A csíksomlyói búcsú eredetéről szóló, 81 éves forrásból vett szemelvénnyel állít emléket a 2020. év rendhagyó pünkösdjének Apor Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa.

Bemutatják Nagy Borbála (1904-1994) csíkszeredai írónő Pünkösdi búcsú Csíksomlyón című cikkét, amely 1939. április 1-jén jelent meg a Reményik Sándor szerkesztette Pásztortűz című kolozsvári folyóirat hasábjain.

Ugyancsak szombaton Ritoók Ágnes, a Régészeti Tár vezetője egy Liptótepláról származó 14. századi kehely formájú keresztelőmedence bemutatásával arra is emlékeztet, miként kereszteltek a középkorban húsvét vagy pünkösd előestéjén.

Vasárnap reggel Gödölle Mátyás művészettörténész a 17. század második feléből származó rézmetszet segítségével a Szentlélek eljövetelének képi ábrázolását szemlélteti. Ahogyan az általa bemutatott képen is látható, a keresztény ikonográfia a Szentlelket hagyományosan galamb képében ábrázolta.

Hétfőn reggel Bárány Annamária archaeozoológus a galambszimbolika nyomába ered, írásában a feltárásokon előkerült galambcsontok és a hozzájuk kapcsolódó gasztronómiai tradíciók is előkerülnek.

A minden este nyolc órakor frissülő Pénzek színes világa című videóblog numizmatikusa, Tóth Csaba vasárnap érmeken és zsetonokon keresztül a pünkösdi királyságról beszél, hétfőn Egyedül Istené a dicsőség címmel az Erdélyi Fejedelemség pénzein olvasható vallásos szövegek titkait tárja fel.

Pünkösd a Szentlélek kiáradásának keresztény ünnepe. A keresztény egyház arról emlékezik meg a húsvétot követő ötvenedik napon, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.

Az ünnephez számos néphagyomány kapcsolódik a pünkösdi királyságtól kezdve a pünkösdi királynéjáráson keresztül a zöldághordásig, a barátságkötő mátkálásig, a pünkösdi ladikázásig, változatos szokások maradtak fenn a különböző településeken.

Ma talán a csíksomlyói búcsú a legismertebb esemény, a székelyföldi Mária-kegyhelyhez a hívek pünkösd szombatján érkeznek meg, hogy mise után felkapaszkodjanak a két Somlyó-hegy közé. MTI