Vizi E. Szilveszter professzor munkája meghozta gyümölcsét, felfedezése az idegtudományok egyik legnagyobb tudományos áttöréséhez vezetett, bebizonyítva, hogy az agy idegei nagy távolságból is képesek egymással kommunikálni, mintha rádiókkal kommunikálnának - mondta Áder János köztársasági elnök az ünnepségen mondott beszédében.

Áder megköszönte Vizi E. Szilveszter professzor munkáját, és azt mondta, hogy azzal megörökíti "a magyar idegtudományi iskola" hírnevét.

A professzor pályafutásából Áder kiemelte az Oxfordi Egyetemen töltött időszakot, ahol Vizi professzor munkásságát kezdetben "szkepticizmus és elutasítás fogadta". Ennek ellenére Áder szerint Vizi E. Szilveszter tudta, hogyaki felfedez, az eleinte mindig egyedül van. Ezért ragaszkodott mindig az igazságához. Hozzátette, hogy az oxfordi eredmények áttörést hoztak az idegsejtek közötti kommunikáció megértésében. Tanulmánya olyan kiindulópont lett, amely a kezdeti elutasítás után számos díjat kapott, és a tudományos kutatók számára referenciává vált - mondta Áder.

Az elnök egy Eötvös Lorándtól származó idézettel zárta beszédét:

Csak az az igazi tudomány, amely a világról szól, és ezért, ha igazi tudósok és - ahogy illik - jó magyarok akarunk lenni, akkor olyan magasra kell emelnünk a tudomány zászlaját, hogy a határainkon túl is lássák, és megadják neki az őt megillető tiszteletet.

A Magyar Szent István-rendet Magyarország szolgálatában végzett kiemelkedő, különleges szolgálatok, figyelemre méltó életművek és jelentős nemzetközi eredmények elismeréseként adományozzák.

Vizi E. Szilveszter orvos, idegtudós, farmakológus, egyetemi tanár 2002 és 2008 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, jelenleg a Magyarország Barátai Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Vizi E. Szilveszter a Kossuth Rádiónak adott interjújában hangsúlyozta: Amíg a tudás nyilvánosan elérhető, addig közérdekű az elsajátítása. De ennek a tudásnak az alkalmazása, különösen a nyilvánosság felé történő terjesztése a saját felelőssége.

A professzor kifejtette, hogy az összes tudomány közül az orvostudomány "a legemberibb", mert az orvos minden nap ad valamit másnak.

És az adakozás, különösen, ha valami jót adsz, a legnagyobb elismerés, amit kaphatsz, ha sikeres vagy benne. Talán nem véletlen, hogy az orvostudomány engem választott, vagy hogy én választottam az orvostudományt. Azt hiszem, akkor érzem magam sikeresnek, ha a kutatásaim eredményeit világszerte felhasználják, és ha a tudományos irodalomban hivatkoznak rám.

Sylvester Vizi professzor szerint ez a sikerélmény mindenki számára nagyon fontos, mert ez az a motiváló tényező, "amely segít az embernek, hogy energiát találjon a további munkához és ahhoz, hogy megossza tudását másokkal".

Lovász László Ábel-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke is megkapta a Szent István-rendet.

Lovász László Avi Wigderson norvég kutatóval együtt 2021 márciusában kapta meg a matematikai Abel-díjat az elméleti informatikához való hozzájárulásukért. Az elismerés szerint "alapvetően hozzájárultak a számítógépes számítások véletlenszerűségének megértéséhez és a hatékony számítási módszerek határainak feltárásához".  Lovász László 1948-ban született Budapesten, és a magyar matematikusok aranygenerációjához tartozik.

A korábbi díjazottak között olyan kiváló tudósok, művészek, sportolók és egyházi vezetők vannak, mint Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó, Kertész Imre Nobel-díjas író és Rubik Ernő feltaláló, a Rubik-kocka kifejlesztője.

Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) közgazdász és jegybankár, akit széles körben az euró alapító atyjaként tartanak számon, valamint Marton Éva, a híres operaénekesnő (szoprán) után Vizi professzor az alapítvány harmadik alapítója, aki megkapja ezt a rangos kitüntetést.

A Szent István-rend

A Szent István-rend a világ leghíresebb magyar királyáról, I. Istvánról kapta nevét, akinek közel ezer évvel ezelőtti uralkodását a monarchia megszilárdulása, a középkori magyar állam megalapítása és a kereszténység államvallásként való bevezetése jellemezte. A rendet 1764-ben Mária Terézia osztrák főhercegnő alapította, Magyarország és Csehország királynője, a Habsburg-uralom uralkodója. Mária Terézia császárnő és fia, II. József császár számos politikai engedményt tettek az Ausztria és Magyarország közötti feszültségek csökkentése érdekében, beleértve a rend megalapítását is. Bár a rendet a Magyar Köztársaság 1946-os kikiáltásakor feloszlatták, 2011-ben Szent István-rend néven újraalapították, és ma is a legmagasabb rend Magyarországon.

(Via: Ungarn Heute)