Minden száz választópolgárból 41 a Fidesz-KDNP szavazója. Tehát Orbán legyőzhető, lelkesedik az ellenzék, hiszen 100-41 az 59, azaz "18 százalékkal jobbak vagyunk". Sekély-e kéj, mondhatjuk József Attilával. Ahhoz, hogy az egyesült ellenzék le tudja győzni a 41 százalékot, két feltételnek kell teljesülnie. Az első: mindenki, aki nem a Fidesz-KDNP szövetségre szavaz, vegyen részt egy nagy összeborulásban, aminek kötőanyaga az Orbán elleni gyűlölet.
A második: hogy a jelenleg 26 nem szavazó között legyen 9 százalék, aki az összevont ellenzékre szavaz. Erre kevés esélyt látok.

Hagyjuk ki tehát a számításból a nem szavazókat. Ám ekkor még sötétebbek az ellenzéki kilátások. 53 százalékot kell legyőznie 47-nek. Reménykedhetnek abban, hogy az ellenzék az önkormányzati választáson általában jobban szerepel, szavazóit fűti a revans vágy, kormányoldal viszont ereje tudatában képes félvállról venni az egészet. Másrészt megpróbálhatják jobban megmozgatni, szavazásra bírni a saját táborukat. Ahogy Mesterházy mondta egyszer: ajtótól ajtóig. De ajtótól ajtóig azóta sem mentek semmire.

Miért nem? A mozgósításban a Fidesz-KDNP sokkal jobb, mint az ellenzék. Nemcsak szavazói, hanem aktivistái is vannak. A választáshoz persze ez nem elég, valamit mondani kell arról is, hogy miért. A mai ellenzék az önkormányzati választáson mondható legnagyobb butaságot hirdeti: legutóbb épp Gy. Németh Erzsébet fogalmazott úgy az ATV-ben, hogy október 13-án népszavazás lesz Orbánról és a Fideszről Budapesten. Sem az országgyűlési, sem az európai választáskor nem volt más üzenetük, mint amúgy jó Torgyánosan: Orbán takarodj. Évek óta ez a lemez megy, és még nem vették észre, hogy hatástalan. Ráadásul nem nagy erőfeszítés elérni, hogy a választók tudják: az önkormányzati választás nem hat ki a parlament összetételére.

 Lesz-e nagy Orbán ellenes összeborulás a Demokratikus Koalíciótól és Kétfarkú kutyákig és még tovább? Pillanatnyilag még a jelöltek szintjén is döcögnek az alkuk. De ezek az alkuk az utolsó pillanatokban meg fognak köttetni. Mert van az a pénz, amiért valaki visszalép. Tisztelet a kivételnek persze. De mit szólnak a szavazók? Engem felháborítana, ha a párt, amelyet támogatok, a fejem felett átadná a helyet egy másik párt jelöltjének.
A választópolgár nem puszta szám, akit össze lehet adni egy másik számmal.
A kétfordulós szavazásos időkben a második fordulós visszalépések jól mutatták, hogy ez még rokon pártok esetén is csak a legritkább esetben sikerül.

Az ellenzéknek tehát nincs esélye, de helyenként nyerhet akár jelentős posztokat is. Az erőviszonyok lényegében 18 éve nem változnak, csak az ellenzék oldalán van átrendeződés. Először a Jobbik előzte meg a szocialistákat, most a DK és a Momentum tört előre, de ugyanazon ellenzéki tortát szeletelik. Tortájuk addig nem is fog nőni, amíg a kormányoldal szidalmazásán túl nincs mondanivalójuk, ami hangerővel nem pótolható. Keveseknek veszi be a gyomra, hogy míg a Fidesz-KDNP megszavazza Dobrev Klára parlamenti alelnökségét, a szocialisták ezt nem teszik meg Jávorka Lívia esetén.

Nem célom, hogy a hazai ellenzék helyzetét javítsam, de okulásul elmondom, amit egyszer Ilinyben mondott nekem valaki: Azért fogok önre szavazni, mert az egész beszéde alatt semmi rosszat nem mondott az ellenfeleiről. Jelenlegi versenytársaink pedig csak rosszat mondanak rólunk, az eredmény egyértelmű.
Forrás: gondola.hu