Adolph Zukor négy évtized távlatából egyik első újítására, az egész estés filmre adott üzleti reakciókra. A filmmogult, aki a mozgóképet népszerűvé, sőt jövedelmezővé tette, nevezték már a "filmgyártás Napóleonjának" és "Hollywood megalapítójának" is. Az egy zempléni kis faluban született újító már az első, 1929-es Oscar-díj-átadóról sem tért haza üres kézzel, két évtizeddel később pedig a filmiparban eltöltött szolgálataiért az Akadémia tiszteletbeli Aranyszoborral tüntette ki, amelyen ez áll: az amerikai játékfilm atyja. 1960-ban a Hollywoodi hírességek sétányán csillagot kapott, a 80. és 100. születésnapját pedig az egész filmipar ünnepelte.

Hollywood leendő megalapítója egy Zemplén vármegyei kis faluban, Ricsén született 1873-ban egy zsidó családba. Édesapja, Jákob szatócsboltot üzemeltetett, és a közeli földeket művelte, édesanyja jómódú rabbi család sarja volt. A kis Adolf az elemi iskola négy tagozatát a közeli Mátészalkán végezte el, ahonnan évtizedekkel később Tony Curtis szülei is kivándoroltak. Tizenkét évesen anyai nagybátyja abaújszántói vegyeskereskedésébe került inasnak. Őt és bátyját, Artúrt e rokon nevelte fel, a két testvér ugyanis korán elvesztette szüleit.

Az ifjú, rosszul tanuló – egyébként mindössze 165 centiméter magasra nőtt – Zukor zsenge kora ellenére a kalandvágytól vezérelten és a jobb élet reményében 15 évesen hajóra szállt, és Amerikába utazott. Angolul nem tudott, minden vagyona a mellényzsebébe varrt 25 dollárnyi árvasági nyugdíja volt. Önéletrajzában így írt a megérkezésről: "nem hökkentett meg, hogy a csapból víz folyt, mert fel voltam készülve a csodákra". Kezdetben heti két dollárért takarított, és kifutófiúként dolgozott. Mint írta: "Nagyon boldog voltam, hogy sok pénzt kerestem, sok száz olyan fiú között mozogtam, akik hasonló korúak és érdeklődési körűek voltak. Bokszoltunk, baseballoztunk, és magyar dalokat énekeltünk." Leleményessége és talpraesettsége révén hamarosan jobb munkához jutott, egy New York-i szőrmekereskedőnél kezdett el dolgozni. Gyorsan beletanult a mesterségbe, önállósította magát, és szűcsműhelyt nyitott Chicagóban.

A közönség sohasem téved

Húszéves sem volt, amikor 1893-ban először került közelebbi kapcsolatba a mozgóképpel, ami azonnal felkeltette a figyelmét. Ha nem is elsősorban művészeti-esztétikai értelemben, mint inkább gazdasági szempontból.