Olvasmányainkból tudjuk, hogy az igazság egyik elmélete szerint egy adott esemény tapasztalásának két vagy több egyén egyetértése tényleges valóságnak tekinthető. E néhány egyén, vagy egy nagyobb közösség által elfogadott értelem az adott csoport számára igazsággá válhat.

Ez azt jelenti, hogy különböző csoportok igazsághalmazai eltérőek lehetnek, és ennek következtében közösségek és társadalmak meglehetősen különböző elképzelései alakulhatnak ki a külvilág valóságáról és igazságáról. A népek vallásai és hitei jó példák a valóság ezen szintjére. Más nézetek szerint az igazság a legfelsőbb végső valóság, aminek a szubjektív felismeréstől független alapvető létjelentése és létértéke van. Az igazságot nem lehet következetes érveléssel megállapítani, hanem csupán ismeretszerzéssel, gondolkodással és elfogadással lehet azt megérteni.

Az igazságnak azonban van használható alapja, a tényszerűség, aminek érvényesítése a legtöbb esetben akadályokba ütközik. Például, amikor azt írják a nyugati újságok, hogy Magyarországon diktatúra van, nincs többé sajtószabadság, üldözik a zsidókat, cigányokat, ez a Magyarországon élők részére nyilvánvaló hazugság, vagyis nélkülözi a tényszerűség követelményeit. A nyugati országok olvasói részére információ, amit a hitelesség hírében álló média tesz közzé, igazságként érvényesül a köztudatban. Van egy mondás: „Egy hazugság már félig körbejárta a világot, miközben az igazság még csak a cipőjét húzza.” (Mark Twain). 

Nem a megrágalmazott ügyetlensége miatt van ez így, hanem a hazugságnak a szétáramlási tömegével szemben a védekezés lehetősége elenyésző. A tömegtájékoztatás hatóerejével szemben a tényszerűség, eszköztelensége miatt, eleve sikertelen. Tehát, amikor az ilyen hazugságok éveken át ömlenek a nyugati olvasóra, a közvéleményben kialakuló kép az igazság és valóság kritériumainak látszataival a szemenszedett hazugság már igazként és valódiként rögződik. Ezen az információs területen Magyarország teljesen védtelen és kiszolgáltatott. 

A Magyarország elleni médiatámadás tartós, és összehangoltan árad az egész nyugati sajtóvilágból. Ilyen arányú egyöntetűség és tartósság esetében nem kerülhető meg a központi irányítás kérdése, vagyis az, hogy a világmédiát egy központból irányítják, és most éppen Magyarország elleni akció folyik. Ez persze így megfogalmazva conspiracy theory, legalábbis ezt vetik szemünkre a dologról másként gondolkodók. Ez persze butaság, mert azoknak, akik a hatalmat gyakorolják, nincs szükségük a magyarok ellen összeesküdni, egyszerűen elbánnak velük, ahogy akarnak. Össze esküdni csak a fennálló uralom ellen lehet, tehát összeesküvés az elnyomottak elkeseredett cselekedete.

A múlt század közepe óta minden politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális irányzat a világháború győztesei által megalkotott hatalmi rend önkényes törvényei alapján működnek. Ennek a hatalmi rendnek  természetéből kifolyóan emberi létünk tervszerűen halad valamilyen egyre irányíthatóbb társadalmi rend felé. Ennek a haladónak is nevezett irányzatnak időnként forradalmak és háborúk adnak lendületet. Ilyen esetek nyomán előálló új életrend sokkhatást kelt az emberekben, emberi társadalmakban. Aki konzervatív gondolkodású, az ilyen „haladási” jelenségekben a fennálló társadalmi és világnézeti rend elleni összeesküvésként fogalmazza meg az egyébként valóban erőszakos változtatásokat, mert nem hiszi, el sem képzeli, hogy mindaz ami történik, a fennálló hatalmi rendszer következetes menetrendje. Más szóval a konzervatív ember az emberi közösség mai állapotát tekinti a természet rendje szerint valónak, és úgy hiszi hogy a fennálló hatalmi rend is ennek alapján igyekszik

megmaradni. Ez a hit rendül meg napjainkban, amikor megtapasztalják, hogy az emberi szabadságokból folyamatosan töredezik le egy-egy rész, és egyre felrémlik egy központi hatalom létrejöttének képe.

