Nem egy sörre ugrott be a nevezett helyiségbe, hogy a barátaival nézze a hét meccsét. Sokkal kéjjel telibb szórakozásra fente a fogát. A jelek mind arra utalnak, hogy ez egy titkosszolgálati akció volt, hiszen a rendőrök nagy száma egy egyszerű kijárási tilalom megszegésére való bejelentésre igen furcsa. Szájer személye volt az egyetlen, amelyre fény derült a jelenlévők közül a belga lapokban, holott állítólag más diplomata is jelen volt.

Továbbá, azzal is gyanították meg, hogy ecstasy kábítószer volt a hátizsákjában. Szájer tagadta, hogy az övé lett volna, sőt állította, hogy kábítószert nem is fogyasztott. Megkérte az intézkedő rendőröket, hogy ott a helyszínen végezzenek rajta drogtesztet, de ezt megtagadták. Tudták, hogy nem találnak kábítószert a vérében. Ezek a jelek valóban arra utalnak, hogy Szájer József célpont volt egy vagy több ország titkosszolgálatának. Aki követi a világpolitikát és annak eseményeit, tudhatják, hogy a miértje világosan található. A nyugati államok az uniós segélycsomagot és a 7 éves költségvetést az un. jogállamiság-kérdéshez kötötték volna. Magyarország és Lengyelország nem ment ebbe bele, hogy a pénzkiutalás ilyen feltételekhez legyen kötve, mivel a bizonyos "jogállamiság" egy meghatározatlan és tág fogalom.

Ha elfogadták volna a feltételeket, akkor Brüsszel önkényesen dönthetett volna, hogy mi is az a jogállamiság, mi számít jogállamnak, és Brüsszelnek szinte korlátlan beleszólása lett volna a magyar belügyekbe. Ezért a magyar és a lengyel állam ezt a javaslatot vétózta volna és így megakadályozták volna a koronavírus által sújtott államok szánt segélycsomag és a következő 7 év költségvetésének a tárgyalását. Sok szakértő ezért is gondolja, hogy a Szájer-ügy egy összehangolt akció volt, hogy Magyarországot rossz fénybe hozzák és tárgyalópozícióját gyengítsék. Bármennyire is igaz mindez, ez akkor sem nyújt mentséget Szájer Józsefnek, hiszen a titkosszolgálat tudta, hogy a bulira Szájer Úr vevő lenne.

Itt sokkal inkább Szájer József lelki oldaláról érdemes ezt az ügyet megvizsgálni. Tudjuk, hogy Szájer József kb. 10 évig volt Magyarország egyik képviselője az európai parlamentben. Mielőtt Brüsszelbe ment volna, nem tudjuk, hogy milyen életet élt. Rejtély, hogy otthon, milyen volt a magánélete, a házasélete, vagy a családi élete. Nem tudjuk, hogy mi lakozott a lelkében, és milyen küzdelmeket vívott önmagával. Viszont, amikor Brüsszelbe került, a benne leselkedő ördögök lehetőséget kaptak arra, hogy uralkodjanak a szemérmetlen gondolatain és vágyain. A nyugati szabadosság, amit szabadságnak értelmeznek, tökéletes táptalajt biztosított arra, hogy az önmagával küzdő Szájer József – vagy bármelyik más ördögökkel küzdő ember – a bűn örvényébe kerüljön, majd az erkölcstelenség mocsarjában vergődjön. Miután az ember szerencsétlen helyzetét elfogadta, ő egyre mélyebbre süllyed és halad a bűn gyomrába, ahol végsősoron a bűn felemészt. Ez történt Szájer Józseffel, és ez történik sokakkal.

A nyugat elfogadtatja az emberrel, hogy a bűn erény. A bűn az ember része, és azt el kell fogadni, hiszen így lesz teljesértékű az ember, a mai nyugati kultúra szerint. Ugyanakkor, amikor a hatalmi erőknek előnyére válik, ezt az elfogadtatott bűnt az ember ellen használja, hiszen ő is tudja, hogy a bűn nem erény, hanem valami, amit szégyellni kell. Ezt képezi a mai nyugati jogállamot, és ezt akarják ránk, magyarokra ráerőszakolni. Ezt a fajta jogállamiságot vissza kell utasítani, hiszen ez a nyugati kép nem az ember javával foglalkozik, hanem saját érdekét védi. Ahelyett, hogy a bajban jutott és magával küzdő emberen segítene, és segítőkezet nyújtaná, a sátán patáját adja segítségül, hogy az ember a pokol fenekén kerüljön. Teljes mellszéllességgel ki kell állni Magyarország és Lengyelország mellett, Orbán Miniszterelnök mellett, akik nagyon jól látják a mai világ küzdelem lényegét.

Mi akkor vagyunk igazán szabadok, ha a bűnt és annak minden álcáját elutasítjuk – legyen az szabadság vagy jogállamiság – és kitartunk az alapvető emberi értékek mellett. Mint emberek, képesek vagyunk a bűn fölé emelkedni. Lelkünk van azért, hogy a bűnt felismerjük, és bűnös voltunkat leküzdjük. Kötelességünk azokon segíteni, akik önmagukkal küzdenek, a bűnös énükkel harcolnak, hogy kiemeljük a mocsárból, és a bűn fölé kerekedjenek. A szabad országot és az igazi jogállamot a bűn elutasítása és az emberi mivoltának felemelése jellemzi!