Magyar Krónika
Hetven éve taroltunk a helsinki olimpián
magyar krónika aktuális 2022. 08. 02.
ESEMÉNYEK Tovább
MIKOR LESZ VÉGE A HÁBORÚNAK?Kilenc órakor keltem föl. Elmentem a kávéházba reggelizni. - Mikor lesz már vége ennek a háborúnak? - kérdezte tőlem a pincér. - Bizony, sejtelmem sincs róla - feleltem. Reggeli után a borbélyhoz mentem. - Lesz-e valaha vége ennek a borzasztó háborúnak? - kérdezte a mester.
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
16 arany-, 10 ezüst-, 16 bronzérem, az olimpiai éremtábla 3. helye; az eredmények önmagukért beszélnek. Az 1952-es, Helsinkiben tartott nyári olimpia Magyarország szempontjából az eddigi legsikeresebb világjátékot hozta.
A 4x100 méteren aranyérmes női gyorsúszó váltó: Novák Ilona, Szőke Kató, Novák Éva és Temes Judit
(Fortepan / Sárosi Imre)

A 15. nyári olimpia hozta a játékok történetének eddigi legsikeresebb magyar szereplését, miután Magyarország harmadik lett a nemzetek pontversenyében 16 aranyéremmel, tíz ezüsttel és 16 bronzzal. A két világrendszer rivalizálása természetesen a sport területére is kiterjedt: Helsinki az „imperialisták felett aratott” győzelmet jelentette.
Az 1950-es években a szovjet szatellitállamok sportolói egyre-másra értek el kiváló eredményeket. Felismervén a sport mozgósító erejét, propagandalehetőségeit, az állami költségvetés jelentős összegekkel támogatta a sportot, 1951-ben létrejött az Országos Testnevelési és Sport Bizottság, afféle sportminisztériumként. Alapszinten a szovjet mintájú, központosított, a katonai készenléthez kapcsolódó és ezért többé-kevésbé kötelező tömegsport a „Munkára, Harcra Kész!” mozgalom keretében valósult meg.
A versenysport az átszervezett, minisztériumokhoz, erőszakszervezetekhez, iparágazatokhoz, egyes nagyüzemekhez „csatolt” sportegyesületekben folyt. Részben a sport – résztvevőként, de nézőként is – elégítette ki az ifjúság szórakozási igényeit, a sportközvetítések a rádió legnépszerűbb adásai közé tartoztak. Élsportolóvá válni komoly, lényegében politikamentes karrier- és anyagi lehetőséget jelentett: átlagot messze meghaladó fizetést, ellátást, a külföldre utazás lehetőségét (nyugatra is), s az ezzel járó üzletelés lehetőségét is.
Mivel az 1952-es olimpia a vasfüggöny túloldalán került megrendezésre, a hatalom továbbra is tartott attól, hogy egyes magyar sportolók „az imperialista szabadságot” választják inkább, magyarán disszidálnak. Hogy ezen lehetőségek esélyeit minél kisebbre szorítsák, a nyugatra utazó csapatokat mindig egy politikai vezető (általában a Sport Bizottság vagy a pártközpont vezető beosztású munkatársa) tartotta szemmel.

Az olimpiai eredményeket a kommunista hatalom mindig kíméletlenül felhasználta, s a saját szolgálatába állította. A propaganda azt szajkózta, hogy mennyivel sikeresebb Magyarország új, kommunista rendszere, mint a világháború előtti, az éremtábla pedig megmutatta, hogy a Szovjetunió elsőszámú követői vagyunk.
Helsinki városa már az 1940-es XII. nyári olimpiai versenyekre megkapta a rendezési jogot, ám a második világháború közbeszólt. Az 1952. július 19. és augusztus 3. között megrendezett XV. nyári játékok megtartására a finn főváros 1947-ben, kilenc pályázót megelőzve nyerte el a lehetőséget. Az olimpiára 69 országból összesen 4955 sportoló érkezett.
A megnyitóra 1952. július 19-én került sor. Az olimpiai lángot az északi nép legendás atlétája, Paavo Nurmi gyújtotta meg, ezt követően az 1912-es stockholmi olimpián három aranyérmet nyert (5000 és 10000 méteres, illetve síkfutásban) Hannes Kolehmainen vitte fel a stadion Järvinen nevű tornyába; a 72,71 méter magas tornyot az 1932-es Los Angeles-i olimpia gerelyhajítás számát 72,71 méteres eredménnyel megnyerő Matti Järvinen tiszteletére emelték.
Az ünnepélyes megnyitó egyik apró malőrje volt, amikor a díszemelvényre egy talpig fehér lepedőbe bugyolált – mint később kiderült – német hölgy lépett, aki Rejtő Jenő Egy bolond százat csinál című művének Sir Felixéhez hasonlóan ideggyógyászati kezelés alatt állt és békés szónoklatot akart intézni a jelenlévőkhöz. Csupán a publikum megszólításáig jutott, miután az illetékesek eltávolították az önjelölt szónokot.
Lelkes nézőközönség az olimpián
(Kép forrása: Fortepan/ Bojár Sándor)
Az 1952-es világjáték volt az első olimpia, amelyen a Szovjetunió részt vett. Az imperialista országoktól az olimpiai falut tekintve is elkülönülő szovjetek atlétikában, tornában és birkózásban is taroltak, így meglepetésre 22 arany-, 30 ezüst- és 19 bronzéremmel az Egyesült Államok mögött az éremtábla második helyén fejezték be helsinki szereplésüket.

MAGYAR FŐKONZULÁTUS
Főkonzul Pritz Helga Katalin
Konzul Kovács-Szabó Timea
Konzul és magyar közösségi ügyek (MKD): Fülöp Villő
Cím:
 1155 Metcalfe St., Suite 1504
(Sun Life Building)
Montreal, QC H3B 2V6
Telefon: 438-380-3107
E-mail: 
consulate.mtr@mfa.gov.hu
Ügyfélfogadás 
Kedd: 9.00-12.00
Csütörtök: 13.00-16.00
Honlap cím: montreal.mfa.gov.hu

HIVTALOS FORDÍTÓ
Érsek András
Ordre des traducteurs, terminologues et interpretes agréés du Québec , magyar, angol, francia, román
Tel: (514) 781-9768
Fax: (514) 626-0869
Email: itt
Családi Temetkezési Vállalkozó
693. Jean Talon O.
(Park Extention)
Montreal,  H3N 1N1
Tel: (514) 271-1212