Kétszáz év után is elképzelhetetlennek tűnik a többség számára, hogy a nemzetköziség eszmerendjében nem a nemzetek közötti közlekedés és közeledés előmozdítása a fő cél, hanem a társadalmak nemzetekben kifejezett és azokban rendeződött nemzetállam-szisztémának felszámolása. Összeesküdni csak ez ellen lehetne. Szóval, a világ központjából jön az, amit mi, nemzetiek a világ megrontásának tekintünk. Az a körülmény, hogy mi magyarok vesszük ezt észre elsőként, történelmet megélt és megtapasztalt nemzetként, vérünkbe zárt szabadságvágyunk nyomán ez természetes. Nincs kétség aziránt, hogy a nemzetellenes nyomás erősödésével fellángol majd a szabadság féltése Európa többi nemzetében is. Erre utaló jelek már vannak, szóljunk hát ezekről is.

A svájci Weltwoche interjút készített Rupert Scholz német alkotmányjogásszal, korábbi honvédelmi miniszter, jogászprofesszorral, aki Orbán alkotmányát példamutatónak minősíti:

„A magyar alkotmány teljes mértékig mintaszerű, modern európai alkotmány. Kiváltképp modern az alapjogok területén. Olyan mértékben igazodik még az európai alapjogok kartájához is, amennyire azt más európai alkotmányoknál még nem tapasztaltam. A demokrácia, a jogállamiság továbbá a szociális állam alapelveit megdönthetetlenül lerögzíti.” 

Valósággal áradozik a hosszú beszélgetés alatt a magyar alkotmányról, néhány részt idézünk belőle: 
„Aki ebből az alkotmányból Európa ellenes nacionalizmust akar kiolvasni, az vagy nem olvasta az alkotmányt, vagy szándékosan félreértelmezi. ... A magyar alkotmány leszögezi a média függetlenségét. ... Magyarországon működik az ellenőrzés és ellensúlyozás. ... A szélsőjobboldaliság és önkényuralom vádja abszurd. ...”

A német államjogász a következő mondataival a lényeget mondta ki:
„Az új alkotmány 2012. január 1. óta van hatályban. Azelőtt Magyarországnak olyan alkotmánya volt, amelyet a kommunisták írtak, és a posztkommunisták átvettek. Véleményem szerint Orbán jogos kívánsága, hogy szakítson ezzel a kommunista hagyománnyal, és Magyarországot új, jogállami alapra helyezze. A konfliktus abból származik, hogy az igazságügyben még aktív állományban voltak a kommunista idők bírái és államügyészei. Hogy ennek az örökségnek letompítsa az élét, Orbán alkotmányában átmeneti határozatokat fogalmazott meg, amelyeket aztán éppen az alkotmánybíróság támadott meg. Az alkotmány körüli harc Magyarországon megint csak a kommunista múlt és a modern kor küzdelme.

Orbán a modern kor irányába akar menni.  Az ő érdeme, hogy hazájának modern alkotmányt adott. Ezt egyetlen más egykori keleti blokk országnak sem sikerült megvalósítania. ... Magyarországon olyan átmeneti döntést hoztak, hogy az államügyészeket és bírákat 65 éves korban éppúgy nyugdíjazni kell, mint bárki mást. Nos, ezzel különböző posztkommunista államügyészek és bírák nem értettek egyet, mert a kommunista alkotmány semmilyen nyugdíjkorhatárt nem írt elő. Tovább akartak maradni, és tiltakoztak az EU-nál. Ezután az EU közbelépett ezen kommunista államügyészek és bírák nevében és  Orbánt azzal vádolta, hogy életkor szerinti diszkriminációt gyakorol. Németként erre csak a fejemet tudom csóválni. Németország ugyanis az újraegyesítés után minden kommunista NDK-bírát kidobott, a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése és átmeneti határozatok nélkül. Az EU egy szót sem szólt. Orbán kíméletesebben lép, mint annak idején a szövetségi kormány.”

A német professzor itt – akarva-akaratlan – arra a hatalomra utal, amely Európa részére is kijelöli a követendő gazdasági és politikai irányelveket. Ezt követve az Európai Unió a teljes gazdasági szabadosság és a nemzetköziség politikai elvei alapján jött létre, amiben Európa nemzetalapú államainak nem marad lehetősége érdekeik védelmére. Valamilyen sablonalkotmányt kényszerítenek az államokra, amelyekben mind kevesebb szuverenitása marad.

