Édesapja, Boncza Miklós ügyvéd és országgyűlési képviselő nővére nála jóval fiatalabb lányát vette feleségül, aki belehalt a szülésbe. Tanulmányait a fővárosi Erzsébet Nőiskolában, később egy svájci leánynevelő intézetben végezte, verselgetni és rajzolni az utóbbi helyszínen kezdett.

Hazatérése után a csucsai kastélyban élt, ahol tovább álmodozott arról, hogy híres költő múzsája lesz: kezdetben Tabéry Géza íróval, később Ady Endrével levelezett. A költővel három év távismeretség után, 1914-ben találkozott először, ekkor már Lám Béla mérnök, író jegyese volt. Az eljegyzést felbontották, 1915-ben az igent Adynak mondta ki. Férjét Csacsinszkinek becézte, ez rövidült Csinszkire, amelynek női párjaként született meg a Csinszka.

Élete végéig ápolta a nagybeteg költőt, elhunyta után egy évtizedig pereskedett az Ady-családdal a hagyaték jogaiért. Később Babits Mihályt környékezte meg, kapcsolatuk – amelyet a költő a Költészet és valóság című novellában írt meg – egy évig tartott. Végül 1920-ban Márffy Ödön festőművészhez ment feleségül, félszáznál több róla készült olaj- és pasztellkép, akvarell és grafika állít emléket neki. Maga is megpróbálkozott a festéssel, a fotózással, a verseléssel – csekély sikerrel. Memoárjai közül néhány Vallomás a csodáról – Csinszka naplója címmel kezdetben a sajtóban, önálló kötetben 2017-ben látott napvilágot.

Az egyik legfrissebb róla szóló monográfia Rockenbauer Zoltán művészettörténész Csinszka, a halandó múzsa című kötete.