Felpezsdítette és foglalkoztatja az embereket ez a sok újdonság — foglalta össze a vasárnapi évértékelő utáni személyes tapasztalatait Novák Katalin.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hisz abban, hogy hatékony, kiszámítható, következetes családpolitika szükséges ahhoz, hogy a népesedési válságból kilábaljunk. Hozzátette: 2030-ra lehet kézzelfogható jele annak, hogy ez a nemzet tényleg képes arra, hogy demográfiai szempontból is visszataláljon az önfenntartás útjára.

– Családvédelmi akcióterv. Az akcióról nekem többnyire a kommandó szó jut eszembe. Ekkora a baj?

– Egy felelősen gondolkodó országnak akkor is vannak bevethető, akcióra kész katonái, kommandósai, ha nincs baj. Nem arról van szó, hogy nagy baj van, hanem inkább arról, hogy a gazdasági lehetőségek miatt kibővült a mozgástér, és elgondolkodtunk azon, hogy melyek azok a legfontosabb célkitűzések, amelyekre még többet szeretnénk fordítani. Erről szól a családvédelmi akcióterv. Ebben a kérdésben valóban nemzeti konszenzus van, a magyar emberek egyetértenek abban, hogy erre a célra érdemes áldozni. A nemzeti konzultáción való magas részvétel és az elsöprő igen válaszok is ezt igazolták. Zárójelben mondom, ha demográfiai, népesedési szempontból nézzük nemzetünk kilátásait, akkor bizony van teendő, nem dőlhetünk hátra. Van mit javulniuk a demográfiai mutatóinknak. Az államtitkár azt ígéri, hogy az úgynevezett falusi csok is nagy segítség lesz az érintettek számára

– Különben mi várna ránk húsz vagy negyven év múlva?

– Vannak előrejelzéseink arra, hogy 2060-ra mennyi lenne Magyarország népessége. Ha nem változtatunk semmin, a népesség már a hétmilliót sem érné el akkorra. Ahhoz, hogy megmaradjunk annyian, amennyien most vagyunk, a gyermekvállalási kedvnek negyven százalékkal kellene növekednie. Ami biztató, az az, hogy húsz százalékot növekedett öt év családbarát kormányzás alatt, és húsz éve nem volt ilyen magas szinten.

– A miniszterelnök évértékelőjét követően, vasárnap este sok családnál előkerült a konyhában, a nappaliban a kockás füzet, kiszámolni, hogy milyen anyagi segítséget jelentenek az új támogatások az első, a második és a sokadik gyermek vállalásában. Kapott esetleg erről visszajelzéseket?

– Az első házasok által igényelhető, legfeljebb tízmillió forintos kamatmentes kölcsön szabad felhasználású lesz, sőt a kölcsönből akár teljes egészében vissza nem fizetendő támogatás válhat. A családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó kedvezményes kölcsönt a használt lakások vásárlására is igénybe lehet venni. A négy- vagy többgyermekes anyák szja-kedvezménye várhatóan 2020-tól kezdődik – azaz, aki legalább négy gyermeket felnevelt, annak élete végéig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a munkajövedelme után. A nagyszülői gyed azt segíti, hogy a szülők – ha akarnak – visszamehessenek dolgozni, és a nagyszülő aktívan részt vehessen a gyereknevelésben. A nagycsaládosok autóvásárlási programját azért vezetjük be, mert azt látjuk, hogy vannak, akik azért nem vállalnak negyedik gyermeket, mert egyszerűen nem férnének be a négy gyerekkel az autóba. Amikor kijöttem a vasárnapi évértékelőről, azt figyeltem, hogy a családok latolgatták, hogy ők, rokonaik, barátaik, ismerőseik akkor most jogosultak-e a támogatásokra vagy nem. Sok személyes visszajelzést kaptam. Felpezsdítette és foglalkoztatja az embereket ez a sok újdonság. Úgy látom, hogy a fiatalokat is, és ez nagyon fontos, hiszen a magyar fiatalok kezében van a magyar jövő, rajtuk áll vagy bukik az, hogy képesek leszünk-e tényleg a saját kezünkbe venni a sorsunk irányítását minden szempontból. Persze demográfiai értelemben is. Talpra tudunk-e állni, és ismét fiatalodó, gyarapodó nemzetté válni? Igazából ők, a fiatalok a kiemelt kedvezményezettek. Mondhatjuk, hogy Magyarországon az önálló életüket kezdő fiataloknak soha ennyi lehetőségük nem volt még, mint most. Úgy érzem, hogy akik most három gyermeket nevelnek, és régóta gondolkodtak a negyedik gyermek vállalásáról, azok is segítséget kapnak ehhez a döntéshez.

– Nyolc év alatt megduplázódott a családpolitikára költött összegek nagysága. Most ehhez hozzájön idén és jövőre 225 milliárd forint. Meg fogják triplázni azt az összeget, amit a szocialista–szabad demokrata kormányok szántak erre a célra?

– Jó úton vagyunk ebbe az irányba. Európában így is mi fordítjuk a legtöbbet a családok segítésére – a gazdaság teljesítőképességéhez képest. Meggyőződésünk, hogy a magyar jövő a magyar gyermekekben van, a népesedési problémákra nem a migráció, nem a bevándorlók tömeges betelepítése a megoldás, hanem a gyermeket nevelő családok támogatása és a fiatalok gyermekvállalásának elősegítése. Hatékony, kiszámítható, következetes családpolitika szükséges ahhoz, hogy a népesedési válságból kilábaljunk. A jövőbe vetett hit kezd visszatérni. Elvenni gyorsan sikerült a szocialisták rémkormányzása idején, s az ámokfutásnak gyorsan meg is lettek a következményei: mint egy árvíz, mindent elmosott rövid idő alatt. Ahogy az árvíz után újraépíteni rendkívül időigényes feladat, úgy az is, hogy visszaadjuk a fiatalok hitét, és megerősítsük bennük azt a biztonságérzetet, hogy ha ők gyermeket vállalnak, nincsenek egyedül, nem csak magukra számíthatnak. Bízom benne, hogy ebben is segít a most bejelentett hét lépés.

