Nem is ez keltett igazán nagy feltűnést, hanem az, hogy Bin Laden kifejezetten azt kérte, ne próbálják meg likvidálni Joe Biden alelnököt. Ezt azzal magyarázta, hogy ha megölik Obamát, a hitetlenség vezetőjét, Biden lesz az elnök, ő pedig teljesen felkészületlen a pozícióra, és válságba sodorja majd az Egyesült Államokat.

Beszédes gondolatok ezek akkor, amikor tizenegy évvel később Biden elnökként katasztrofális módon vezényli le az afganisztáni kivonulást. A szóhasználattal igazán nem mondunk újat, szerte a nemzetközi sajtóban így fogalmaznak. Nile Gardiner, a washingtoni Heritage alapítvány egyik vezetője például a minap a brit konzervatív The Telegraph-ban monumentális katasztrófának nevezte Biden egész eddigi elnökségét. Lesújtónak ítélte az amerikai–mexikói határon folyamatosan súlyosbodó határhelyzet kezelését.

A szerző szerint a Biden–Harris páros nemcsak az Egyesült Államok nemzetközi hatalmát ássa alá, hanem otthon is nagy kárt okoz, hiszen ténykedésük alatt több mint egymillió migráns lépte át a déli határt illegálisan. Úgy fogalmazott, Biden nyitott határok politikája annyira extrém, hogy Európa legliberálisabb kormányai sem mernének erre az útra lépni. Az afganisztáni tragédia ébresztő lesz Amerika szövetségeseinek. Biden nem vezeti a szabad világot, hanem aktívan rombolja azt. – írta.

Bident már a CNN sem kíméli, pedig a liberális hírcsatorna sokat tett a megválasztásáért. Clarissa Ward, az afganisztáni riporterük a kabuli repülőtérről bejelentkezve igen lesújtó véleményt mondott a demokrata adminisztráció teljesítményéről. Teljes kudarcnak nevezte az amerikai kivonulást, kaotikus jelenetekről számolt be, végtelen elkeseredettségről és felháborodásról, hogy miért érte a jelek szerint teljesen felkészületlenül Washingtont a tálibok sikere.

Az amerikai elnök kudarcának következményei Európa és szomszédsága számára már rég nemcsak külpolitikai vitatémák, hanem a kézzelfogható valóság. A nemzetállami vezetők sorra közlik, hogy nem akarnak újabb tömegeket befogadni. Sebastian Kurz osztrák kancellár emlékeztetett, Ausztriában már így is negyvenezer afgán él, miközben a hazájukkal szomszédos közép-ázsiai országok nem rohannak befogadni a menekülőket. Márpedig – Janez Jansa szlovén kormányfőt idézve – az EU-nak nem kötelessége segíteni és pénzelni a bolygó összes menekültjét ahelyett, hogy azok megvédenék saját hazájukat.

Brüsszelben nem nagyon erőltették meg magukat a megoldás keresésével. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen máris kvótákról beszél és arról, hogy a kiszolgáltatott emberek áttelepítése a legnagyobb fontossággal bír, erkölcsi kötelesség. Ylva Johansson svéd belügyi biztos nyilatkozatában már voltak előremutató gondolatok, hiszen azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a saját régiójukban kell segíteni az embereket. Igazán, aztán persze nála is előkerült a kvóta, csak nem az EU-s, hanem a már ismert ENSZ-es.
Akármilyen szép szavakat is mond Brüsszel és a Soros-agytrösztök, Európa nem képes a világ összes menekülőjét befogadni. Ha csak beszélünk erről, már azzal tömegeket vonzunk a kontinensre. Ne csináljunk újabb 2015-öt!(A szerző főmunkatárs)