Az 1800-as évek elejétől, miután Raguzából visszakerült a Szent Jobb Budára, a budai Vár Zsigmond kápolnájában őrizték az ereklyét, ahol 1944-ig volt látható.
Először az angolkisasszonyok rendje, majd pedig a főegyházmegye papsága látta el az őrzési feladatot.
A Mária Terézia által nemzeti ünnepnappá nyilvánított augusztus 20-án a Bach-korszak után, az enyhüléstől kezdődően rendszeressé váltak az ünnepélyes körmenetek, amelynek során az ereklyét körülhordozták a Budavári Palota Udvari Várkápolnájától a Nagyboldogasszony-templomig.
A körmeneteken az állami és egyházi méltóságoktól kezdve a társadalom széles rétegei képviseltették magukat. Ennek lehetünk tanúi az 1941-es filmhíradóban is. A világháborút követően az Amerikai Katonai Misszió juttatta vissza a külföldre került ereklyét az országba.
Az ünnepi körmenetet 1945 és 1947 között még megrendezték, de már új helyszínen: a pesti ferences templomtól a Szent István-bazilikáig. 1948-tól a körmenetet betiltották, s csak 1989-től kezdődött újra a Szent István-napi ünnepélyes felvonulás, amelynek helyszíne a Bazilika és a környező belvárosi utcák.