Az 1950-es években az Egyesült Államokban megszülető rock and roll más országok zenéjére sokáig csak érintőleges hatással volt. A legtöbb európai államban a következő évtized elejéig alapvetően korlátok között lehetett jelen: a szórakoztató zene profi muzsikusai ugyan átvették a divatosnak ítélt mintákat, de nem azonosultak velük. Ráadásul – mint amerikai eredetű zenét – számos helyen jelentős ideológiai (nacionalista, kommunista) fenntartásokkal kezelték. Még Nagy-Britanniában is – amely a kezdetektől fogva megnyitotta kapuit – a rock and roll lényegében import jelenség maradt. Mígnem a hatvanas évek hajnalán Liverpoolban a Beatles és más zenekarok révén formálódni kezdett a Mersey-beat, a londoni Sohóban, illetve a fővárosi agglomerációhoz tartozó Richmondban pedig egyre-másra tűntek fel a részben a tradicionális jazzvonalból, részben a skiffle-mozgalomból kinőtt brit rhythm and blues zenekarok.
Hisztérikus kezdetek
Az új ifjúsági zene mindenekelőtt Liverpoolban indult hódító útjára, vélhetően azért is, mert – túl azon, hogy a tengerészek rendszeresen hozták magukkal a legfrissebb tengerentúli lemezeket – a legnagyobb északi kikötőváros hangulatával, lakóinak kevert faji összetételével, társadalmi feszültségeivel a leginkább emlékeztetett az amerikai Dél városaira.
Nagy-Britanniában a populáris zene történetében 1962. október 5-e az új időszámítás kezdete: ezen a napon jelent meg a Beatles bemutatkozó kislemeze, a Love Me Do. A liverpooli kvartett a következő években alapjaiban írta át a brit slágerlistákat. 1963 szeptemberében a She Loves You dalukkal feljutottak a csúcsra, és az évtized végéig további 16 number one-t jegyeztek. Miközben nemcsak a szigetországban, hanem szerte a világon végigsöpört a Beatle-mánia. Az Egyesült Államokban 1964 februárjában az első vendégszereplésére érkező együttest – jelezve a zenei fordulatot – már "Elvis halott. Éljen a Beatles!" feliratú táblákkal fogadták a sikoltozó amerikai tinédzserek. A hisztéria végül odáig vezetett, hogy 1964 augusztusában Lennonék abbahagyták a turnézást, mivel elegük lett abból, hogy a kiabálásoktól alig lehetett hallani a zenéjüket.