Az adatok ,,szemünk" elõtt hevernek. Igaz, a hivatalok kuszasága átláthatatlanná teszik a rendszert. Ezért munkám célja az adatok könnyen megtalálásának elõsegítése. Mindeközben az Olvasó megismerheti az intézményeket és az összefüggéseket közöttük.
Az Unió három legfontosabb szerve az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Tanács.

Az Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) a képviseleti elv megjelenése az Unión belül. Egyetlen olyan testület, melynek tagjait közvetlenül, a 27 tagállam állampolgárai választanak meg 5 évente 1979 óta. (Elõtte delegálás útján kerültek be a képviselõk.)
A választás módja, azaz maga a választási rendszer a tagállamok hatáskörébe tartozik, de bizonyos kritériumokat felállítottak közösségi szinten (például: általános, egyenlõ jogú, titkos). Általában arányos elvû, de a rendszer fajtái országonként változóak. Magyarországon a listás rendszer mûködik. Ez nem idegen a magyar politikában, mert ezt a mechanizmust alkalmazzák az országgyûlési szavazások során kisebb módosításokkal (nem 20 terület van, hanem csak 1, ami az egész ország).
Az EP szerepe az Unión belül egyre erõsödõ. Jelenleg jogalkotói együttdöntõ a Tanáccsal, költségvetési hatáskörrel bír és a demokratikus ellenõrzés feladatát látja el az uniós hatóságokkal szemben.
Az EP elsõ embere az Parlament Elnöke. Az elnököt két és fél évenként választják meg a parlamenti félidõben. E tisztség megújítható. Az elnök szerepe a Parlament reprezentálása, képviselete a külvilág és a többi közösségi intézmény felé. Ezen kívül feladatai közé tartozik a Parlament melletti egyéb szervek (az Elnökség és az Elnökök Értekezlete) irányítása a 14 alelnök segítségével.
Az EP jelenleg 785 tagú. A helyek számát az országok méretével teszik arányossá. Legfeljebb 99 és legalább 5. Képviselõk három helyszínen tevékenykednek. Brüsszelben vannak a frakcióülések és ott folyik a bizottsági munka, de évente tizenkétszer Strasbourgban van plenáris ülés, és olykor egy-egy hét csak a szavazókörzetre van szánva. Évente néhányszor Brüsszelben is van plenáris ülés, szerdán és csütörtökön. A plenáris ülések az internetenélõben is követhetõk a tagállamok bármelyik nyelvén.
A képviselõk politikai alapon ülnek frakciókban és nem nemzetiség szerint. Jelenleg hét különbözõ csoport mûködik a parlamentben. Egy ilyen frakció felállításához 20 ember kell a tagállamok egyötödébõl. Persze találhatók független képviselõk is, akik nem tagok egyik politikai csoportban sem.
A képviselõk aktív bizottsági munkát végeznek. Húsz állandó bizottság van, amelyekben a tagok száma változó. A bizottságok politikai összetétele a parlamenti eloszlásokat tükrözi. Minden bizottságnak van egy elnöke és szintén változó számú alelnöke. A képviselõkvéleményeket és egyedi jelentéseket dolgoznak ki. Egy képviselõ egy bizottságban állandó, egyben pedig póttag. Egyedi esetekre állítanak föl albizottságokat és ideiglenes bizottságokat is. Minden fontosabb információhoz könnyen hozzá lehet jutni a tagállamok nyelvén azülésdokumentumok linkkel. Dátum szerinti lebontás is nagy segítség egy-egy információ megszerzéséhez (jelentéstervezetek, módosítások, véleménytervezetek) .
Fontos politikai szerv az Elnökök Értekezlete, amelynek szereplõi a képviselõcsoportok elnökei és a parlament elnöke. Ennek a magyar megfelelõje a Házbizottság. E szerv dönt a parlament munkamenetérõl.
Jelenleg Magyarországnak 24 helye van az EP-ben. Ebbõl 13 a néppárti, 9 a szocialista és 2 a liberális delegációé.

