Ennek ellenére mindenki próbálta a lehetőségekhez mérten, és betartva a különböző rendelkezéseket, a legjobbat kihozni belőle. Ez alól nem voltak kivétel a Montreáli magyar cserkészcsapatok sem. A 37. Szent Margit lánycserkész és 23. Szent László fiúcserkészcsapat éves naptárában benne volt a Jubitábor Fillmoreban, Csapattábor, Akadályverseny, cserkész-avatás és még sok másik program. Ezek nem valósultak meg, de élve a modern kor kommunikációs eszközeivel, sikerült a csapatok vezetőségének, és az őrsvezetőknek a kapcsolatot tartani az őrsökkel, cserkészekkel, családokkal. Így valósultak meg a gyűlések, örsi foglalkozások, a virtuális térben. Még virtuális tábortűz is volt, sokunk örömére. Noha a cserkészet legfőbb üzenete az, hogy Ki a szabadba!, a világjárvány berekesztett a falak közé. Lassan enyhülni kezdenek a szigorítások, és ezt kihasználva, a csapatok részt vettek, néhány szülő kíséretében egy egynapos kiránduláson, ami végre lehetőséget adott (sokunknak először) elhagyni a várost. A cél Chambly városa volt, és annak erődítménye, amelyet nemrég tettek újra látogathatóvá. A Chambly erődöt 1665-ben építették, egyike volt az öt erődítménynek a Richelieu folyó mentén, amely a francia kolonizálókat védte az indián támadásoktól. Jelenleg teljesen felújítva a Kanadai kormány tulajdonát képezi, múzeuma ingyen látogatható, hiteles tükörképet fest a kor történetéről, a sok csatáról, mely falai alatt zajlott.

A kirándulás szervezője Ifj. Károly István segédtiszt volt, aki levezette a napi teendőket. Délelőtt egy szórakoztató kajakozással kezdtünk a Richelieu folyó öblében, amely azért volt érdekes, mert közelről is rálátást nyújtott a folyó történelmi fontosságára, mint közlekedési, kereskedelmi és katonai útvonal. Ezután a program folytatódott az uzsonna elfogyasztásával az erőd példásan karbantartott parkjában, a gyönyörű és hatalmas fák árnyékában. Ezután következett az erőd látogatása, vagyis a múzeumé, amely a falai közt működik.
A színesen katalogizált leletek, régi iratok, térképek bepillantást nyertek a több mint 300 éve a vidék szerves részét képező erőd múltjába.  Az erődöt elhagyva kezdődött a város megismerése, ami egy tájfelismerő akadályversennyel volt fűszerezve. Lánycserkészek, fiúk, szülők és vezetők, mind kaptak egy pontonként előre bejelölt térképet. Ezt kellett végigkövetni és megtalálni a pontokat.
A parkba visszatérve a cserkészek egy finom fagyival zárták a napot. Kicsik és nagyok egyaránt jól érezték magukat. Nagyon szépen köszönjük az élményt a szervezőknek. mindenki érezte, hogy a cserkészet igazán Isten szabad ege alatt működik. Még sok ilyen találkozást kívánok mindenkinek!
Molnár Áron református lelkész, cserkész szülő, tiszteletbeli cserkész