Bajnai Gordon tweeter üzenetben értesített sokakat arról, hogy szerinte Orbán Viktor a Wall Street Journalnak adott interjújában hét alkalommal hazudott. Közelebbről megnézve állításait, a hét közül egy sem megalapozott.

1.hazugság: Ismét fel fogunk zárkózni Közép-Európához, ez fontos. Európa jövője ugyanis Közép-Európa, mivel a térség nélkül nem lenne növekedés az unióban - jelentette ki.

A rezsim névadója mások – lengyelek, szlovákok – tollával ékeskedik. Az unortodox gazdaságpolitika ugyanis zsugorodást hozott a magyar gazdaságnak, tavaly 1,7%-os csökkenést – ha tehát volt növekedés Közép-Európában, akkor az az Orbán-Simicska rezsim ellenére volt, nem pedig annak köszönhetően.

Orbán Viktor arról beszél: fel fogunk zárkózni Közép-Európához. Szó sincs tehát arról, hogy a többiek sikerét magának tulajdonítaná. Bajnai persze a növekedés kérdésében sem tárja fel az igazság minden részletét. Megtesszük helyette:

Azaz olyan valaki kritizálja az 1,7 százalékos csökkenést, aki 6,7 százalékos zuhanást produkált. Elfelejti, hogy a múlt évi csökkenés ellenére az ő idejéhez képest a GDP 2650 milliárd forinttal, illetve 6,37 milliárd euróval nőtt. Remélem a Német-Magyar Ipari és kereskedelmi Kamara adatait nem vonja Bajnai úr kétségbe.

Az ilyenre mondták a régiek: ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. A fenti Bajnai kijelentés nemcsak a Sánta Kutya díjra teszi őt alkalmassá, hanem azt is elárulja, hogy nem érti a régiós gondolkodás lényegét, ami önmagában alkalmatlanná teszi, hogy kormányzati posztra kerüljön.

2. hazugság: 2010-ben az államadósság még növekedett, ma viszont csökken, és az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.

Orbán Viktor idehaza már nem nagyon beszél az államadósság elleni harcról, ami érthető, a háborút ugyanis elvesztette, pedig az anyagi kár és a polgári áldozatok száma jelentős volt: 3 millió jövőbeli nyugdíjas 3000 milliárdnyi megtakarítását vette el a rezsim. Ebben a külföldi interjúban azonban újra az államadósság elleni harcot emlegeti, de azt nem teszi hozzá, hogy az adósságunk – dacára minden állami önkénynek – tavaly óta újra növekszik. https://www.facebook.com/photo.php?fbid=403509669766946.

A cáfolni próbált Orbán igézetben két állítás van. A túlzott deficit eljárásról Bajnai nem szól egy árva szót sem. Érthető, 2004 és 2010 között eljátszották az ország szavahihetőségét, ezzel jócskán megnehezítették az új kormány dolgát. Mégis megoldottuk a feladatot, amire ők hat év alatt sem voltak képesek.

Ami az államadósság mértékét jelenti, tudni kell, hogy az folyamatos hitelfelvételek és törlesztések pillanatnyi egyenlege. Ha egy ország nem mások könyörületéből működik, hanem a pénzpiacról finanszírozza magát, akkor jár el helyesen, hogy csak jó széljárás esetén vásárol, hogy egyre alacsonyabb kamatozású kölcsönei legyenek, illetve, hogy egyre inkább forintban adósodjék el deviza helyett. Havi vagy negyedévi adatot tehát könnyen lehet találni, ami az államadósságot növekvőnek mutatja. Ezzel lehet manipulálni, de csak rövid ideig. Olyanok élnek ilyen trükkökkel, akik csekély értelműeknek nézik a választókat. Az államadósság július 21-ei mértékét az alábbi kép mutatja:

A pillanatnyi államadósságot a kormány folyamatosan bemutatja, csak ide kell kattintani. Nem igaz tehát az sem, hogy itthon nem beszélnénk erről a fontos kérdésről.

Ha pedig arra gondolok, hogy milyen mértékben nőtt meg az államadósság 2002 és 2010 között, bizony okosabb lett volna, ha Bajnai nem szólal meg ebben az ügyben. 57,2 százaléktól másztunk fel a „csúcsra”.

3.hazugság: Az élet nagyon nehéz itt, a munkanélküli segély csak három hónapig tart, utána nincs semmi - jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor és Simicska Lajos Magyarországán valóban csupán három hónap az álláskeresési járadék, ez igaz. Azonban maga Orbán Viktor csökkentette azt harmadára: a válságkezelő kormány idején 6+3 hónap volt ennek időtartama.

Bajnai úr ezek szerint tud visszaemlékezni, ha úgy véli, hogy ez neki kedvező. Viszont soha nem volt munkanélküli és soha nem volt egy egyéni körzetben megválasztott képviselő. Nem kellett soha szemébe néznie azoknak az embereknek, akik elvesztették a munkájukat. Nem tudja, hogy mit jelent reggel arra ébredni, hogy ma sincs semmi feladatom. Nem tudja tehát, hogy a munkanélküli segély nem megoldás.

4.hazugság: 2010-ben Magyarország nem volt képes megállni a lábán, mások pénzére volt szüksége, ami csorbítja a nemzeti büszkeséget és az önbecsülést. Az ország most a piacról tudja finanszírozni magát.

Magyarországnak most is szüksége van a mások pénzére. A piaci finanszírozás ugyanúgy másoktól kölcsön kapott pénz. Magyarország 2010 tavaszán – amikor Orbán Viktor átvette a kormányzást  tőlem – is a piacról finanszírozta magát, csak éppen kedvezőbb feltételekkel, mint az elmúlt három év ámokfutása után. Sőt: a piaci finanszírozás már 2009 júliusától működött.

