Ez a hét egyértelműen az Eucharisztikus Kongresszus és a pápalátogatás jegyében telt el. Érdekes eszmefuttatást eresztett meg a Népszava. A cikkíró azokat vigasztalta, akik csalódtak, mert Ferenc pápa szerintük nem szidta meg eléggé Orbán Viktort. Elmagyarázta, hogy a pápa nem politikus, hanem vallási vezető, amiben igaza van.

A Népszava szerzője nyugati lapokból idézett egyes mondatokat, amelyeket kritikának minősítettek, bár valójában célkitűzések voltak. Ezután a Vatikáni Rádió magyar adásából is idézet, ami részletesen közölte a pápa "intelmeit": "Őrizni kell a múltat, de a jövőbe kell tekinteni… Meg kell őrizni vallásos gyökereinket és történelmünket, amelyből származunk, de nem tekinthetünk csak visszafelé: előre kell néznünk ahhoz, hogy megtaláljuk az Evangélium hirdetésének új útjait." Jellemző, hogy akik lelkesen harsogták, hogy a múltat végképp el kell törölni, nem vették észre, hogy a pápa egyenlő hangsúlyt ad egyrészről a vallásos gyökereknek és a történelemnek, másrészről a jövő feladatának: az ezekre támaszkodó Evangélium hirdetésnek.

Ám a Népszava nem ment oly messzire, mint a Figaro, ami azon elmélkedett, hogy a pápa miért alázta meg ennyire a magyarokat. A Figaronak nem kellett tekintettel lennie az olvasóira, akik aligha követték a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, nem látták a hatalmas tömeget, amelyik ujjongva köszöntötte a pápát, nem érezték át a pápai szentmise hangulatát. Azaz a Figaronak nem kellett számolnia a tényekkel.

Rosszízű hangulatkeltés persze azért volt: sokan, akik különféle álhírek nyomán kritikusak a pápával szemben, most sem adták fel korábbi ellenérzéseiket. Mások azonban észrevették, hogy más az, amit a pápáról olvasnak és más, amit a pápától hallanak. Talán ezentúl jobban fognak figyelni.

A szlovákiai látogatás után újabb magyarázni valójuk akadt a baloldaliaknak. Nemcsak az, hogy a pápa felvetette egy esetleges magyarországi országlátogatás lehetőségét, nemcsak az, hogy kijelentette, nagyon sok értéke van a magyaroknak. A népszavások ezt könnyen üres udvariassági szólamnak minősíthetik, vagy egyszerűen nem hallják meg. Akik előszeretettel románozzák le székely testvéreinket, illetve az egész romániai magyarságot, azok megütközhettek azon, hogy Csíksomlyóra utalva azt mondta a pápa: csodálatos volt az a magyar mise. Ismétlem: magyar mise. Mindezt, ami nekünk fontos üzenet, a baloldalnak a maga szempontjából okosabb meg sem hallania. De a Róma felé tartó repülőgépen elhangzott egy olyan gondolat is, amit nem tudnak lenyelni: "… az Európai Unió alapja egy olyan szellemiség, amelyet Schuman, Adenauer, De Gasperi álmodott meg, ezek a nagyok. Oda kell visszatérni! Mert fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unió csak egy irányító hivatal legyen, de ez nem helyes. El kell menni egészen a misztikáig [az unió szellemiségéig], meg kell keresni Európa gyökereit, és tovább kell vinni azokat. És úgy gondolom, minden országnak előre kell haladnia. Igaz, bizonyos érdekek, talán nem európai érdekek, megpróbálják az Európai Uniót ideológiai gyarmatosításra használni, és ez elfogadhatatlan. Nem! Az Európai Uniónak önmagában függetlennek kell lennie, és minden országnak azonos szinten kell állnia, a nagy alapítók álmából nyerve inspirációt. Én így látom."

Ez ellen az ideológiai gyarmatosítás ellen védekezik immár egy évtizede Magyarország, ebben talált társakra többek között a visegrádiakban, akikkel felismertük az ideológiai gyarmatosítás mellett a gazdasági gyarmatosítás elemeit is.

Köszönjük Ferenc pápának ezt az üzenetet, s tegyük hozzá, hogy ez nem a levegőből érkezett. A pápa, akit sok félművelt kritikusa előszeretettel minősít olyan dél-amerikainak, aki nem érti Európát, még pápasága előtt egyszinten említette, egy erővel vetette el a XX. század négy izmusát, ami ártalmára van a világnak: nácizmus, fasizmus, kommunizmus, liberalizmus. Ez az, amit a szemünk előtt kell tartanunk, amikor e négy irányzat egymással összefogva szeretné megszerezni Magyarország kormányzásának lehetőségét.