György megmentette azt a királylányt is, akit a sárkány áldozatul szemelt ki magának.  Hőstette hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek.  Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent neki Krisztus, és hét évig tartó szenvedést jósolt számára. Végül Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején lefejezték, vértanúhalált halt.

Így vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és a cserkészek patrónusává. A mai naphoz rendkívül sok népi hiedelem, szokás, mondóka és jóslat kapcsolódik. A néphit szerint ezzel a nappal kezdődik a tartós jó idő. Általában ekkor  hajtották ki a jószágot a mezőre,  ezen a napon szegődtek el a pásztorok, béresek új helyre.

A kalászosok mellett a bab, a kukorica, a krumpli is ilyenkor került a földekbe. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés. De ez volt a tavaszi gonoszjáró nap is, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak.

Bizonyos  vidékeken megfüstölték az állatokat, hogy azok egyrészt ne kószáljanak el, másrészt így hárították el róluk a rontását. Az ajtókra, kerítésekre akasztott zöld vagy tüskés ágak a boszorkányok távol tartására szolgáltak... Sok helyütt a misék végén a mai napig könyörögnek Szent Györgyhöz, hogy segítsen a rossz elleni harcban.