Az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság (Bizottság) az Unió végrehajtó hatalma, kvázi kormánya. A szerkezete is hasonló. A Bizottság nemzetektõl külön mûködik. Fõfeladata a ,,kormányzás", az ügyek napi szinten történõ irányítása mellett, az Unió egészének a képviselete és érdekeinek a szem elõtt tartása. A Parlamentnek és a Tanácsnak törvényjavaslatokat terjeszt elõ.
A bizottsági tagokat - nem hivatalosan a biztosokat - öt évre neveznek ki. Mindegyik biztos korábban a saját hazájában fontos politikai szereplõ, miniszter volt, de a Bizottságon belül már az Uniót képviseli és nem a saját nemzeti kormányuknak a ,,követeléseit" teljesíti.
Az új Bizottság kinevezésének az eljárása a következõ: a tagállamok közösen megállapodnak, hogy kit jelöljenek a Bizottság elnökének; a jelöltnek el kell nyernie Parlament többségének igen szavazatát; az így megválasztott elnök a tagállamokkal együtt kijelöli a biztosokat; akikrõl a Tanács és a Parlament dönt (a képviselõk elõtt meghallgatáson is részt kell venni a jelölteknek) végül a Tanács nevezi ki õket minõsített többséggel. Ennek a procedúrának a parlamenti választások utáni fél éven belül le kell zajlania.
A Bizottság felelõs a Parlamentnek. Az EP bármikor, egy bizalmatlansági indítvánnyal feloszlathatja testületileg a Bizottságot. (Indítványozás már hétszer történt, de még egyszer sem kapott megfelelõ többséget. Volt eset viszont, ahol a Bizottság lemondással elõzte meg a felmentést.)
A Bizottságnak négy fõ feladattípusa van.
1. A ,,kezdeményezés joga" európai törvényt csak a bizottság kezdeményezhet. Jogerõre viszont csak a Parlament és a Tanács együtt emelheti azokat. Korlátja e törvénykezésnek a szubszidiaritási elv, amely szerint az Unió mindent a legalacsonyabb szinten szeretne elérni. Vagyis a nemzeti és a helyi szinten megoldható kérdésekben az Unió nem illetékes.
2. Az Unió politikájának és költségvetésének a végrehajtása. Végreható testületként a Bizottság a felelõs testület a költségvetés kezeléséért. Itt is érvényesül a szubszidiaritás elve. Emellett fontos végrehajtója a Parlament és a Tanács által elfogadott politikának.
3. Az Európai jogok érvényesítése. A Bizottság a törvényesség õre. Kevés mozgástere van egyedül, de közösen fel tud lépni az Európai Bírósággal. Fontos eszköze a jogsértési eljárás.
4. Az Unió képviselete nemzetközi színtéren. Fontos tulajdonsága a Bizottságnak, hogy egyként tudja prezentálni a tagállamokat.
EU-s pályázatokat nemcsak a nemzeti kormányok írhatnak ki (ez az általánosabb). Sok lehetõséget kínál a Bizottság is. Az egyik forma a támogatások rendszere. Pénzhez persze a közbeszerzések révén is lehet jutni. A pályázatokat az egyes szakágakért felelõs Fõigazgatóságok, (DG) írják ki. A támogatások 20%-a van Brüsszel kezében. Angol nyelven érhetõek el a linkek, de maguk a pályázati kiírások magyarul is olvashatóak.

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsa (Tanács) az Unió legfõbb döntéshozó testülete, amiben a tagállamok legfontosabb szereplõi (miniszterek) vesznek részt A három intézmény közül a Tanácsnak van a legerõsebb hatalma. A miniszterek aláírása megegyezik az adott nemzet kormányának az aláírásával, vagyis jogukban áll állást foglalni a kormányuk nevében. A Tanács összesen 9 féle összetételben mûködhet. A legfontosabb a külpolitikáért felelõs Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa.
Az Uniós állam- vagy kormányfõk évente négyszer üléseznek. Ezt nevezik az Európai Tanácsnak. A kvázi csúcstalálkozó lényegében a legfontosabb politikai döntéseket hozza meg.
A Tanács feladatai hat nagy csoportban írhatók le: európai jogszabályok elfogadása (többnyire a Parlamenttel együtt); tagállamok gazdaságpolitikájának az összehangolása; nemzetközi megállapodások; költségvetés elfogadása az EP-vel; közös kül- és biztonságpolitika kialakítása; nemzetközi együttmûködés koordinálása az igazságügyben.
A Tanács munkáját segíti az Állandó Képviselõk Bizottsága (COREPER). Minden országállandó képviseletet tart fönt Brüsszelben, élén egy nagykövettel. Hetente tartott bizottsági üléseken a Tanács munkáját készítik elõ.
A sokszor hallott Tanács elnökségét félévente más és más ország tölti be. Fontos, hogy ki tölti be a pozíciót, mert az Unió egész politikáját tudja meghatározni. Az elnökség határozza meg Tanács napirendjét, támogatja a politikai és jogalkotási folyamatokat, elnököl és kompromisszumot keres a tagállamok között. Magyarország 2011 elsõ félévében tölti be ezt a pozíciót. Az elnöksége adminisztrációs támasza a Fõtitkárság.
Döntéseit a Tanács szavazással hozza meg. A népesség számmál arányos a szavazatok súlyozása. A legtöbb (29) Németországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Olaszországnak van. A legkevesebbel (3) Málta rendelkezik. (Magyarország 12-vel a ,,középmezõnyt" erõsíti.) Fontosabb kérdésekben a Tanácsnak egyhangúan kell szavazni, vagyis minden állam vétójoggal rendelkezik. A legtöbb esetben viszont, a Tanács minõsített többséggel szavaz (2/3-dos többség vagy 255 szavazat, ami 73,9%-a a résztvevõknek)

