A derék francia úgy vélte, ha a gyakorlatilag folyamatos háborúzással zajló ókorban sikerült letenni a fegyvereket az olimpiák idejére, miért ne történhetne meg ugyanez egy sokkal felvilágosultabb korszakban. Az 1896-os első újkori nyári játékok után azonban elég volt szűk két évtized, hogy kiderüljön, nem csupán időben vannak már messze az ókori versengések, szellemiségük is nagyon távol került az évezredekkel korábbitól. Sőt, homlokegyenest az ellenkezőjére fordultak a dolgok: nem az olimpiák szakítanak meg háborúkat, hanem a világ sporteseményei maradnak el fegyveres konfliktusok miatt. 

Az 1800-as évek vége sok szempontból lezárt egy korszakot, s nyitott meg egy újat. A második ipari forradalom egyaránt a vas és acél országaivá tett királyságokat és köztársaságokat, gépkocsik, repülők, gyorsuló vonatok alakították sosem látott módon mobilissá a világot, a mozikban megmozdultak a képek is, a hangok az éterben száguldoztak, maguk az emberek pedig gyorsabbak, erősebbek lettek, magasabbra jutottak. Citius, altius, fortius! – Gyorsabban, magasabbra, erősebben! Ez lett az újkori olimpiai játékok jelmondata.

Magyar fölény

Öt csodás sportseregszemle, Athén, Párizs, St. Louis, London és Stockholm után jöhetett a következő nagy játék. Fel Berlinbe, a VI. nyári olimpiai játékok helyszínére!

Mindezzel párhuzamosan ki lehetett volna adni ezt a jelszót is: És aztán fel Budapestre! A Magyar Olimpia Bizottság az egyik legaktívabb, sportdiplomáciai szempontból is az egyik legeredményesebb szereplője volt az új világmozgalomnak. Ennek eredményeként két évvel a soron következő, 1916-os berlini olimpia előtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szavazásán Budapest nagy fölénnyel nyert a rivális Antwerpen előtt.

Nemcsak a hazai sport-, de a teljes magyar közvélemény büszkén konstatálhatta, hogy hat év múlva Budapesten dördül majd el az első futószámot indító startpisztoly. Sajnos ezt a végül soha el nem dördülő lövést mindössze pár hónappal a NOB döntése után Szarajevóban megelőzte egy másik. Azé a pisztolyé, amely 1914 nyarán kioltotta Ferenc Ferdinándnak, az osztrák–magyar császári-királyi trón várományosának életét, s amely után a világ soha nem lett többé az, ami addig volt. Ahogy a sportvilág sem.
A szarajevói merénylet ürügyén kitört világháború egészen másfajta megmérettetésre kényszerítette a világ ifjúságát. A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. nyár számában olvasható.