2013-14-re Magyarország ismét a régió éllovasa lehet – mondta Orbán Viktor Magyarország tiszteletbeli konzuljainak V. konferenciáján, az Országházban. A miniszterelnök kifejtette azt a véleményét is, amely szerint Magyarország nem euroszkeptikus, hanem eurorealista szemléletű. A résztvevők kérdéseire egyebek mellett arról beszélt, hogy marad az európai átlagot meghaladó bankadó Magyarországon. 

A kormányfő beszédében megismételte: az idei gazdasági növekedés a "mértéktartók" által prognosztizált 0,5 százalék fölé is mehet, jövőre pedig kétszázalékos bővülést tervez a kabinet a költségvetésben. A gazdaságban lezajlott szerkezeti átalakítások pedig esélyt adnak arra, hogy 2014 után is folytatódjék a növekedés – tette hozzá.

Megítélése szerint a magyar gazdasági növekedés a következő években a régió országainak bővülését is meghaladja majd, így Magyarország – a 2002 előtti évekhez hasonlóan – újra a régió éllovasa lehet.

Úgy látja egyébként, hogy Magyarországnak a következő 15-20 évben nem az európai államokkal kell állnia a versenyt, hanem az európaiaknál jóval versenyképesebbnek bizonyuló feltörekvőkkel, Brazíliától Kínáig. Megjegyezte azt is, az országnak az az érdeke, hogy kiegyensúlyozottabbak legyenek az exportkereskedelmi kapcsolatai, ezért is hirdették meg a keleti nyitást.

Orbán Viktor megerősítette azt a véleményét is, amely szerint liberális alapra nem lehet versenyképes gazdaságot építeni a jövőben. Ezért szerinte az új magyar alaptörvény egy egyensúlyi alkotmány, mert egyensúlyt teremt az egyén és a közösség érdekei között.

Az ország átszervezéséről azt is mondta: a megújításnak a közösség nyertese volt, ám természetesen vannak olyanok, akik ma a korábbiakhoz képest kevésbé előnyös helyzetben vannak, és ők is hallatják  hangjukat, hogy visszafordítsák az átalakításokat. "A Magyarországon történteket a saját nézőpontjukból értelmezőkre sem érdemes haragudni. Hazudnak, persze, ez kétségkívül igaz (...), de meglepődni ezen talán nem érdemes" – fogalmazott a miniszterelnök.

Ismét felidézte, hogy a magyar kormány úgy döntött, a jóléti állam helyett munkaalapú gazdaságot épít, majd elmondta: a 2010-es 1,8 millióval szemben ma már négymillió adófizető van, de a magyar gazdaság akkor lesz biztonságban, ha ez a szám eléri az ötmilliót. A munkaalapú szemlélettel kapcsolatban kitért a közmunkára, amelyről úgy vélte, "nekünk nem (...) grandiózus közmunkalogikában kell gondolkodni, hanem kicsi, az önkormányzatainkra alapozott, sokszínű közmunkarendszerben".

Összegzése szerint a magyar egy innovatív gazdaságpolitika, amely nem tagadja meg a magántulajdon elsőbbségét, a piaci működés elveit, de tudomásul veszi, hogy csak ezekre
hagyatkozva nem lehet kijutni a válságból. A kormányfő a gazdasági adatok alapján úgy látja, "a valóság velünk van".

Az ország és az Európai Unió viszonyáról szólva azt mondta: Magyarország nem euroszkeptikus, hanem eurorealista szemléletet képvisel. Hangsúlyozta: Magyarországot nem szabad az euroszkeptikus államok közé sorolni, egy ilyen politika ugyanis élesen szemben állna az ország ezeréves történelmi hagyományával.

A miniszterelnök ehelyett eurorealistaként jellemezte az országot, amely – mondta – nem kíván csatlakozni azokhoz az államokhoz, amelyek szerint minden rendben van a kontinensen, Európa ugyanis ma nem találja a választ a felmerülő kihívásokra. Magyarország nem hajlandó elhallgatni a kedvezőtlen tendenciákat, ám teljes mellszélességgel kiáll az európai értékek, az európai közösség mellett – jelentette ki.

Mintegy ötvenperces beszéde után többen is kérdezték a kormányfőt. A Hollandiából érkezett résztvevő például a magyar pénzügyi szektorral összefüggésben faggatta Orbán Viktort, aki válaszában közölte: az új magyar közteher-viselési rendszerben a bankoknak a jövőben is az európai átlagot meghaladó mértékű bankadót kell fizetniük. "A bankok adóztatásának azt a mértékét kell eltalálni, amikor bár jajveszékelve, de még fizetnek, és holnap reggel is kinyitnak" – fogalmazott.

Megismételte egyúttal azt a kormányzati célkitűzést, hogy növeljék a magyar tulajdonú pénzintézetek arányát. Ezért fontos az OTP megerősítése – dacára annak, hogy  tulajdonosi háttere nem teljesen magyar –, valamint a takarékszövetkezeti rendszer integrációja – mondta. Utóbbival kapcsolatban közölte: a takarékpénztári rendszernek 5 százalék a részesedése a magyar pénzpiaci rendszerből, ám "egy egyszerű átszervezéssel", egy pénzügyi injekcióval, amelyről a kormány már döntött, ez felvihető 15 százalékra.

Az új-zélandi tiszteletbeli konzul a fiatalok elvándorlásáról érdeklődött. Reagálásában Orbán Viktor közölte: tíz év alatt 350 ezren mentek el vendégmunkásnak Magyarországról, ám a népességarányokat nézve ez a szám Közép-Európában alacsonynak számít. Hangsúlyozta, nem  sajátos magyar jelenségről van szó, és például Ausztriából tavaly többen mentek el, mint Magyarországról.

Szavai szerint nem szabad összekeverni az 1956 után elmenekülteket a ma távozókkal, mert akik ma elmennek Magyarországról, azok vendégmunkások: azért mennek el, mert máshol könnyebben tudnak boldogulni, több pénzt tudnak keresni. Közép-Európa-szerte egy elsősorban Németországba irányuló vendégmunkás-jelenség tapasztalható – fogalmazott, hozzátéve, hogy az alapvetően német központú "agyelszívás" szerinte "nem  baleset", hanem  jól átgondolt stratégia következménye, "amiért nem szabad megsértődnünk", hanem tudatosan kell hozzá viszonyulni, és meg kell próbálni Magyarországon tartani a legjobb képességűeket.