az akadémikus az MTI-nek. A meghívás előzményeit vázolva felidézte, hogy január végén Pálinkás Józsefnek, az Akadémia elnökének meghívására Budapest vendége volt Anne Glover, Barroso tudományos főtanácsadója, a most alakult bizottság elnöke. Látogatásakor a skót biokémikus egyebek mellett megismerkedett a KOKI-ban folyó, nemzetközi szinten is kimagasló kutatásokkal.

„Elmondtam, miért szükséges, hogy egy ilyen kis ország is teljes intézetet szenteljen az agykutatásnak. Az agy betegségei jelentik ugyanis a legnagyobb egészséggazdasági terhet egy társadalomnak. Az Európai Agytanács (European Brain Council) 2010-es adatai szerint az unióban évente 800 milliárd eurót fordítanak a neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelésére. Összehasonlításképp a négy másik legköltségesebb betegségtípus - a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri kórképek, a krónikus tüdőbetegségek és a diabétesz - együttvéve 500 milliárd euróba kerül. Az agy betegségeire tehát ötven százalékkal többet költünk, mint a többi betegségre együttvéve. E betegségcsoport óriási terhet jelent mind a költségvetés, mind a társadalom, mind az érintett családok számára" - emelte ki Freund Tamás.

„Obama elnök néhány nappal később jelentette be, hogy az Egyesült Államokban is prioritásként kezelik az agykutatást, amelyre a következő tíz évben 3 milliárd dollárt fordítanak. Az uniós és amerikai bejelentést is megelőzte azonban a magyar kormány, amely december 21-én tette közzé, hogy a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap versenyképességi és kiválósági pályázatából 12 milliárd forintot szánnak az elkövetkezendő négy évben az agy betegségeinek és működésének kutatására. Mindezt elmondtam Anne Glovernek, ismertetve, hogy a döntést milyen tudománypolitikai munka, lobbitevékenység előzte meg, ahogy azt is vázoltam, miért választotta a magyar kormány az agykutatást 2011-es uniós elnökségének K+F főtémájává" - sorolta az előzményeket a neurobiológus.

A 2011-ben, a Heti Válasz kiadásában megjelent Istenadta című kötetben Freund Tamás nemcsak az agykutatásról, de a zenélésről, és a tehetség fejlesztésről is beszélt.

Kevesen tudják a kutatóról, hogy a dzsesszzenéhez is nagyon ért, korábban játszott a Nyitrai Jazz Kvartettben, melyet a Dunántúl legjobb dzsessz együttesének tartottak. Hétéves korától klarinétozott, de később megtanult szaxofonozni is. A zenei pálya mégsem vonzotta, mert mint fogalmazott, ugyan biztosan felvették volna a Zeneakadémiára, látta a zenész szakma árnyoldalait is, így nem amellett döntött. De azt is bevallotta, hogy a zene hozzájárult ahhoz, hogy kiváló agykutató legyen. Mint mondta: „A dzsessznek nem csak azért köszönhetek sokat, mert gazdagította az érzelemvilágomat, hanem mert az alkotó tevékenységhez is elengedhetetlen bátorság és önbizalom megszerzését is elősegítette."

Arra a kérdésre, hogy mennyire határozza meg  agyunk, azt, hogy mennyire vagyunk tehetségesek, így válaszolt: „Egészen biztos vannak öröklött tényezők...tehetséggel születni kell, de mindenki tehetséges valamiben. Pedagógusi és szülői felelősség megtalálni, hogy ki miben az és abba az irányba terelni, ezeket a képességeket fejleszteni."