Döntéshozatal az Unióban

Egyedül a Bizottság tesz javaslatot, de a jogszabályokat végül a EP és a Tanács fogadja el. Néhány esetben a Tanács egyedül is cselekedhet. A többi intézmény is részt vesz a folyamatban, de nem õk a fõbb szereplõk.
A jogszabályok fõ formái: az irányelv és a rendelet. A szabályokat és az eljárásokat szerzõdésekben rögzítették. Egy új jogszabálynak a jogalapja a Szerzõdés egyik ,,pillérje". Ez határozza meg, hogy a három eljárási mód közül melyiket alkalmazzák:
1. Együttdöntési eljárás: Leggyakoribb eljárási mód. Az EP a Tanáccsal együtt osztja a jogalkotási hatáskört. Ha nincs megegyezés, az EP és a Tanács között létrejön egy egyeztetõ bizottság (mindkét fél részérõl azonos számú résztvevõ van). Amint a bizottság eredményre jut, a Parlamentnek elküldik szavazásra a tervezetet.
2. Hozzájárulás: A tanácsnak néhány kiemelt ügyben az EP hozzájárulására van szüksége. Ebben az esetben a Parlament nem módosíthatja a javaslatot. Vagy elfogadja vagy nem.
3. Konzultáció: Ebben az esetben a Bizottság javaslata során a Tanács konzultál az EP-vel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. Az EP-nek jogában elfogadni, elutasítani vagy módosításokat kér. Az utóbbi esetben a Bizottság mérlegeli a módosításokat és ha elfogadja, tovább küldi a Tanácsnak. A Tanács is mérlegel: vagy elfogadja vagy módosít. Minden esetben egyhangúan kell szavaznia.
4. Költségvetési eljárás: Az EU költségvetését egy évre szavazzák meg, amiben egyensúlyban kell állnia a kiadásoknak és a bevételeknek. A költségvetést két nagyobb részre bontható: a kötelezõ (mezõgazdasági, nemzetközi szerzõdések által elõírt kiadások), amelynél az EP csak javaslatot tehet, és a nem kötelezõ (szociális, régiós, képzési kiadások), ahol a Parlament szoros együttmûködésben a Tanáccsal módosíthat. Öt szakaszra bontható az eljárás ez az eljárást. Legkésõbb szeptemberig el kell kezdeni.
Az EU joganyagai megtalálhatók az Európai Unió Hivatalos Lapja (Közlöny) és az EU-Lex (Jogtár) honlapján. Az utóbbi az összes korábbi szerzõdést, nemzetközi megállapodást, hatályos jogszabályokat, elõkészítõ dokumentumokat, jogeseteket és parlamenti kérdéseket tartalmaz. Az oldalon még a korábban hozott bírósági ítéletek is megtalálhatóak.
Európai Közösségi Bírósága
A Európai Közösségi Bíróságát 1952-ben, az ESZAK - szerzõdésben rögzítették. Székhelye Luxemburg. Feladata az EU-s jogszabályok betartatása minden jogállamban. (Például gondoskodnak, hogy a nemzeti bíróságok ugyanabban az ügyben ne hozassanak eltérõ ítéletet.)
A Bíróság az eléterjesztett ügyekben hoz döntéseket. Öt legáltalánosabb ügytípus:
1. Elõzetes döntéshozatali eljárás
2. Kötelezettségszegés megállapítására irányuló kereset
3. Megsemmisítés iránti kereset
4. Intézményi mulasztás megállapítására iránti kereset
5. Kártérítés iránti kereslet
A Bíróságban minden tagállam képviseli magát egy bíróval. Nagyon ritka esett, ha a bírók egyszer üléseznek. A Nagytanács (13 bíró) ülései gyakoribbak, de csak fontosabb ügyekben. Amiben 3 vagy 5 bíró ül össze, simán csak tanácsnak nevezik. Ez a legáltalánosabb felállás. A bírók hivatali ideje 6 éves és megújítható. Élén egy elnök áll, 3 éves mandátummal, ami szintén meghosszabbítható.
A Bíróság munkáját 8 fõtanácsnok segíti. Feladatuk az indítványok benyújtása írásban és szóban, indoklással együtt.
Mellettük fontosak még az Elsõfokú Bíróság, amely bizonyos keresettípusokban hoz döntéseket, és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke, ami az Unió és a köztisztviselõi között kialakult vitákban dönt.

Európai Számvevõszék

Az Európai Számvevõszéket 1975-ben alapították a pénzügyek ellenõrzése céljából. 1-1 képviselõt nevez ki a Tanács, 6 évre. Elnököt maguk közül választanak 3 évre.
Feladatai az EU bevételeinek és kiadásaival foglalkozó személyek és intézmények vizsgálata és az elõzõ pénzügyi évrõl szóló jelentés. Mivel nem rendelkezik saját hatáskörrel, ezért fellépni nem tud a visszaélésekkel szemben. E feladatot az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) látja el.
Fontos megjegyzés: ugyan a Számvevõszék munkája a Bizottság alá tartozó pénzügyekre vonatkozik, a gyakorlatban ennek az összegnek a 80%-val a nemzeti hatóságok rendelkeznek.
Összeállította és az összekötõ szöveget Gyurcsán Gergely egy hónapos gyakornoki szolgálata alatt írta.