1503. december 14-én született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban, kikeresztelkedett zsidó családban, apja gazdag gabonakereskedő volt. A gyors felfogású, élénk észjárású fiú latint, görögöt, hébert és matematikát tanult, és elsajátította az asztrológia alapjait.

Az orvosi egyetemet Montpellier-ben végezte el, ahol később tanított is, ekkoriban kezdte a kor szokásai szerint neve latinizált formáját használni. Saját gyógymódját és receptjeit alkalmazva rövid idő alatt híres orvos lett, járta az országot, és a pestis áldozatait kezelte.

Egy ideig a Garonne folyó melletti Agen városában élt, megnősült, fia született, de családját 1534-ben elvesztette a pestis miatt. Haláluk után ismét vándorolni kezdett, eljutott Velencébe és Szicília szigetére is. Irigyei eretnekséggel vádolták meg, s az úgynevezett szabad művészeteket is kitanuló Nostradamus kedvét vesztve Provence-ba vonult vissza.

Salon városában telepedett le, megnősült, és hat gyermeke született; a városban ma is látható a ház, amelyben élt. Ekkoriban már nem orvosként, hanem jövendőmondóként tisztelték. Akkoriban a gyógyítás és az asztrológia nem álltak messze egymástól, például a csillagok állásából határozták meg a gyógyszerek elkészítésének és alkalmazásának legkedvezőbb időpontját.Nostradamusnak a csillagok tanulmányozása közben látomásai támadtak, ahogy írta, a tér és idő elvesztette előtte jelentőségét, és megpillantotta a jövő eseményeit.

Mintegy ezer négysoros jóslatot vetett papírra, amelyek 1555-ben könyv alakban is megjelentek, és rendkívül népszerűvé váltak. A következő évben II. Henrik párizsi udvarába hívták, ahol Medici Katalin megrendelte tőle fia horoszkópját. Hírneve tovább növekedett, amikor egyik jóslata szó szerint bevált.

A négysoros így szólt: Egy félszemű lesz a király/ A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren/ Az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét/ Majd az idősebb iszonyú halállal pusztul el. Négy évvel a próféciák megjelenése után, 1559. július 1-jén egy lovagi tornán II. Henrik király sisakját átfúrta egy ifjú lovag dárdájának hegye. A fél szemére megvakult király még tíz napig szenvedett, majd belehalt sérülésébe.

Nostradamus élete hátralevő részében már csak horoszkópokat készített busás összegekért, és továbbra is papírra vetette jóslatait. 1566. július 2-án halt meg, állva temették a saloni ferencesek templomának falába. Sírját a forradalom alatt felnyitották, majd a város egy másik templomában helyezték el, ma is itt látható. A Próféciák teljes terjedelemben két évvel halála után, 1568-ban jelent meg először, és már az első száz év alatt csaknem harminc kiadást ért meg.

Ma is vitatkoznak azon, hogy Nostradamus prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó vagy egyszerűen sarlatán volt-e, hívei mindenesetre feltétlenül hisznek benne, bár a híres jóslatok rendkívül homályosak és sokféleképpen értelmezhetők. Nostradamus a négysoros verseket száz versszakos centúriákba szedte, ezekből összesen tíz született.

Csakhogy a jóslatok nem időrendben, hanem teljes összevisszaságban követik egymást, és mint Nostradamus írja: 3797-ig terjednek. Mindehhez járul, hogy nyelvezetük régies, megfogalmazásuk szándékosan bonyolult, így sokféleképpen értelmezhetőek, magyarázói az egyes eseményekhez hatalmas munkával párosítják össze a megfelelő próféciát.

Hívei szerint bevált jóslata a francia forradalomról, Napóleon uralmáról, a Népszövetség felbomlásáról, a második világháborúról, az iráni sah elűzéséről, a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadásról, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról.

"Nem jött be" viszont például az a jóslat, amely szerint Napóleon megszállja Angliát, és hosszú ideig uralkodik majd fölötte. Nostradamus jóslatait a kezdetektől fogva hamisították is propaganda célokból, sőt napjainkban is keringenek az interneten neki tulajdonított négysorosok, az egyik például azt jósolta, hogy a világnak a maja próféciákkal összhangban 2012-ben lesz vége. Nostradamus alakja bevonult a populáris kultúrába is, könyvekben, filmekben játszanak központi szerepet próféciái. MTI