Magyar Krónika
A Notre-Dame-székesegyház
magyar krónika aktuális 2023. 05. 05.
ESEMÉNYEK Tovább
MIKOR LESZ VÉGE A HÁBORÚNAK?Kilenc órakor keltem föl. Elmentem a kávéházba reggelizni. - Mikor lesz már vége ennek a háborúnak? - kérdezte tőlem a pincér. - Bizony, sejtelmem sincs róla - feleltem. Reggeli után a borbélyhoz mentem. - Lesz-e valaha vége ennek a borzasztó háborúnak? - kérdezte a mester.
GASZTRONÓMIASzoky konyhája
Érdekes felfedezésre bukkantak a Notre-Dame-székesegyház renoválása közben.


Notre-Dame leégése óta számos izgalmas leletre bukkantak a szakértők.
A tűzeset ebből a szempontból lehetőséget nyújtott, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a híres épület történelmébe. Most egy érdekes dologra bukkantak, ami új megvilágításba helyezi a székesegyház építészeti jelentőségét.

A 32 méter magas épület egykor a legmagasabb székesegyháznak számított. Ennek köszönhetően az építészek a csodájára jártak, és évszázadokig nem tudták megfejteni, hogyan maradhattak fenn az égbe emelkedő tornyai. A 2019-es sajnálatos tűzeset következtében a romokat renoválni kezdték, így a maradványokból számos érdekes információt nyerhettek ki a szakemberek.

Többek között megtudták, hogy a stabil magasság elősorban a falakban futó fémkapcsoknak köszönhető. Ezekből több ezer található az épületben. A Notre-Dame építésével eredetileg megbízott építész így egyértelműen a korszak előtt járt, maga a székesegyház pedig mostantól hivatalosan is az első olyan ismert gótikus katedrális, melynél vasat használták a kövek kötésére.Ezt az első építési fázisok során beépített fémrácsot úgy kell értelmezni, mint a majdnem 11 méter magasan csúcsosodó külső ambórium keresztbordáinak innovatív megerősítését, amelyet mindenféle belső támasz nélkül kellett fenntartani. Míg más épületek a boltívek közé feszített fa kötőrudakat használtak, addig a Notre-Dame de Paris első építőmestere merész döntést hozott egy tartósabb, könnyebben elrejthető anyagot használó rendszer mellett/— olvashatjuk a ScienceAlert cikkében a kutatók szavait.

Az eredeti építési módot úgy tűnik, az első építészek elárulták a követőiknek, hiszen több korból is találtak ilyen kapcsokat. A legrégibb darabok egyértelműen a 13. század elejéről származnak.
A kutatók remélik, hogy az újbóli megnyitásig számos új információt tudhatnak még meg a párizsi székesegyház lenyűgöző történelméről.

A megnyitót egyébként későbbre kellett időzíteni, mint ahogy az az eredeti tervekben szerepelt. Ennek oka egy nagyszabású kiállítás elindítása, ahol az érdeklődők közelebbről is megvizsgálhatják a renoválási munka részleteit. Az új időpontokkal kapcsolatban itt tudsz részleteket olvasni.