A korábbi vizsgálatok alapján a neandervölgyi és a modern ember mintegy 800 ezer évvel ezelőtt fejlődött ki egy ismeretlen közös ősből, majd nagyjából 400 ezer éve a gyenyiszovai emberek és a neandervölgyiek is szétváltak. Utóbbi csoport később Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember nagyrészt Európában maradt. Mindhárom emebertípus egyedi módon fejlődött, de eléggé hasonlóak maradtak ahhoz, hogy alkalmanként egymással is szaporodjanak. A gyenyiszovai embert 2010-ben fedezték fel, miután átfogó elemzés alá vetettek egy két évvel korábban, az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban feltárt ujjpercet. Azóta csak kevés gyenyiszovai fosszíliát azonosítottak: egy állkapocscsontot, három zápfogat és egy ujjhegyet.

A kutatók most utóbbi leletet vizsgálták, majd arra jutottak, hogy ugyanannak a kisujjnak a része volt, mint a másik töredék. Így összességében megismerhették, milyen is lehetett a gyenyiszovai ujj. A csapat megállapította, hogy a gyenyiszovai ujj a modern emberéhez hasonlított, sokkal inkább, mint a neandervölgyi ember ujjára.

Az eredmény meglepte a kutatókat, mivel a gyenyiszovai ember sokkal közelebbi rokonságban állt a neandervölgyivel.

Fontos kiemelni, hogy a felfedezés nem jelenti azt, hogy a gyenyiszovai ember általánosságban is jobban hasonlított a modern emberre. Az új eredmények inkább azt sugallják, hogy a gyenyiszovai ember fejlődése során hasonló módon használta a kezeit, mint közvetlen őseink.

24.hu