Ez a csapat mennyiségileg kiválóan teljesít, de az undokságok minőségén még kellene javítani. Legalább annyit, hogy legyen a valósággal valami kapcsolatuk. Nézzünk egy friss példát. Tóth Bertalan, aki trükkök százai segítségével sikeresen újraválasztotta önmagát az MSZP élére, azzal támadott a parlamentben, hogy a kormány "alattvalókat" szeretne kinevelni az iskolákban. Orbán Viktor világossá tette: a hazafias nevelés nem teszi a gyermekeket alattvalóvá. "Mi hazafias nevelést szeretnénk. Azt szeretnénk, hogy mindazt, amit az elődeink összeraktak, fölépítettek, megalkottak, szellemi értelemben is létrehoztak, azt megértsék és tovább tudják vinni. Nem kell történésznek lenni ahhoz, hogy tudjuk, a magyar patriotizmus éppenséggel nem alattvalóságra, hanem öntudatra, jogállamiságra, az alkotmányhoz való ragaszkodásra nevel.

Mocsáry Lajos "A kérdések kérdése" című könyvében 1866-ban úgy fogalmazott, hogy "lehetetlen e nép kebeléből kiirtani a szabadsághoz és nemzetiséghez (értsd magyarságához) való ragaszkodást; … e nép szabadság és nemzetiségért való lelkesedésében egy oly kincs rejlik, melyet az emberiség, a birodalom, a dinasztia javára a legnagyobb mértékben lehet értékesíteni."  Érett már a kiegyezés gondolata, Mocsáry nem a Bécstől való elszakadásra vágyott, de nem fogadta el a Bécsnek való alávetettséget sem. A királlyal csak a magyar alkotmány alapján látta rendezhetőnek a kapcsolatot. Ennek a kiállásnak és történelmünk folyamán a szabadsághoz való ragaszkodásnak az ismerete nevelne bárkit is alattvalóvá?

Azt hiszem fordítva van a dolog. A baloldal már jó régen elveszítette a francia forradalom három jelszavából az egyenlőség és a testvériség iránti vonzódását, és a szabadságot is elég furcsán, a liberális véleményterrornak való szolgai megfeleléssel látja megvalósíthatónak. Igen, ki kell mondani, hogy a hazai baloldal sem kivétel, bizony éppen ők a nemzetközi nagytőke alattvalói, s egyre jobban látható módon kitartottjai. Tóth elnök úr tehát pártjának hagyományait követve ismét azzal vádol másokat, amiben maga vétkes: az alattvalósággal. Tóth elnök úr gazdáinak épp az a vörös posztó, hogy ha a kordivatokkal szemben ellenállásra, saját véleményalkotásra képes emberek kerülnek ki az iskolából. Nekik, ahogy Huxley már rég megírta a Szép új világban, elsősorban epszilon félmajmokra van szükségük.

A mi ideálunk a tudással vértezett, gondolkodó ember, akire nem hat a reklám, sem az agymosás.