A magyar gyermekvédelmi törvényről zajló európai uniós vitát elsősorban hatásköri küzdelemnek tartja Kiszelly Zoltán politikai elemző, aki lapunknak beszélt a nemzeti konzultáció fontosságáról, Karácsony Gergely és a szo­cia­listák vergődéséről is.
Az Európai Unióban továbbra is folyamatos támadások érik a magyar gyermekvédelmi törvényt, bár azt Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is elismerte, hogy a jogállamisági mechanizmus nem alkalmazható ebben a kérdésben. "Hatásköri vita zajlik Budapest és Brüsszel között, mert a bizottság igyekszik túlterjeszkedni a hatáskörein" – értékelte az elmúlt hét történéseit lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzések központjának igazgatója.

"Lopakodó birodalomépítés zajlik, hiszen az unió alapokmánya a gyermekek nevelésének a jogát egyértelműen tagállami hatáskörbe sorolja, ám a bizottság szeretné, ha a kérdést a szabadságjogok felől közelíthetné meg. Gyaníthatóan ebből is egy elhúzódó kötelezettségszegési eljárás lesz, és a bíróság mondja majd ki a végső szót" – tette hozzá.
A politológus az elmúlt hét egyik legjelentősebb eseményének azt tartja, hogy az Európai Parlament két pártcsaládja, a konzervatívok és reformerek, illetve az identitás és demokrácia képviselőcsoportja – tizenöt ország tizenhat pártja részvételével – egy új jobboldali erőt szervez.
"A néppárt már nem tudja ellátni a jobboldali érdekek képviseletét, választásról választásra kevesebb képviselővel rendelkeznek, míg az új csoportosulás folyamatosan erősödik, és összefoghatja az európai realistákat, az erős tagállamokra építve az uniót."
A hazai baloldal nem csupán Brüsszelben, de itthon is önmagának ellentmondva cselekszik. Az önkormányzati választások idején a budapesti metrón hőmérővel kampányoló Karácsony Gergely olyan villamosok beszerzéséről döntött, amelyeket klíma hiányában a frankfurtiak csak grillsütőnek neveznek.
"Nem először derül ki, hogy ürügy van, klíma nincs – tette hozzá Kiszelly Zoltán. – A főpolgármester nem túl sikeres országjárásba kezdett, hiszen a legutóbbi eredmények már azt mutatják, hogy Dobrev Klára kezdi utolérni a népszerűségben az ellenzéki oldalon, miközben feltételezhetően a város rovására járja a vidéki településeket. Gyurcsány Ferenc akarata egyre látványosabban érvényesül, és vele szemben a főpolgármester és a szocialista párt is csak vergődik."
Egyre több baloldalhoz kötődő személyiség kritizálja az összefogást, mert meglátásuk szerint az ellenzéknek semmilyen programja nincs, kampányuk mindössze az Orbán-ellenességre korlátozódik.
"Mindez azt mutatja, hogy a hatalom megszerzése és a pénz reménye tartja csak össze a baloldalt – kommentálta a felvetést a politikai elemző. – Budapest erre a szemléletes példa, ahol az önkormányzati választásokra Karácsony Gergely nagy kínlódva összeállított egy programot, ám a választást követően kipukkant a lufi, mert alig valósított meg valamit. Az ellenzéki politikusok rendre meglepődve szembesülnek a valósággal. Így járt Jakab Péter, a Jobbik elnöke is a héten, aki egy munkásemberrel került konfliktusba, és ezen keresztül megtapasztalhatta, hogy más a melósokról beszélni, és más az élet" – fogalmazott.
A kormánypártok a héten közétették a nemzeti konzultáció kérdéseit, amelyekre augusztus 25-ig várják a válaszokat. "A konzultáció egy fontos demokratikus eszköz, amelyen keresztül az emberek megerősíthetik a közelmúlt döntéseit, és többek között a gyermekvédelemről, a családtámogatásokról, valamint a migrációról mondhatnak véleményt" – utalt a tizennégy pontos konzultációra Kiszelly Zoltán.