A kommunista átnevelésen átesett európai országok részére a nemzetköziség rendjében szervezett mai európai egységesülésben elzárulnak a nemzeti alapokra visszarendezőség útjai – a kommunizmusból az út a liberalista kapitalizmusba vezet. A kommunista kollektivizmusból az út a kozmopolita kollektivizmus felé vezet. Ezért kellett nagyhatalmi utasításra úgy átalakítani a kádári szocializmus szerkezetét liberalista kapitalizmusra, hogy a kommunistákat sem felelősségre vonni, sem mellőzni nem lehetett. Ezért tűrhetetlen a Nyugat számára a nemzeti kormány azon igyekezete, hogy megszabaduljon a sztálini alkotmánytól, hogy  nemzeti érdekeit biztosító alaptörvényt érvényesítsen. De mindezeken felül undorító az a gyűlölettől dúló goromba támadás, amivel illetik a magyar kormányt, és személyében Orbán Viktort. De a magyar népet is azon keresztül, hogy a még mindig aktív trianoni eredetű magyarüldözés eseteiről szóló panaszokat meg sem hallgatják, de az egész magyar népet rágalmazzák fasizmussal, mint ami kijárt egykor a vesztesnek a győztes Szovjetunió részéről.

A fentiek tehát vonatkoznak az Európai Bizottságra, amely mint egy kormány működik. Az Európai Parlament viszont nem egyértelműen nyilvánul meg liberalista nemzetköziként, azonban jelenleg ott az ilyenek többségben vannak. Igaz, hogy a konzervatív jellegű oldalon is elragadott képviselőket a masszív magyarellenes propaganda, azonban benne van az idők változásában, reményeink szerint legalábbis, hogy az EU Parlamentben is, mint a magyar parlamentben, a baloldal elveszíti többségét. Minél több nemzeti felületet sért a tagországokban a liberalista-kozmopolita-globalista baloldal, annál hamarabb bekövetkezik az EU Parlamentben is a nemzeti szemléletű ellenállás.

Gulyás Gergely, a Fidesz  frakció-vezető helyettese, az M1 A lényeg című műsorában mindenkit nyugalomra és higgadtságra intett, mivel szerinte a magyar alkotmánymódosításról egy ideje már nem is vita, hanem „süketek párbeszéde” folyik Magyarország és a külföld között. Példaként említette, hogy az amerikai Helsinki Bizottság meghallgatásán, valamint a Der Spiegel-ben is azzal vádolták a magyar kormányt, hogy az alkotmánymódosítással ellehetetleníti a törvények és jogi normák tartalmi felülvizsgálatát. Gulyás Gergely szerint azonban ez „szemenszedett hazugság”, mivel Magyarországon az Alkotmánybíróság tartalmilag is megvizsgálhat minden egyes törvényt és önkormányzati rendeletet. Kitért arra is, hogy az Európai Parlament eljárást indíthat ugyan Magyarország uniós szavazati jogának megvonására, azonban annak elfogadásához az európai állam- és kormányfők egyhangú szavazatára lenne szükség. „Erre semmi esély nincs, ez kizárható – mondta, hozzátéve: – ezt a magyar kormánnyal szemben fellépő pártok is tudják, de ők minden eszközt meg akarnak ragadni arra, hogy beavatkozzanak a magyar belpolitikába, nyomást gyakoroljanak a kormányra."

Szájer József európai parlamenti képviselőt március közepén hallgatta meg a washingtoni Helsinki Bizottság, előtte pedig az Európai Parlament-ben kezdeményeztek vitanapot a baloldali és a liberális képviselők. A fideszes politikus a Hír TV-ben elmondta: „Ahol el tudjuk mondani érveinket, ott meg is nyerjük a csatát. Ahol meg se hallgatnak, ott esélyünk sincs.”  És mivel ritkán van lehetőség az érvelésre, így örült a washingtoni meghallgatásnak, ahol elmondhatták véleményüket, és reméli, hogy több hasonló fórum is lesz. Elmondta, a mostani alkotmánymódosítás kapcsán ő csodálkozik a legjobban, hogy mit találhattak, ami miatt összeomlott volna a demokrácia. A bírálók azért sem mondanak konkrétumokat, mert mindenre van példa különböző uniós országokban. Akik ezekre azt mondanák, hogy a magyar diktatúra részei, nevetségessé válnának, ha eljutnának idáig – tette hozzá. Szerinte ráadásul a kívülálló támadók mindenféle súgásokat kapnak, amikor pedig beleütköznek a valóságba, csodálkoznak.