Kár volt Bajnai úrnak szemérmesen hallgatni az EU-tól és az IMF-től felvett összegekről. Ezekre épp azért került sor, mert már a fizetésképtelenség veszélye fenyegetett. Miután ezeket a hiteleket felvették, lassan valóban visszatértek a pénzpiacra, ahonnan az uniós és a világbanki támogatás tudatában szereztek pénzt. Ma meg ezen köldökzsinór nélkül is megállunk a lábunkon.

5.hazugság: a magyarok kötvényeket vásárolnak, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság növekszik.

A valóság és Orbán Viktor ezen a ponton sem bizonyulnak egymás szövetségeseinek: a legfrissebb adatok szerint ugyanis a versenyszférában nem csökkent, hanem nőtt a munkanélküliség. Az utóbbi egy évben 10 ezerrel. A foglalkoztatottság kizárólag a közmunka kényszermunkává alakításának „köszönhetően” növekedett.

Butaság a közmunka programokat állandóan gyalázni. A harmincas években Ausztriát is a közmunka lendítette túl az akkori nagy válságon. A munkanélküliségi mutatók egyértelműen csökkennek, persze jobb lenne, ha jobban csökkennének. A foglalkoztatottság pedig állandó mozgásban van, le és fel. Nem helyes csak a hepékre figyelni, hupák is vannak, a tendencia számít.

6.hazugság: Magyarországon növekszik a nemzeti intézményekbe vetett bizalom. Különösen fontos ez olyankor, amikor az európai intézményekbe vetett bizalom mindenütt csökken.

Ez Orbán Viktor talán a legmegdöbbentőbb állítása – legalábbis, ami ezt az interjút illeti. Ráadásul kétszeres. A dohány-kiskereskedelem államosítása (azaz a trafikmutyi), a statáriális jelleggel kiszabott ágazati különadók, a visszamenőleges jogalkotás és hasonló intézkedések a magyar állammal szembeni maradék bizalmat is aláásták a magyar emberek körében. Ráadásul azon befektetők sem bíznak a magyar gazdasági környezetben, akik korábban azt fontolgatták, hogy beruházásaikat Magyarországon valósítják meg. És persze nem a bizalom jele az sem, hogy 500 ezer honfitársunk menekült külföldre.

Bajnai úr itt a vágyairól beszél. Ha a magyar állammal szembeni maradék bizalmat bármi aláásta volna, akkor a közvélemény-kutatások egészen mást mutatnának, mint a 82 hónap óta tartó folyamatos vezetést. A külföldi tőkebeáramlás jelentősen növekedett. Az pedig durva hazugság, hogy félmillió honfitársunk külföldre menekült. Ezt a félmilliós számot senki nem tudta hitelesen igazolni, de Matolcsy úr is, aki megfontolatlanul ezt annak idején kijelentette, 2004-től napjainkig terjedő időszakról beszélt, tehát az egészet 2010 utánra helyezni egyrészt hamis, másrészt erkölcsileg sem elfogadható attól, aki Gyurcsány kormányában dolgozott. Hiszen éppen ők biztatták távozásra a fiatalokat.

7.hazugság: Kormányának gazdaságpolitikája a középosztályt erősítette. Ha nem akarjuk, hogy a gazdasági válság politikai válságba forduljon, meg kell védeni a középosztályt.

Az Orbán-kormány az elmúlt húsz év legigazságtalanabb adórendszerét vezette be, amivel az adózók 88%-a rosszul jár, míg az adózók felső 12%-a nyertese az egykulcsos adórendszernek. Orbán Magyarország a felső 10% Magyarországa – nem a középosztályé, akiknek a fizetése jelentősen csökkent.

Ez sem igaz. Kezdjük ott, hogy a jellegzetes középosztálybeli emberek jó részének nincs fix fizetése, hanem vállalkozása révén maga keresi meg a jövedelmét. A fizetések egyébként nem csökkentek Magyarországon. A minimálbér nő, ők nem a felső tíz százalékba tartoznak. A tanárok, orvosok bére most indul növekedésnek. A 16 százalékos adó minden eddiginél kisebb adókulcs. Átmeneti zavart okozott az adójóváírás megszüntetése, ami viszont messze nem érintett 88 százalékot.

Bajnai dolgozatával az igazi problémát abban látom, hogy annak, aki ezt az országot vezetni akarja, annak nem ilyesmivel kellene foglalkoznia. Ne bízzuk az ország vezetését olyan emberre, aki csak annyit tud mondani, hogy „Orbán rossz ember, s én jobb vagyok, mint Mesterházy”. Ez a hét pont azt jelenti, hogy Bajnai nem tud hozzájárulni a baloldal megújulásához, hanem éppen a legrosszabb időket eleveníti fel. Kommunista módszer volt azzal vádaskodni, amit elkövetnek. Bajnai most hétszeres hazugsággal vádolta Orbán Viktort. Egyetlen vádpontja sem áll meg, a vádaskodás során viszont minden állítása hamisnak bizonyult.

Lehet-e haszna egy ilyen primitív pamfletnek? Lehet bizony. A lakájmédia számára ebből csak az a fontos: „Bajnai hét hazugságon fogta Orbán Viktornak a Wall Street Journalban megjelent interjúját”. Bajnai könnyen cáfolható pontjait nem ismertetik, tehát aki csak az efféle dolgokat olvassa el, csak annyit tud: Orbán hétszer hazudott az amerikai országnak. De van egy másik haszon is. Aki elolvassa Bajnai eredeti írását, azonnal látni fogja: Bajnai nem komoly ember.