Kivételes színészi pályáját fényképek, levelek, kellékek, jelmezek reprezentálják. Egyetlen magyar színművészről sem készült annyi fotográfia a huszadik század elején, mint róla. – írja Gajdó Tamás színháztörténész a ma száznegyven éve született Fedák Sáriról. Beregszászon született 1879-ben, a város színháza előtt tavaly óta szobor őrzi emlékét. Rákosi Szidi híres színiiskolájába járt, majd az akkor induló Király Színházhoz szerződött 1903-ban.

Elsöprő sikert aratott olyan híres nadrágszerepekben, mint Huszka Jenő Bob hercege vagy Kacsóh Pongrác János vitéze. Rajongott érte Ady és Németh László is. A hat nyelven beszélő primadonna 1908 és 1910 között Bécsben, Londonban, Párizsban lépett fel, hazatérve prózai darabokban is remekelt.

A Tanácsköztársaság bukása után "vörösnek" bélyegezték, ezért Bécsbe költözött, majd Molnár Ferenc második felesége volt, amíg a drámaíró el nem hagyta őt Darvas Liliért. A II. világháború végén a bécsi Donausender rádióbemondója volt, ezért nyolc hónap börtönre ítélték. Nyáregyházai száműzetéséből Szendrő József, a Déryné Színház igazgatója hívta a fővárosba Csiky Gergely A nagymama című vígjátékának címszerepére, amit már nem tudott eljátszani.

1955. május 5-én hunyt el. Róla kapta nevét az ulti legmagasabb kontrája és a soroksári színház is. Ma délután Látta Fedák Sárit? címmel idézik fel alakját a Bajor Gizi Színészmúzeumban.