A tárlat megnyitóján Virág Zsolt, a Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa elmondta: a Kecskemét 650 című kiállítás egy szerteágazó tematikára építve tulajdonképpen hidat képez múlt és jelen között. Hidat képez a mai kecskeméti polgárok mellett a jövendő, a most felnövőben lévő kecskeméti polgárok számára, hiszen a tárlat egy digitális térbeli olvasókönyvként is felfogható.

Az élményszerű formában megrendezett kiállítás öt részre tagolódik: az idővonal folyósóra, „a magasság és mélység” termére, az épületek termére, a kereskedelem és ipar termére és ezt egészíti ki az „egykor és ma” terme, valamint a múzeumpedagógia.

Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója kiemelte: a Duna-Tisza közének kiemelkedő stratégiai pontjaként a Kecskemét a történelem szinte valamennyi korszakában fontos, központi hely volt. Kecskemét története során prosperáló és nehéz időszakok váltották egymást. Ahogy a város jelmondata is utal rá, a magasság és a mélység egyaránt része volt a hat és fél évszázadnak.

Kiemelte: a település túlélt tűzvészeket, pestisjárványokat, homokveszedelmet, rác pusztítást vagy a 20. század emberéletet semmibe vevő diktatúráit, de minden helyzetben előre tudott tekinteni, és talpra állt. Emlékeztetett arra, hogy Kecskemét a tatárjárás után az elpusztult szomszédos birtokokkal megerősödve 1368-ban már mezőváros volt.

A Kecskemét 650 című kiállítás választ keres arra, hogyan éltek, boldogultak és alakították egyéni és közös sorsukat a kecskemétiek. A formabontó tárlat feldolgozza a város históriájának közismert eseményei mellett a kevésbé ismert történeteket is. A tárlat egymás mellé állítja a múltat és a jelent, megismerteti a korábbi évszázadokat és lehetőséget ad az elmúlt évtizedekre való emlékezésre – tette hozzá az igazgató.

Mint elhangzott: a kiállítás megnyitásának napjául nem véletlenül választották Szent Miklós napját. A szent életű püspökről közismert, hogy a házasság, az anyaság oltalmazója és a gyermekek barátja volt. Kevésbé ismert azonban, hogy a Miklós-kultusz virágzott a kalmárok és a tőzsérek körében is. Kecskemét kereskedelmi utak találkozásánál fekszik és a középkor folyamán része volt a Szent Miklós oltalma alatt álló kereskedő városok hálózatának.
A település lakói neki ajánlották második plébániatemplomukat és a város 14. századi pecsétjén is megtalálható Kecskemét egykori védőszentjének ábrázolása.