Az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel - a lakosság nagyjából 80 százalékával - végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén. A Seuso-kincs ezüstedényei minden bizonnyal saját koruk művészetének is csúcsdarabjai - olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy az intézmény a tárlat idejére külön honlapot (www.seusomiskolc.hu) indított, amelyen megtalálhatók a legfontosabb információk a kincsleletről, valamint időpontot is lehet foglalni a megtekintésére.

A dokumentum felidézi: a vándorkiállítás Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár és Kecskemét után érkezik Miskolcra, a hatodik helyszín Nyíregyháza lesz. A különleges értékű kincslelet minden településen kiegészül az adott múzeumhoz, területhez kapcsolódó műkincsegyüttessel: Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban a régióban (Borsodszirák, Ároktő, Tiszakarád) talált, főként temetkezési helyekről előkerült arany és bronz ékszereket állítanak ki, amelyek a Krisztus utáni 1-4. századból származnak. A látogatók megcsodálhatják majd a Brestov (Ukrajna) település mellett felfedezett, 2-4. századi nyakláncot, amelyet aranyérmékből fűztek össze, illetve a Miskolcon talált dénárleleteket is - olvasható a közleményben.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa - feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve - a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét tavaly nyáron szerezte vissza.