– Az ellenzéki hangokat hallgatva mintha két malomban őrölnénk. A realitástól már nagyon eltávolodtak. Mi arról az ellenzéki hozzáállásról a véleménye, hogy semmi sem szent, semmi sem számít?

– Sajnálom, hogy ennek a beszélgetésnek a kereteit az ellenzékre pazaroljuk. Nem érdemi kritikát fogalmaznak meg, nincsenek komolyan vehető javaslataik, valóban egy párhuzamos világban élnek. Azt mondani, hogy ez a kormány nem támogatja a fiatalokat vagy azt hangoztatni, hogy egy fiatalnak kilátástalanabb a helyzete, mint a szocialisták kormányzása idején volt, ez tényszerűen nem igaz. A hangsúlyokon, az eszközökön lehetne vitatkozni, de a tények megkérdőjelezése puszta rosszindulatú demagógia. Bízom a magyar emberek józanságában. Ott van az a négyszázezer ember, akit a családi otthonteremtési kedvezménnyel támogattunk, s ott van az az egymillió-háromszáznyolcvanezer válaszadó, aki véleményt mondott a nemzeti konzultáció kérdéseiről. Akik közös jövőben gondolkodnak, azok egyetértenek a kormány törekvéseivel.

– Már vasárnap estére kilistázták a szocialisták azokat a fideszes politikusfeleségeket, akikre a négy gyermek után járó személyijövedelemadó-mentesség vonatkozik. Azt sugallva, mintha ezt az egészet az ő gyarapodásuk miatt találták volna ki.

– Úgy látom, a listázáshoz nagyon ért az ellenzék. Ezt egy méltatlan, primitív reakciónak tartom. Amikor a magyar családokat kell támogatni, akkor soha nincs ez a buzgalom bennük. Ez az intézkedés több tízezer, már négygyerekes és leendő négygyerekes családot érint. A magyar családpolitikának az egyik fontos ékköve az, hogy kiszakítottuk a családok támogatását a szociálpolitika fogságából. Nem arról szólnak a családtámogatások, hogy aki szegény, annak adjunk, hanem arról, hogy aki gyermeket vállal, az kapjon segítséget hozzá, mert a gyermek nevelése a sok öröm mellett fáradságba és pénzbe kerül. Az anyagi terhet egészében átvállalni nem tudjuk, de mérsékelni igen. Vállalom és kimondom, hogy mi azokat támogatjuk, akik a gyermekeikért élnek, s nem azokat, akik a gyermekeikből akarnak élni. Aki felelős módon vállal gyermeket, és felelős módon neveli fel, az – csúnya gazdasági szóval élve – a nemzet számára is hasznos, hiszen ők lesznek később az adófizetők, ők tartják el az idősebbeket.

– A fél ország találgatja, hogy a falusi csok elképzelései mit takarnak. Néhány hetet kell még várni ennek ismertetésére. Mondana valamit az elképzelésekről?

– A falusi csok nagyszabású segítség lesz azoknak, akik ötezernél kisebb lélekszámú településen élnek. Az elmúlt évszázadban soha ilyen kiemelten nem foglalkozott kormány a falusi lét támogatásával. Gulyás Gergely miniszter úr és Gyopáros Alpár kormánybiztos úr remek javaslatot készített, amely a kormány támogatását élvezi. A falusi csok elképzelése mellett az egyik legfontosabb kérdés az, miként tudjuk a falusi létformát vonzóvá tenni a fiatalok számára. Ehhez bővíteni kell a munkalehetőségeket és a helyben elérhető szolgáltatások körét is, legyen szó egészségügyi ellátásról, bölcsődéről, óvodáról vagy épp a közlekedésről. Ezen a téren is elkezdtük az építkezést. Jó példa, hogy az új típusú bölcsődék létrehozásának lehetőségével az egészen kis önkormányzatok is éltek. Nyolcvan olyan település van, ahol régen egyáltalán nem volt bölcsőde, most pedig már van. Ahol lesz bölcsőde, ott lehet, hogy újabb vegyesbolt nyílik, a csok lehetőségével is többen fognak élni, majd a növekvő lakosságszám és a javuló infrastruktúra eredményeként egy-egy vállalat is megcélozza ezeket a településeket, ami újabb munkahelyeket teremt.

– Azt lehet tudni, hogy a gyermekvállalási kedv hogyan nőtt meg a fővárosban, a megyeszékhelyeken vagy akár az aprófalvakban?

– Ezt a folyamatot is figyeljük. Látszik az, hogy Budapesten a vidéki Magyarországhoz képest kevésbé volt ilyen irányú emelkedés, ám most ösztönző lehet a fővárosban élőknek, hogy a tízmillió forintos hitelt, amely könnyen vissza nem fizetendő támogatássá válhat, otthonteremtésre, használt otthon felújítására, berendezések vásárlására is fordíthatják.

– Van valamilyen titkolt elvárásuk a családpolitikai akcióterv jövőbeni sikerességét illetően?

– Nincs titkolt elvárás, elvárás van. A vágyott gyermekek megszületése. 2030-ra szeretnénk azt látni: kézzelfogható jele van annak, hogy ez a nemzet tényleg képes arra, hogy visszataláljon az önfenntartás útjára. Úgy érzem, hogy a magyar emberekkel közösen ezt az utat keressük, és a fiatalok segítségével meg is fogjuk találni.