
MIKOR LESZ VÉGE A HÁBORÚNAK?Kilenc órakor keltem föl. Elmentem a kávéházba reggelizni.
- Mikor lesz már vége ennek a háborúnak? - kérdezte tőlem a pincér.
- Bizony, sejtelmem sincs róla - feleltem.
Reggeli után a borbélyhoz mentem.
- Lesz-e valaha vége ennek a borzasztó háborúnak? - kérdezte a mester. 
A matrózok négy örsre lettek felosztva. Alföldi Pingvin, Pityókás Fóka, Balatoni Gyilkosbálna, és Jeges Dunamedve. A vezetőség pedig a Hargitai Havas Hód nevet választották
Az expedíció azzal kezdődött, hogy az örsök megérkeztek Camp Tamaracouta-ba, montreáltól északra, ámi kiderült, hogy 'hajóval, percekre' van az Északi sarktól. Tehát fel a hajóra!Egyszer csak az ügyeletes őrszem elkiáltotta magát az árbóckosárból: 'Föld, Föld, végre Föld!'
Matrózaink, iránytűk segítségével indultak el a szigetcsoport felé. Fel is térképezték a környéket, és mi több, rovásírásos dokumentumokat találtak amiken kibetűzhető hogy, Ferenc József Föld.
Ezen csodálkoztak a matrózok: Lehet-e hogy az ősmagyarok fedeztél fel az északi sarkot is?
Mindezek után menedékhelyeket kezdtek építeni hó, és világoszöld szánkókból, védekezve a veszélyes (és képzeletbeli) - 50C fokos hideg ellen.
A hókunyhó építésből rövid idő alatt nyílt háború lett, mivel az egyik matróz kezéből 'véletlenül' kicsúszott egy hógolyó és ép egy matróztársa arcához csapódott!
Az első északi hogolyó csatát a Balatoni Gyilkosbálnák nyerték meg.
A csata után a kimerült társaság visszatért szállásukra, és kenyeret készítettek, miután ügyesen gyűjtöttek fát , összerakták a masszát, és nyárson megsütöttét a kenyeret a tűz felett. Remzi Gondon a hírhedt brit-magyar szakács szerint, a kenyér fantasztikus volt, és várja a montreali matrózokat a Vas Szakács programjára.
Ebéd után szentmise következett. Szabolcs atya is megtette a hosszú utat északra és lelki bíztatást adott mindenkinek. Estefelé előadást tartottak matrózaink, a tábortűz körül lejátszva, hogy a magyar Északi sarki állatok közül melyik a legtalpraesettebb. Ezután elindultak a sötétben, fel a hegyre, hogy kutya nélküli kutyaszánokkal visszatérjenek a civilizált világba. Az út nagyon szépen ki volt világítva, és a bátor felfedezőket hazakisérték az égen ragyogó csillagok.
Utolsó reggel a kifáradt, de büszke társaság feltakarították a tábori helységeket, hogy semmi nyomot ne hagyjanak maguk után. Megpróbálták felvenni a kapcsolatot az expedíció kormányzati felelőseivel, és megkérdezni, ennek a nagy titokzatosságnak a lényegét, de csak az a válasz jött, hogy a matrózoknak az volt a feladatuk, hogy 'szebben hagyják a terepet, mint ahogy találták".
Utoljára elénekeltük a Magyar Himnuszt, levontuk a zászlót és visszatértünk Montrealba.