Az amerikai kongresszus Helsinki Bizottsága (Commission on Security and Cooperation in Europe [U.S. Helsinki Commission]) a Helsinki Megállapodást ellenőrző politikai szervezet, amely az európai háború után létrehozott európai nemzetközi rend amerikai ellenőrzésére jött létre. Ide járnak panaszra Magyarország olyan polgárai, akik nem érzik jól magukat a kommunisták befolyását korlátozó nemzeti kormány uralma alatt. A magyar kormány ellen összegyűlt rengeteg panasz kivizsgálására meghallgatást tartott az US Helsinki Commission, ahol megjelenhettek a magyar kormány képviselői is. Erről röviden hírt adtunk múltheti számunk 4. oldalán. A március 18-án Washingtonban megtartott meghallgatáson Szájer József magyar néppárti EP-képviselő látta el az ország védelmét, tényekkel támadva a hazug állításokat, amiket a rágalmazók nem tudtak igazolni. Beigazolódott Szájer mondása – ahol el tudjuk mondani  érveinket, ott meg is nyerjük a csatát. Erről hivatalos közlés jelent meg, ami teljes igazságot szolgáltat a magyar kormány részére.

Anna Stumpf, Congressional Liaison, Political Attaché, US Embassy of Hungary közzétette Congressman Chris Smith (D-NJ), co-chairman of the Helsinki Commission nyilatkozatát, amely (hivatalos fordítás szerint) többek közt az alábbiakat tartalmazza:

– Mindannyian tudjuk, hogy több civil szervezet és néhány kormány – köztük a sajátunk –, hangosan kritizálta a magyar kormányt különböző okokból a demokrácia és az emberi jogok területén –, és hogy a magyar kormány támogatóival együtt nyomatékosan visszautasította a kritikákat. 

– Miután mindkét oldal érveit áttekintettem, azt kell mondanom, az Orbán-kormánynak igaza van, amikor azt állítja, sok kritika igazságtalan, mert kettős mércén, ferdítésen, vagy pontatlan információn alapul. A magyar kormány mindezt nagy körültekintéssel dokumentálta például a Freedom Housenak küldött nyílt levelében. 

– Hogy egy másik példát említsek, a kormány az Orbán-kormány új alkotmányát kritizálva azt állítja vallomásában, hogy „alapvető” kérdésekben, a „folyamatnak a társadalom keresztmetszetére épülő konszenzushoz kell vezetnie, nem pedig csak az uralkodó koalíció véleményét kell, hogy tükrözze… a különböző társadalmi csoportokkal való konzultáció elmulasztása nem tartotta tiszteletben a demokratikus szellemet”. Bárki, aki tisztában van az Obamacare törvény elfogadásának körülményeivel, könnyen megkérdőjelezheti, hogy  kormányunk vajon ideális helyzetben van-e ahhoz, hogy ezt az üzenetet megfogalmazza. A demokráciára vonatkozó durva meggyanúsításokat azonban minden bizonnyal el kellett volna kerülnie. 

– Ugyanakkor ezeket az üzeneteket célba kell juttatni, nem szabad engednünk  saját kormányunk, vagy más kormányok hibái által gerjesztett cinizmusnak. De sokkal alázatosabbnak kellene lennünk, különösen egy olyan ország esetében, mint Magyarország, ahol az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszere él és virul, ahol egy demokratikus párt, szabad és igazságos választásokon nyert eddig nem látott kétharmados többséggel és nagymértékű változtatásokra kapott felhatalmazással, egy demokratikus alkotmányt fogadott el, és nyitottnak mutatkozott arra, hogy másokkal együttműködve kiigazítsa és javítsa az újonnan hozott törvények hibáit. Ez a párbeszéd egyenlő felek között zajlik, és mi sokat tanulhatunk Magyarországtól. Gondolok itt elsősorban az államadóssági plafon alkotmányos rögzítésére és az élet anyaméhben kezdődő védelmére.

– Szeretnék gratulálni a magyar kormánynak az új alkotmány számos dicséretre méltó részéhez, például azokhoz, amelyek az emberi jogok érvényesülését segítik, köztük az emberkereskedelem és a reproduktív klónozás tilalmát, valamint elősegítik az élet kultúrájának védelmét. A továbbiakban is örömmel nézek elébe a magyar kormánnyal folytatott párbeszédnek országaink alkotmányos hagyományairól, és arról, hogy hogyan lehetne mindkettőn javítani.”

Nem sokat lehet ehhez hozzátenni, a győzelem nagyon fontos volt ezen a kényes politikai meghallgatáson, ahova viszont számosan – de tárgyszerű indokolásokkal fel nem szerelkezve – felvonultak. Valóban arra lenne szükség , hogy az elhangzó vagy publikált vádakra és rágalmakra egyenlő eséllyel lehetne válaszolni. 

Mindemellett fárasztó egy ország részére örökké védekezni, és árulói miatt szégyenkezni.