František Lízna jezsuita atya nyolc évig börtönlelkészként dolgozott Mírovban, abban a fegyházban, ahol Esterházy 1957-ben elhunyt; innen ismerte a helyszínt kegyeleti okokból többször felkereső magyarokat is, köztük több papot, valamint Molnár Imre Esterházy-kutató történészt.
Csaknem egy évtizede a Mírovba zarándokló magyarok megdöbbenve hallották, hogy Lízna atya a rák végső, már nem műthető stádiumában szenved. Egy Csehországban bemutatott misén Esterházy János közbenjárását kérték a gyógyulásáért. A halálán lévő pap hamarosan jobban lett, az orvosok tiltása ellenére elindult az előre eltervezett, a Gulág táborok egy részét bejáró útjára. Az oda és vissza 1600 kilométeres, gyalogos zarándokútról két hónappal később az orvosa ámulatára gyógyultan tért vissza.
Esterházy János (újra)temetésén az atyától magától hallottam gyógyulása történetét, s az alábbi képen jól látszik, hogy ma is jó egészségnek örvend.
Hol az a hegyeket mozgató, mustármagnyi hit?
Minden hónap első szerdáján 17 órakor szentmisét tartanak az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont Szent Kereszt Felmagaszalása kápolnájában, ami alatt egy sziklakápolnában nyugszanak Esterházy János földi maradványai.