Az intézmény honlapján a projektet bemutató felületen már most van nézni- és olvasnivaló: a virtuális kiállítás tárgyai között utcanévtáblák, plakátok, érmék, fotók tekinthetők meg, valamint Baják László, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-es naplójából hétről hétre újabb részeket, az országos ügyekkel kapcsolatos élmények mellett személyes emlékeket ismerhetnek meg az érdeklődők.

A Magyar Nemzeti Múzeum YouTube-csatornáján a Közös időnk – 1989 program részeként kisfilmeket tettek közzé, amelyek a muzeológusok rendszerváltás kori munkáját, akkori gyűjtőtevékenységüket, illetve a társadalom minden szegmensét érintő hatalmas átalakulás időszakával kapcsolatos személyes élményeiket összegzik.

Az intézmény munkatársai egész éven át hasonló kisfilmeket várnak, hogy a lakosság segítségével, a közös emlékezés által minél teljesebb képet alkothassunk a harminc évvel ezelőtti mindennapokról. Tárgyakat is gyűjtenek, amelyekből év végén nagyszabású tárlatot rendeznek. A tegnapi sajtótájékoztatón Varga Benedek főigazgató a személyes tárgyai közül egy 1930-as évekből származó tintatartót ajánlott fel a gyűjtés számára, amelybe 1989-ben töltött tintát, amikor ifjú történészként úgy döntött, egyszer majd azzal írja meg a rendszerváltás történetét.

Müller Ferenc egy lengyel Szolidaritás-zászlót adományozott a múzeumnak, amelyet 1989. március 15-én a Magyar Televízió székháza előtt tüntető lengyel fia­taloktól kapott emlékbe.

Gál Vilmos, a Közös időnk – 1989 projektvezetője felidézte, hogy három évtizeddel ezelőtt, 1989. január 28-án nevezte Pozsgay Imre államminiszter egy rádióinterjúban ellenforradalom helyett népfelkelésnek az 1956-os eseményeket.

Mint összegezte, a most kezdődő program részeként a tárgyakat adományozóknak a ­múzeum lehetőséget biztosít arra, hogy elmondhassák élményeiket, emlékeiket a rendszerváltásról, emellett filmvetítésekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel és tudományos konferenciával is kiegészül a rendszerváltást megidéző sorozat.